Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

1-2. szám - Kelemen László: Ipartelepek vízgazdálkodási rendszer-tervezése

34 Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. Kelemen L.: Ipartelepek vízgazdálkodási rendszer-tervezése tében egy kedvező, egy közepes és egy kedvezőtlen vízellátási viszonyokkal rendelkező azonos üzem költségmutatóit. A fenti számított mutatókból — természetesen szintén viszonyítási alapon — el­dönthető, hogy az üzem által termelt iparcikkre jutó vízköltség alacsony, közepes, vagy magas. Igen költséges vízgazdálkodási rendszer esetén felmerülhet az üzemnek egy kedvezőbb vízellátási környezetbe telepítésére vonatkozó vizsgálat szük­ségessége. Meglevő üzem esetében az első feladat a meglevő üzemi vízgazdálkodási rendszer fizikai, kémiai és bioló­giai egyensúlyának vizsgálata. A legtöbb üzemi vízgaz­dálkodási rendszerben ugyanis a hidraulikai, a hőtech­nikai és főleg a kémiai egyensúly eleve nem biztosított, illetve az egyensúly a rendszer pillanatnyi paraméter adottságainak megfelelően áll be, ami általában nem a kívánt feltételeket biztosítja. A meglevő ipartelepi vízgazdálkodási rendszerek egyensúlyi feltételeinek biztosítása, azaz a kívánt végső paraméterek beszabályozása a legtöbb esetben csekély rendszer átalakítási költséget és jelentősebb üzemelte­tési ráfordítást igényel. Az optimális, vagy azt megközelítő üzemi vízgazdál­kodási rendszer kialakítása, meglevő üzem esetében, széles határok között változó átalakítási költséget igé­nyel. Az átalakítás minden esetben ésszerű az üzem bő­vítése, rekonstrukciója során, amikor a vízrendszer átalakítása frissvíz megtakarítást és szennyvíz-kezelési igénycsökkenést okoz. Egy kohászati üzem vízgazdálkodási rendszerének vizsgálatát és kizárólag a karbonátkeménység alapján meghatározott ésszerűbb vízrendszerét tartalmazza a 9—10. ábra. (9. ábra az üzem jelenlegi vízgazdálkodási rendszer diagramja; 10. ábra a javasolt vízgazdálkodási rendszer diagramja.) 4. AZ ÜZEMI VÍZGAZDÁLKODÁSI BENDSZER-TERYEZÉS LEGLÉNYEGESEBB FELADATAI 1. A térség vízkészlet adottságainak és a nép­gazdasági (vízügyi) előírásoknak alapulvételével, az üzem vízellátását a különböző vízhasználati mo­dellek kombinációinak és variációinak segítségével több változatban kell megoldani és költségelni. 2. Az üzemtechnológiák vízigényeit, a különböző vízhasználó-berendezések, technológiai folyamatok és üzembiztonsági követelmények gazdaságos mó­dosítási lehetőségét kell megvizsgálni. 3. A módosított igényadatok birtokában új rend­szerváltozatokat kell kialakítani, melyből minden rendszerváltozat minden eleme minimálisan még éppen képes biztosítani a termeléstechnológiáknak vele szemben támasztott műszaki igényét. 4. A műszakilag kielégítő változatok közül a leg­kisebb költségű változatot kell kiválasztani. A fenti műveletek eredménye a mőszakilag és gazdaságilag optimális üzemi vízgazdálkodási rend­szer terve. A sok-variánsos, korszerű üzemi vízgazdálkodási rendszertervezés — az egy variánson belül is igen nagy számú ismeretlen és összefüggés számítási igénye miatt — ésszerűen csak gépi számítómódsze­rekkel oldható meg. A bevezetésre javasolt fenti üzemi vízgazdálko­dási rendszertervezést természetesen csak a köze­pes és nagy ipartelepek vízgazdálkodási rendszeré­nek kialakítására ésszerű elvégezni. IRODALOM [1] L. A. Kulszkij: A vízkezelés kémiája ós technoló­giája. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1964. [2] M. A. Mihejev: A hőátadás gyakorlati számításá­nak alapjai. Tankönyvkiadó. Budapest. 1966. [3] Lévai A.: Hőerőművek TI. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1964. [4] OVII: Tájékoztató az ipar 1965. évi vízgazdálko­dási jellemzőiről. Budapest. 1968. [5] Kelemen L.: Ipari vízgazdálkodás I. OVH. Buda­pest. 1965. [6] Lendvai—Kelemen: Vegyipari üzemek vízellátása és vízkezelése. N1MDOK. Budapest. 1967. [7] A. Kuhlmann: Einführung in die Probleme der Kernreaktorsicherheit. V. des Vereins D. Tng. Düsseldorf. 1967. [8] Kelemeit L.: Hűtővízgazdálkodás gazdasági kérdé­sei. M. H. T. Ankét. 1966. Budapest. [9] Kelemen L.: Az ipari vízellátás-csatornázás építési kérdései. Orsz. Vízép. N. 1968. Miskolc. [10] Illés—Kelemen: Az ipari vízgazdálkodás fejlődése és a fejlesztés célkitűzései. Hidrológiai Közlöny. 1969. 2. sz. Budapest. [11] Gallagher, E.: Vízforgatás, mint vízellátási és szeny­nyezéscsökkentési módszer. Water Sewage Works, 1968. aug. [12] Sabalin, A. F. stb.: A vízforgatással működő vízel­látási rendszerben használt víz technológiai tulaj­donságainak komplex vizsgálata. Vodosznabzsenie i Szanitarnaja Tehn. 1968/9. [13] Servais, R../.: A víz ára. La Technique de l'Eau et de I'Assainissement, 1967. máj. No. 245. [14] Berenguer, M.: A vízhűtési eljárás problémái. La Technique de l'Eau, 1968/10. [15] Hissel, J.—Cadot. M.: Ipari vízvisszaforgatások tanulrjiányozása. (Lerakódás-gátló anyagok.) Centre Beige d'Etude et de Loeumentation des Eaux, 1969. máj. [16] Az ipar helye a víz természetes körforgásában. Water and Waste Treatment, 1965/8. [17] Bower, B. T.: Az ipari vízhasznosítás közgazdasági kérdései. Baltimore. 1966. [18] Vadas, Z.: Az elgőzölögtető kemence hűtés vízgaz­dálkodási jelentősége. MHK. 1962. 6. sz. Budapest. rijiaHHpOBaHHe B0AOX03HHCTBeHHblX CMCTCM npoMbitujieHHbix oSijeKTOB KeAeMeu, Jl. EypHoe pa3BHTne npoMuuijieHHoerH conpoBOMíflaCTCJi paCTV'UtHMH riOTpeÖHOCTflMH B BO^e. YBejJMMCHHOe HCHOJlb­30B3HHe BOflHblX pecypCOB npHBOÄHT K MeCTHbIM HCRO­craTKaM B BO^e, a TaKwe K SoJibuiHM 3arpfl3HeHH5iM CBO­ÖOflHblX B0«HHX pecypCOB. C 3THM MO>KHO OÖlflCHKTb YCH­JieHHblH POCT yfleJTbHblX CTOHMOCTeH B0«0n0Jlb30BaHHÍÍ (3a 25—30 jieT ueHa BOÄM B03p0CJia Ha 200—300%). B cyivuvie KannTajiOBJTO>KeHHH npoMbimjieHHbix oöieKTOB 3arparbi no OTBOfly Hcn0Jib30BaHHbix BOA ii 3aTpaTbi no BOAOCHaß­weHHK) cocTaBJunoT 5—20%. 3Ta 3HanHTejibHafl «OJUI KannTaJiOBJio>KeHHH oöpamaeT BHHMaHne HHBCCTHTOPOB Ha TO , HTO CHCTeMy BOflHoro xo3íiiiCTBa npe«npn>iTHií Hy>KHO peuinrb pauHOHaJibHO H 3(|)<|)eKTHBH0. 3aflaMH BOÄOCHaöJKeHH«, BO«0n0Jib30BaHHíJ H OTBO^Ü HCn0JIb30BaHHbIX (CTOMHblx) BOFL KaKOrO TO 3Ha lIHTejIbH0r0 npoMbinjjieHHoro npeanpujiTHH MoryT ßbiTb B SoJibWHH­CTBe c-nywaeB pemeHbi MHOJKCCTBOM raaBHbix H BTopH'iHbix BapHaHTOB. KoMßiiHaquflMH pa3Hbix nepBHtHbix n BTO­pn'iHbix BapnaHTOB MOWHO CI})opMHpoBaTb pa3Hoo0pa3­Hbie peuieHHH. M3 HHX HYJKHO BbiGpan, onTHMajibnoe pe­mernie H c TexHHiecKOH H C 3(J)<|)eKTHBH0H TOHCK spemiii. B xofle nuaHHpoBaHHH Boripocu BOAOfloGbiw, TpaHc­nopTa BOflu, oGpaGoTKH, aKKyMyjrupoBaHHji, a TaiOKC BO­Ä0n0Jlb30BaHHH, OMHCTKa CTOHHblX BOfl H HX OTBOft, a T3K>KC HX pa3MCmeHHe COCTaBJIÍIlOT BHyTpH npOMblIimeH­Horo OÖIEKTA EFLHHYIO, TCXHHMCCKH H SKOHOMHHCCKH B3a­HMocBjisannyio CHCTeMy. H3MeHeHne juoöoro sjieiwenTa (n TOM MHCJIC OCOPYFLOBAHHE II TCXHOJIOriia) HMeCT TeXHHMC­CKoro H aKOHOMHHecKoro BJU1HHHJI na «pyrne 3JieMeiiTbi. npn TeXHIlKO-3KOHOMH'ieCKOM HCCJieflOBaHHH BapHaHTOB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom