Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
7. szám - Dr. Szabó László: A talajcsövek árkának szűrőzése
306 Hidrológiai Közlöny 1Ú72. 7. SS. Dr. Szabó L.: Á talajcsövek árkának szűrőzése alkalmazták, hanem itt jelentek meg üzemi alkalmazásban először a műanyag-szűrők is [3, 6], Az NSZK-ban leggyakrabban alkalmazott szűrőanyagok fajlagos költségéről Baitsch és Reiser közöl érdekes adatokat [6]: A szűrő ára Kavics és homok 8,0—12,0 DM/m 3 Salak 5,0— 8,0 DM/m® Szemcsés (darabos) műanyag .... 15,0—30,0 DM/m 3 Tőzegmoha-szőnyeg 0,5 DM/fm A műanyag árokszűrők tehát az NSZK-ban is drágábbak, mint a természetes anyagúak. A tőzegmoh a-szőnyeg csőszűrő, tehát az előzőekkel csak ennek figyelembevételével hasonlítható össze. A német tapasztalatok szerint a tőzegmoha-szőnyeg egyébként nemcsak gazdaságossági, hanem műszaki szempontból is kedvezőbbnek mutatkozott az üveg- és műanyagszálas szűrőszöveteknél és az üveggyapotnál is. A Szovjetunióban a műanyagok alkalmazása a talajcső-hálózatok építésénél mindjobban terjed. Nemcsak a műanyag-csöveket, hanem a műanyag-szűrőket és a kötőelemeket is kiterjedten vizsgálják. Pl. kísérleti jelleggel az ógetettagyag csöveket műanyag karmantyúkkal, más változatoknál pedig a csövekbe helyezett vinniplaszt, továbbá üvegvászon, üveggyapot és más műanyag betétgyűrűkkel fektették [5, 10]. Ezek a megoldások (a karmantyúk kivételével) jó eredményeket hoztak. Hátrányuk, hogy a folyamat gépesítése még megoldatlan. A talajcsövek üveggyapot szűrőréteggel való fektetése viszont már gépesített művelet [5]. A kísérleti eredményeknek a gyakorlatba való átültetése folyamatban van. A szomszédos Ausztriában — ahol a talajviszonyok a nyugat-magyarországi talaj adottságokhoz hasonlóak — az „őrségi módszerhez" hasonló [11] kombinált drénezést alkalmaznak [12]. Szűrőzésként és az okkeresedés elhárítására [13] CaO-port kevernek a drénárok talajához. Más területeken e célra kavicsot vagy kőzúzalékot használnak. Csehszlovákiában általában csak a nagyon kötött talajokba fektetett dréncsöveket szűrőzik. Bizonyos esetekben a drénárok talaját meszezik is, de rendszerint annak csak alsó zónáját [14]. Az előzők nyomán összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a talajcsövek szűrözését — különösen a hazánkra jellemzőnél nedvesebb, hűvösebb éghajlatú területeken — kötött talajoknál gyakran alkalmazzák. A szűrőzésre ma még csaknem mindenütt természetes anyagokat használnak. Ezek között is első helyen áll a kavics ós a homokos kavics. A korhadó anyagok használata elég korlátozott: csupán a szalmát és a nehezen korhadó tőzegmohát alkalmazzák. A műanyag szűrők —- bár műszakilag kedvező változatokat dolgoztak ki — általában ma még nem gazdaságosak. A kémiai hatású adalékanyagok közül csaknem kizárólagosan a savanyú talajoknál meszezést (rendszerint a CaO-port) ós bizonyos szikeseknél a gipszet használják [7], A szűrők hazai alkalmazása Magyarországon az első világháború végéig a Kultúrmérnöki Hivatalok irányításával mintegy 20 700 ha-on építettek talajcső-hálózatot. E kézi munkával készült rendszereknél általában még akkor sem használtak kavicsszűrőt, ha a talaj erősen kötött volt. Ebben az időszakban a humuszos talajjal való szűrőzés terjedt el a gyakorlatban, s csak elvétve — ahol arra lehetőség volt — alkalmaztak gyeptéglákat, vagy még ritkábban más korhadó anyagú szűrőt. A talajcsövezett kötött talajok mélyszántására szervestrágyázására és szükség esetén meszezésére — mint kiegészítő tevékenységre — már az akkori szakemberek is felhívták a gazdálkodók figyelmét [15, 10], Újabban a nagyobb arányú talajcsövezés kb. 10 évvel ezelőtt indult meg a nyugat-magyarországi kötött, barna erdőtalajok területén. Ekkor zömében vakonddrénezést alkalmaztak, s így nemcsak szűrőzést, hanem talaj cső-hálózatot is alig építettek. Az 1965—68. években szinte kizárólagosan alkalmazott ún. ,,őrségi módszer" az előzőnél már magasabb szintet képviselt [11, 17, 18], E módszernél a már rövidebb (100—160 m hosszú) vakonddrének kavicsszűrős zárt gyűjtőbe torkollanak (1. ábra). Az alkalmazott 50—60 cm vastagságú kavicsszűrő — különösen nagy szállítási távolságoknál — drágának bizonyult, s nem egyszer a létesítmény költségeinek 40—50%-át is elérte. Ekkor egyes szakembereink a drénárokba visszatöltendő talaj meszezését javasolták. A meszezés legkedvezőbb módja, annak hatása, tartóssága és gazdaságossága viszonyaink között még tisztázatlan volt. Tekintettel, hogy a talajcsövek működésére vonatkozóan általában is a szűrőzés hatása a szakirodalomban feltáratlan volt, ennek, valamint a hazai kötött talajú tájegységeken a leggazdaságosabban alkalmazható szűrőanyagoknak, illetve szűrőzési módoknak a kísérletek útján történő meghatározására az Országos Vízügyi Hivatal 1968-ban a BME Vízgazdálkodási Tanszékét bízta meg. Az előző megbízás nyomán végrehajtott 3 éves kísérletsorozatot és annak, valamint a drénszűrőzési gyakorlatnak az utóbbi években elért eredményeit külön tanulmányokban ismertetjük. IRODALOM [1] Bélák S.—Szekrényi B.: Komplex eljárások kidolgozása a nyugat-magyarországi kötött, savanyú talajok javításához. Keszthelyi Agrártudományi Főiskola Közleményei X. évf. 16. sz. 1968. [2] Szabó L.—Szekrényi B.: Nyugat-dunántúli rossz vízgazdálkodású talajok mélylazítása és talajcsövezése. Vízügyi Közlemények. 1967. 2. f. [3] Möller, 0.—Boesler, H.—Leue, P.: Hydromelioration, Entwässerung. VEB Deutscher Landwirtschaj'tsverlag. 1968. [4] Pivovar, N. O.: Glubokij trubesatüj drenazs sz mineral'no-voloknisztümi fil'trami. (Mély csődrén ásványi-szálas szűrőkkel.) Oidrotechnika i Melioracija 1971. 10. sz. [5] Murasko, A. J.—Klimkob, V. T.-—Szoporzsnikov, E. O.: Povüsenie effektivnoszti goncsarnogo drenazsa i zacsita ego ot zailenija. (Az égetett agyag talajcsövek hatékonyságának növelése és eliszapolódás elleni védelme.) Oidrotechnika i Melioracija. 1970. 6. sz. [6] Baitscli, B.—Reiser, A.: Problems arising from draining heavy soils and the introduction of measures to improve the functioning of the drainage system. FAO Irrigation and drainage paper. 6. Róma. 1971. [7] Trafford, B. D.: Drainage of heavy soils. FAO Irrigation and drainage paper. 6. Róma. 1971. [8 ] Trafford, B. I). : Problems arising from draining heavy soils and the introduction of measures lo improve the functioning of the drainage system. FAO Irrigation and drainage paper. 6. Róma. 1971. [9] Dränanweisung, Deutsche Normen. DIN 1185. 1959. [ 10] Skinkisz, C. N.— Kalnciemsz, V. A.: Primenenie novüh materialov v drenazsnom sztroitel'sztve. (Uj anyagok alkalmazása a drónhálózatok építésénél.) Oidrotechnika i Melioracija. 1970. 7. sz. [11] Szekrényi B.-^-Szabó L.—Sümegi I.: A mechanikai talajjavítás OTségi módszere. Hidrológiai Tájékoztató. 1967. Nov.