Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
6. szám - Dr. Szalai György–Dr. Varga Sándor: A talajnedvesség mérésről (Hozzászól: Dr. SágiKároly és dr. Szabó László)
Dr. Szabó L.: A talajnedvesség helyszíni mérése Hidrológiai Közlöny 1972. 6. sz. 237 resett nedvességtartalmat általában képletek (ill. a 6., 72., 8. és 9. számú módszernél táblázatok) segítségével határozzuk meg. A talajmintavétel hosszadalmas művelet, és különösen a zavartalan minták vétele számos gyakorlati nehézséggel is jár. Ezek kiküszöbölésére és a mérési pontosság fokozására dolgozták ki a mintavételt nem igénylő eljárásokat. Az előbbi módszereknél a mérési adatokat befolyásoló valamennyi hatást még nem sikerült teljesen tisztázni és különválasztani. Ezért a talaj nedvességtartalmát itt nem általános érvényű képletekkel számítjuk, hanem azt talaj fajtánként és talajállapotonként külön-külön meghatározott tárázási görbéről (ill. nomogrammról, skáláról) olvassuk le. A tárázási görbék (felületek) független változóját (változóit), vagyis az egyes módszerek mért elemét (elemeit) az 1. táblázatban külön is feltüntettük. Ha valamilyen más, pl. szárítószekrényes eljárással a mért elem (elemek) és a tőle függő nedvességtartalom kapcsolatát grafikusan meghatározzuk, az így nyert tárázási görbéről (felületről) a mérési adatok segítségével és a nem vizsgált egyéb talajtanitalajmechanikai jellemzők állandóságának feltételezésével a talaj nedvességtartalma meghatározható. Megjegyezzük, hogy a táblázatban bemutatott, s mintavételt nem igénylő, közvetlennek nevezhető, módszereken kívül — ide sorolhatóan — közvetett (számításos) módszefek is ismeretesek. Ilyen eljárások: a vízháztartási egyenletek megoldásai [7], a csak párolgás- és csapadékmérések alapján, továbbá a termőréteg csapadékindexének ismeretében [1, 8] és a beszivárgási vizsgálatok nyomán [9] meghatározható nedvességtartalmi adatok. Ezeknek a módszereknek a pontossága kisebb, mint a közvetlen módszereké, s ezért velük részletesebben nem foglalkozunk. Az 1. táblázatban szereplő eljárások közül — több mint két évtized tapasztalataira támaszkodva — elsősorban néhány olyat szeretnénk kiemelni, mellyel tanulmányában dr. Szalai Gy. és dr. Varga S. nem foglalkozott, s amelyek alkalmazása hazai viszonyok között is javasolható. A mintavételes módszerek közül ilyen pl. a nedvességtartalomnak alkoholos égetéssel történő meghatározása. A szakirodalomban található többféle változata közül csak az általunk legkedvezőbbnek találtat ismertetjük [10]. Alumíniumtálkákba 15—-20 g nedves talajt helyezünk, és azokat lemérjük. Ezután a mintákra 6—6 cm 3 alkoholt öntünk, mely gyorsan felszívóineghatározásához javasolható eljárások 1. táblázat B) Mintavételt nem igénylő módszerek A módszer Független változók Igényelt eszközök 1. Közvetlenül a talaj jellemzőit mérő elektromos eljárások 11. a hővezetőképesség mérése Állandó áramerősségre mutatkozó hőmérséklet Anódtelep, ellenállástekercses hőmérő 1. Közvetlenül a talaj jellemzőit mérő elektromos eljárások 12. a dielektromos állandó mérése A kondenzátor kapacitása ós hőmérséklete Szondás kondenzátor, anódtelep, termisztor univ. elektr. mérőműszer 1. Közvetlenül a talaj jellemzőit mérő elektromos eljárások 13. elektromos ellenállás mérése kiegyenlítetlen híddal A talaj elektromos ellenállása, hőmérséklete, hézagtérfogat a ós sótartalma Elektródák (pneumatikus mérőszonda) anódtelep, univerzális elektromos mérőműszer 1. Közvetlenül a talaj jellemzőit mérő elektromos eljárások 13. elektromos ellenállás mérése kiegyenlített híddal A talaj elektromos ellenállása, hőmérséklete, hézagtérfogat a ós sótartalma Elektródák (pneumatikus mérőszonda) anódtelep, univerzális elektromos mérőműszer 2. Nedvszívó anyagok alkalmazása 21. elektromos eljárások hővezetőképesség mérése Állandó áramerősségre mutatkozó hőmérséklet Anódtelep, ellenállástekercses hőmérő 2. Nedvszívó anyagok alkalmazása 21. elektromos eljárások dielektromos állandó mérése A kondenzátor kapacitása és hőmérséklete Szondás kondenzátor, anódtelep, termisztor, univ. elektr. mérőműszer 2. Nedvszívó anyagok alkalmazása 21. elektromos eljárások elektromos ellenállás mérése Elektromos ellenállás stb. (mint 13-nél) Elektródák, anódtelep univ. elektr. mérőműszer 2. Nedvszívó anyagok alkalmazása 22. súlyméréssel Nedvszívó test súlya Vódőesöves nedvszívó test, gyorsmérleg 2. Nedvszívó anyagok alkalmazása 23. a kapilláris potenciál mérésével A talaj kapilláris potenciálja Tenziométer 11. Neutronlassulással Termikus neutronok sűrűsége Szonda neutronforrással, termikus neut ron detektor és impulzusszámláló 4. Konzisztencia vizsgálattal A talajba nyomáshoz szükséges erő Dinamómé teres szűrőkészülék 5. Liziméterrel Fedetlen talajnál közvetlenül a nedvességtartalom Liziméter-mérleg és -hengerek