Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
1-2. szám - Dr. Vitális György: Magyarország földtani és vízföldtani tömbszelvénye
2 Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. Dr. Vitális Gy.: Magyarország földtani és vízföldtani tömbszelvénye f Susa Kazincbarcika "ifi / K4 M c, \ Szarwski W« úrid leak y \ Kisvórda Mátészalka työngi/öt/iqte\. Füzesabony Komárom Szomor•/ \Mmbék i Tiszafüred Otbrean ") SnndasTö/lós \ [Omafötimr inók / \ A \./fakórifli \ Kiskörös Kaszaper \Kiskunhalas m Madam - \Pinnue Kapúrör S Fer&zéntmiklbs ^ Ouőrszentrrúion < / Xrnir J/Szombathely V V / X - , V Kfido i Nagylengyel- o \ / \£07 L, < / , . Balatonhidvég/o Buzsák Ravasz, W y'x Mre/iffi \V Csokonuavisorím \ P d cső*.» / '< Eilend / V \ v v v ~ ]. ábra. Magyarország földtani tömbszelvénye szerkesztésű során felhasznált fúrások helyszínrajzii a szelvényvonalakkal Abb. 1. Lageplan der im Laufe der Konstruktion des geologischen Blockdiagramms Ungarns verwendete Bohrungen samt den Profillinien pannóniai (d), felsőpannóniai (c) és levantei (b) emeletbeli, valamint a holocén-pleisztocén (a) kori képződmények képviselik. A harmadidőszaki vulkáni képződménveket pedig a kiömlési kőzet és tufája (o) jelzés tünteti fel. Az egyértelmű áttekintés érdekéhen a mélvbesüllyedt kristályos, paleozóos és mezozóos alaphegység felszínét hullámos vonallal, a paleogén (eocén-oligocén) fedőképződmények és a harmadidőszaki vulkáni képződmények felszínét pedig folyamatos vonallal jelöltük. A függőleges, vagy közel függőleges szaggatott vonalak az egyes alaphegységi részek határán levő, illetve a nagyobb hegységszerkezeti töréseket jelzik. A hegységszerkezetet gyakorlatilag nem vettük tekintetbe, a szemléleti különbségek elkerülése végett. A bemutatott tömbszelvény kizárólag azokat a földtani képződményeket ábrázolja, amelyek az 1. ábrán jelzett szelvény vonalak síkjában települnek, illetve a szerkesztés során felhasznált fúrásokból ismeretesek. Ezért pl. a Dunántúli Középhegység-i jura és eocén, valamint a Mecsek hegységre jellemző jura ós kréta képződmények sajnos kimaradtak. Az újabb fúrások a jelenlegi kép egyes részleteit módosíthatják, illetve kiegészíthetik. Magyarország vízföldtani tömbszelvénye A vízföldtani tömbszelvény szerkesztése során Magyarország vízföldtani atlaszát (A Magyar Állami Földtani Intézet kiadása, Bp. lí)62. Főszerkesztő; dr. Schmidt E.R.) és az előző fejezetben bemutatott Magyarország földtani tömbszelvényét vettük alapul. A vízföldtani tömbszelvényt három változatban szerkesztettük. Az I. változat a földtani képződmények víztároló képességét, a II. változat a földtani képződmények víztípusait, a III. változat pedig a földtani képződmények víztároló képességét és víztípusait együttesen tünteti fel. A földtani képződmények víztároló képességét ábrázoló I. tömbszelvény változat, az egyes földtani korok jellemző földtani képződményeinek, illetve az uralkodó kőzettípusok víztároló képességét mutatja. Az uralkodó kőzettípusok víztároló képességét ötféle jelzéssel ábrázoltuk. Így az I. tömbszelvényváltozaton — a Magyarország vízföldtani atlasza nevezéktanának megfelelően — ,,vízzáróval váltakozó igen jó, jó, jó és közepes, közepes és rossz víztároló kőzet" szerepel. Az igen jó víztároló kőzet minősítést itt csak a triász mészkő- és dolomitfajtákra alkalmaztuk, mivel — az ugyancsak ide sorolandó — kavicsösszletek a tömbszelvény kis méretaránya miatt, az egyes földtani korokon belül nem ábrázolhatók. Jó víztároló kőzetként a devon-karhon és a jura mészkő, valamint a felsőpannóniai és levantei homokos kifej lődésű képződményeket szerepeltettük. Az erőteljes összevonások miatt — Magyarország vízföldtani .atlaszától eltérően—jó és közepes víztároló kőzet kategóriát is megkülönböztettünk. Ebben a jó víztárolók a kréta, eocén, miocén mészkőféle-
