Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
6. szám - Dr. Szalai György–Dr. Varga Sándor: A talajnedvesség mérésről (Hozzászól: Dr. SágiKároly és dr. Szabó László)
238 Hidrológiai Közlöny 1972. 6. sz. Dr. Szabó L.: A talajnedvesség helyszíni mérése dik. Ekkor a szeszt meggyújtjuk. Mivel csak az alkohol gőze ég, a láng a talajtól 2—3 cm távolságban van, és csak az égés befejeződésekor közeledik néhány másodpercre a talaj felületéhez. Bár ekkor a felszín hőmérséklete a 180—220 °C-ot is eléri, a talaj szervesanyag tartalmának a változása jelentéktelen. Az égetés után a talajt lemérjük, majd ellenőrzés céljából az égetést 4 cm 3 alkohollal megismételjük. A nedvességtartalmat az első és az utolsó mérés adataiból számíthatjuk. Tapasztalatunk szerint a harmadik égetés már csak pár centigrammnyi súlycsökkentést eredményez, s ezért elhagyható. E módszerrel gyorsan ós sorozatban több minta egyidejű értékelése végezhető. Az egyik kalciumkarbidos eljárást, a súlymérésest, az előző tanulmány is ismerteti. Csupán érdekességként említjük, hogy a víz hatására a kalciumkarbidból keletkező acetiléngáz nyomásából is meghatározható a talaj nedvességtartalma, ha a reakció zárt térben megy végbe. A vizsgálat feltétele: a keverési arány és a keverék súlya mindig állandó. Ez esetben a manométer skáláját közvetlenül a nedvességtartalom értékelésére is tarázhajuk. A külföldön alkalmazott szállítható berendezésekben [11] acélgolyók őrlik szét a talajmintát, és a kalciumkarbidport pedig üvegampullából adagolják. A mintavételt nem igénylő módszerek közül folyamatos mérésre kétségtelenül a talaj elektromos ellenállásának mérésén alapulót javasolhatjuk elsősorban. E megállapítást egyébként a BME Vízgazdálkodási Tanszék hidraulikai laboratóriumában szerzett tapasztalataink is megerősítették [12]. Ha a helyszíni vizsgálatok során kisebb pontossággal is megelégedhetünk, akkor a nedvszívó anyagok súlyváltozásán alapuló eljárások valamelyikét is alkalmazhatjuk. Ha száraz nedvszívó anyagot (gipsztömböt, mázolatlan porózus égetett agyagot, porcellánlemezt, cserepet, üveggyapottot, hidrofil műanyagtömböt stb.) a talajba helyezünk, annak súlya a talaj nedvességtartalmától függően megváltozik. Súlynövekedésből a talaj nedvességtartalma meghatározható [13]. A nedvszívó testet állandó elhelyezésű védőcsőbe téve, az eljárás hoszszabb idejű vízháztartási vizsgálathoz is alkalmas. Végül a különlegesen nagy pontosságot igénylő helyszíni vizsgálatokhoz nagyobb talajterek átlagos nedvességtartalmának folyamatos észlelésére amérleges liziméterek alkalmazását [14] javasolhatjuk. E módszer hátránya, hogy költséges és különböző talajszintek nedvességtartalmát csak megfelelő számú és méretű liziméter-sorozattal tudjuk nyomonkövetni. IRODALOM [1] Szabó L.: A'felszíni talajréteg nedvességtartalmának jellemzése a megfelelő időszak vízterhelésével. Hidrológiai Közlöny, 1957. 8. sz. 264. o. [2J Lovas L.—Szabó L.: Csapadékbeszivárgási vizsgálatok Újkígyóson. Hidrologiai Közlöny. 1958. 5. sz. 313. o. [3] Szabó L.: Vízmozgások a fagyott talajban. Vízügyi Közlemények. 1958. 1. f. 124.'o. [4] Szabó L.: Vízháztartási vizsgálatok a kutakkal történő vízbeszerzés érdekében. Hidrológiai Közlöny. 1962. 2. sz. 108. o. [5] Szabó L.—Szekrényt B.: Nyugat-dunántúli rosszvízgazdálkodású talajok mélylazítása és talajcsövezese. Vízügyi Közlemények. 1967. 2. f. 199. o. [6] Szabó L.: Az öntözési normák helyszíni meghatározása nagyüzemi szántóföldi öntözéseknél. Kandidátusi disszertáció. Kézirat. 1957. [7] Salamin Pál: Vízháztartási vizsgálatok. Felsőoktatási Jegyzetellátó V. Bp. 1953. [8] Szabó L.: Variations in soil moisture storage during the winter half year. Proceedings of the Wageningen Symposium. Publication No. 83. AiHS-Unesco. 1968. [9] Fekete Z.: Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó Bp. 1952. [10] Szabó L.: A talaj nedvességtartalmának helyszíni meghatározása alkoholos égetéssel. Mélyépítési Értesítő. 1957. 6—7. sz. [11] Baier, W.: Bodenfeuehtigkeilsbestimmung mit dem C-M-Gerät. Das Oas- und Wasserfach. Heft. 20. 676. o. [12] Szolnoky Cs.—Mészáros G.: Talajok nedvességtartalmának folyamatos mérése laboratóriumi viszonyok között. Hidrológiai Közlöny. 1968. 3. sz.138. o. [13] Szabados A.: A földalatti harmat képződése és jelentősége. Időjárás. 1 949. [14] Szabó L.—Szalay E.: Liziméteres mérések. Hidrológiai Közlöny. 1962. 5. sz. 382. o. Lapunk példányonként megvásárolható: az V., Váci utca 10, és az V., Bajcsy-Zsilinszky út 76. sz. alatti Hírlapboltban
