Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
8. szám - Korszerű eszközök, matematikai módszerek
Korszerű eszközök, matematikai módszerek Hidrológiai Közlöny 1972. 8. sz. 327 •H Szárnyvezeték a szórófejekkel Szivattyútelep ELSŐ CIKLUS C-Á+B E= C F=E-D' G-E-D D i 1 D' -4-4•4•4•4-4-4-4-4E=G+C K=* G +E MÁSODIK CIKLUS F=E-D' G = E-D E=G+C K= G+E 0 i 1 D' -4-4-4-j -4-4•4-j •444-4" -4T -4-4-4•4-4-47. ábra. A csőhálózat sorozat egymást követő elemeinek előállítása dinam ikus ciklusokban Ezután a G költségminimum poligon és a mellékvezetékek költségminimum poligonjának összegezése történik: E=G + C majd az előző fővezeték szakasz vízszállításához hozzáadódik a mellékvezetékek vízszállítása. Ez a következő fővezeték szakasz vízszállítása. A páratlan számú mellékvezetékes csőhálózat költségminimum poligonjának előállítása következik. Ha a szivattyúteleli és a fővezeték kódszáma megegyezik, akkor ez az E és G hálózat-rész költségminimum poligonok összegezésével történik: K=G + E Egyéb esetben viszont az első lépés és a G poligon átszámítása a D' — D hossz-különbség alapján, majd a költségértékek kettővel szorzandók és az így kapott költségminimum poligonhoz (N) hozzáadandó a harmadik mellékvezeték költségminimum poligonja: K=N+M Ezután a K költségminimum poligon regresszió analízise, az adott nyomásveszteségeknek megfelelő költség koordináták számítása és az eredmények tárolása következik. A továbbiakban a számítás lépései ciklikusan ismétlődnek. Megvizsgáljuk, hogy van-e további fővezeték szakasz, a fővezeték vízhozama nem haladta-e túl a legnagyobb átmérőjű cső vízszállítóképésségét. Ha van további fővezeték szakasz, akkor a 1) költség-poligon számítása, majd a G—E-D sorbafűzés a soron következő lépések. A 7. ábrán bemutatjuk, hogy milyen lépésekben építi fel az alkalmazott dinamikus program egyegy csőhálózat sorozat egymás után következő elemeit. A számítást rendkívüli mértékben gyorsítják a dinamikus ciklusok: az egyes csőhálózatok az előző csőhálózatok optimális elemeiből épülnek, ami azt jelenti, hogy nem kell minden csőhálózat esetén élőiről kezdeni az optimalizálást. A program 1 perc alatt 20-25 db 300-1500 hektár területű esőztető öntözőfürt csőhálózatának költségminimum poligonját állítja elő és kinyomtatja a vizsgált csőhálózat mellékvezetékeinek számát, területét, oldalainak arányát és a megadott nyomásveszteségeknek megfelelő fajlagos költségeket. A költségminimum poligonok koordinátái és az átmérőösszetételek is kinyomtathatók, ez azonban a futási időt a nyomtatás viszonylagos lassúsága miatt nagymértékben növeli. IRODALOM [1] Bellman Ii. : The Theory of Dynamic Programming, Bull. Amer. Math. Soc., 1954* [2] Dobos A.: Az öntöző berendezések tervezésének színvonala a IV. ötéves terv kezdetén, MTA Mezőgazdasági Üzemi Vízgazdálkodási Bizottságban tartott előadás, 1970. XI. 23. [3] Dobos A.: Esőztető Berendezések Tervezési módszerei, Tankönyvkiadó, Budapest, 1970. [4] Fekete A.: Esőztető öntözési egységek, Tankönyvkiadó, Budapest, 1970. [5] Ijjas I.: Esőztető öntözőrendszerek felszínalatti csőhálózatának vizsgálata, Műszaki doktori értekezés, I960. [6] Ijjas I.: Esőztető öntözőfürtök felszínalatti csőhálózatának méretezése, M2, BME Vízgazdálkodási Tanszék, 1968. [7] Ijjas I.: Az esőztető öntözőrendszerek felszínalatti csőhálózatának gazdaságos műszaki méretezése, Mezőgazdasági Vízgazdálkodás III/B. Tankönyvkiadó, Budapest, 1969. [8] Ijjas I.: Determination of the optimum lift of pumping stations by means of dynamic programming, Periodica Politechnika, 1970.
