Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

7. szám - Dr. Szabó László: A talajcsövek árkának szűrőzése

Dr. Szabó L.: A talajcsövek árkának szűrözése Hidrológiai Közlöny 1972. 7. sz. 305 2. táblázat A talajcsövek szilríízésének .jellemző adatai néhány európai államban Ta6A. 2. XapanmepHbie daHHbie Henomopbix eeponeücKux cmpan e omHouiemtu cßuAbmpoeaHun dpenaytcHbix mpyß Tabelle 2. Charakteristische Daten der Dränrohrfiltrierung in einigen europäischen Staaten Ország A mező­gazdasági A kötött talajú Az alkalmazott szűrő anyaga A szűrőréteg vastagsága (cm) Az alkalmazott kémiai adalék­anyag Megjegyzés Ország területek kiterjedése millió ha-ban Az alkalmazott szűrő anyaga A szűrőréteg vastagsága (cm) Az alkalmazott kémiai adalék­anyag Megjegyzés Ausztria 3,90 0,40 kavics 60—80 CaO-por A kombinált drénezésnél szflrőznek v. meszeznek Csehszlovákia . . . 6,15 nincs adat durva homok, kavics változó CaO-por Ritkán alkalmazzák Görögország .... 8,90 0,36 kavics 20 gipsz Kavicsot kísérletileg, a gipszet szikes talajon alkalmazzák Hollandia 2,23 1,30 kavics, kagylóhéj nincs adat Természetes kőelőfordulás nincs Írország 5,00 0,75 zúzottkő, kavics 20 nem alk. Csaknem minden esetben szűrőznek Jugoszlávia 14,70 3,00 homok, kavics 20—50 CaO-por kísérleti leg Kísérleti jelleggel szőröznek, kombi­nált drénezést alk. Lengyelország . . . 20,13 nincs adat kavicsos homok nincs adat Kombinált drénezést igen, de szűrőt csak korlátozottan alk. Luxemburg 0,13 0,01 kavics, kő és salak 20 ritkán alk. Kötött talajokon általában szűrőznek Magyarország .. . 7,00 1,27 homokos kavics 40—60 CaO-por Csak az „őrségi" módszer alk.-nál ka­vicsoltak, a kombinált módszernél meszezés Nagy-Britannia 19,70 3,40 kavics, zúzott kő 15 ritkán gipsz Kötött talajon az esetek 60%-ában szőröznek NDK 6,40 nincs adat kavics, salak, növényi és műanyagszűrők kb. 20 mész Kötött talajokon gyakran alk. NSZK 13,85 0,70 kavics, kő, salak, áteresztőtalaj műanyagszűrők 15—25 mész, műtrágyák Kötött talajon az esetek 60%-ában, az összes drénezett terület 30% -án szűrőznek Portugália 4,80 0,35 termőréteggel térszínig mész, gipsz Szűrőzés ritkán, meszezés a savanyú, gipszezés a szikes talajokon Spanyolország . . . 35,10 5,00 homok, kavics, kőzúzalék, rizs­szalma és nád változó gipsz Szűrőzés ritkán, gipszet kísérleti jelleg­gel altalaj-lazításkor alk. Szovjetunió ..... 000,00 nincs adat homokos kavics, szalma, gyep­tégla, műanyag stb. változó ritkán alk. Kombinált drénezés, szűrőzés ritkán inkább kísérleti jelleggel alk. ként nem alkalmazhatjuk. A réteges szűrők csupán a csövek feliszapolódását akadályozhatják meg és a cső áramlástani adottságait javítják. Valamennyi műanyagipari termék szűrőként való alkalmazásának közös feltétele az a követel­mény, hogy ezen anyagok időtállóan a talajban is hidrofób és jó vízvezető tulajdonságokkal rendelkez­zenek és olcsók legyenek. A szűrők alkalmazása külföldön Földrészünkön a síkságok nagy részét kötött, rossz vízvezető képességű talajok borítják. Ebből következik, hogy az itt alkalmazott talajcsövezéseknél is általában szükség volt, illetve van a szűrőzésre. Tekintettel arra, hogy az alkalmazott szűrőzések egyes megoldási válto­zatai hazai talajcsövezési feladatainknál is követendő példák lehetnek, elsősorban Trafford [7] nyomán az ilyen szempontból fontosabb európai területek adatait 2. táblázatban foglaltuk össze. A 2. táblázatból kitűnik, hogy a kötött talajok terüle­tén a talajcsövek szűrőzését — ha csak kísérleti jelleggel is — ma már minden vizsgált országban alkalmazzák. Az alkalmazás mértéke a kötött talajok kiterjedésén túl­menően természetesen sok tényezőt" de elsősorban az ipar fejlettségi fokától is függ. A mediterrán éghajlatú országokban (Jugoszlávia, Görögország, Spanyolország ós Portugália) a talaj vízte­lenítése ritkábban előforduló feladat, mint Közép­Európában, vagy különösen a csapadékos éghajlatú nyugati államokban. Ezzel magyarázható, hogy az emlí­tett déli országokban a talajcsövek szűrőzésónek módját kísérleti jelleggel általában csak a közelmúltban kezelték vizsgálni. Anglia és Írország nagy részén a sokéves csapadók­átlag az évi 1000, sőt az 1500 mm-t is meghaladja [8J. A nedves éghajlat alatt a kis esésű kötött talajokon a csapadókvíz nem tud kellő mértékben sem lefolyni, sem elpárologni, s így nagy lápterületek alakultak ki. E terü­leteken a vízrendezés a belterjes mezőgazdaság alapvető feltótele. Nem véletlen jellegű tehát az, hogy az újabb­kori talaj csövezést ós vakonddrónezést — mintegy 200 évvel ezelőtt először éppen Angliában kezdték alkal­mazni. Írországban csaknem minden esetben, Nagy­Britanniában pedig a kötött talajokon a drénrendszerek 60%-ában a talajcsöveket szűrőzik. Ugyancsak a kedvezőtlen természeti adottságokkal magyarázható, hogy kontinensünkön a legrégibb ós a leggazdagabb talajcsövezósi tapasztalatokkal a németek rendelkeznek. Már 1857-ben drénezési szabványt adtak ki, melyből számos módosított kiadás után alakult ki a sok esetben nálunk is mértékadónak tekintett DIN 1185 [9] szabvány. A német talajcsövezéseknél nemcsak a természetes anyagú szűrők csaknem minden változatát

Next

/
Oldalképek
Tartalom