Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
1-2. szám - Dr. Vitális György: Magyarország földtani és vízföldtani tömbszelvénye
^JJV " c .-I u I - T I 5 2. ábra. Magyarország földtani tömbszelvénye . Alapszint —2400 mA. f. 1. Soproni lit?., 2. Kőszegi lig., 3—4. Bakony hg., j. Gerecse lig., fi. Börzsöny lig., 7. Velencei lig., 8. Vértes hg., !). Visegrádi lig., 10. Nagyszál, 11. Medves, 12. Mecsek hg., 13. Mátra 2. hg., 14. Bükk lig.. 15. Tokaji hg. a) Holocén-pleisztocén (homok, kavics, lösz, agyag), b) Levaniei (agyag, homok), c) FeUöpannóniai (homok, homokkő, agyag), d) Alsópannóniai (agyag, agyagmárga, homokkő), e) Miocén (agyag, agyagmárga. mészkő, kavics), f) Oligocéniagyag, agyagmárga. homok, homokkő, g) Eocén (agyag, agyagmárga, márga, mészkő), h) Kréta (liomokő, márga, mészkő), i) Jura (mészkő, _ márga), j) Tridxz (márga, dolomit, mészkő, agyagpala, homokkő), k) Perm (homokkő, konglomerátum, agyagpala), 1) Karbon-devon (mészkő, dolomit, agyagpala. homokkő), m) Paleozóos átalakult kőzet (kristályos pala, gneisz), n) Mélyaégi közét (gránit, granodiorit. gabbro), o) Kifimlé*i közét és tu fú ja- (riolit. dácit, andezit, bazalt) Abb. 2. Geologisches Blockdiagramm Ungarns o. Grnndniveau 2400 ni u. A. 1. Soproner Gebirge, 2. Kőszegei- Gebirge. 3 — 4. Bakony-Gebirge, 5. Gerecse-Gebirge, fi. Börzsöny-Gebirge, Velenceer-Gebirge, 8. Vértes-Gebirge, 8. Visegráder Gebirge, 10. -Nagyszál. 11. Medves, 12. Mecsek-Gebirge, 13. Mátra-Gebirge, 14. Bükk-Gebirge. 15. Tokajer-Gebirge, a) Hclozän-Püistozän (Sand, Kies, Löss, Ton), b) Lerantinisch (Ton, Sand), c) Oper pannoni »ch (Sand, ^ Sandstein, Ton), d) Unterpannovisch (Ton, Tonmergel, Sandstein), e) Miozän (Ton, Tonmergel, Kalkstein, Kies), f) Oligozän (Ton, Tonniergel, Sand, Sanstein, g) Eozän (Ton, Tonmergel, Mergel, <C Kalkstein). Ii) Kreide (Sandstein, Mergel. Kalkstein), i) Jura (Kalkstein, Mergel), j) Tria» (Mergel. Dolomit. Kalkstein, Tonschiefer Sandstein), k) Perm (Sandstein, Konglomerat, Tonschiefer), 1) KarbonDevon (Kalkstein, Dolomit, Tonschiefer. Sandstein), in) Paläozoische Metamorphite (Kristallinische-Schiefer. Gneiss), 11) Plutonite (Granit, Granodiorit, Gabbro), o) Effurira und Tuffe (Rliyolit, Dazit, Andesit, Í2 Basalt) -J N T fő
