Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

3. szám - Pusztai Pál: A Kiskörei öntözőrendszerek belvízrendezésének fejlesztése

154 Hidrológiai Közlöny 1972. 3. sz. Pusztai P.: A Kiskörei Öntözőrendszerek belvízrendezése — öblözet neve — öblözet területe [km

2] — jelenlegi fajlagos kiépítése [l/s/km

2], gravitációs és szivattyús — tervezett fajlagos kiépítése [l/s/km

2], gravitációs és szivattyús (keretterv, ill. a VÍZIG adatok alapján.) — a koncepció javaslata az öntözés figyelembevételével [l/s/km

2] gravitációs és szivattyús. Táblázat öblözetenként a javasolt fejlesztésről: — vízhasznosítási főművekkel kombinált létesítmények felsorolása (szivattyútelep [m

3/s], főcsatorna fejlesztett hossza, átlagos földmunka [m

3/fm]. — önálló belvízi főművek — főművek fejlesztésének költségadatai (a költségek nagyságrendileg helyes becsült adatok), a főcsatornák költsége a szivattyútelepeken kívül a többi műtárgy költségét is tartalmazza, a műtárgyak felsorolása nélkül —- üzemközi és üzemi hálózat fejlesztésének költsége normatíva alapon. Egyéb feltételek: A belvízi levezetési igény a MÉM tanulmánya (Mezőgazdaság 20 éves távlati fejlesztési terv: Vízrendezési fejezet) szerint 10—14 nap. Ennek megfelelően a koncepció a főművek fejlesztése szempontjából 12 napos levezetési időt tekintett irányadónak. Az öntözőrendszer első kiépítési ütemének hatásterületére az öntözési tanulmánytervek rendelkezésre álltak. így a belvízi koncepció ezeken a területeken az öntözés vonatkozásában részletesebb adatokkal rendelkezett. A víz útjának meghatározásánál a koncepció csak a belvízöblözet főcsatornáinak vonalvezetésével foglalkozott. A mellékhálózat sűrítését és azok költségeit területi normatívák alapján becsülte. A főcsatornák költsége tartalmazza külön felsorolás nélkül átlagosítva a szükséges hidak, átereszek és zsilipek költségét is, beépítve a földmunka egységárába. A koncepcióterv költségtáblázatában a műtárgyak közül csak a szivattyútelepek és az öntözési főművekkel kombinált belvizi főművek szerepelnek külön, azonban ez utóbbihoz az egyszerű bujtatok nem értendők hozzá. A terv a megállapított költségeket — becslésszerűen, költségviselők szerint is csoportosította. A fajlagos vízszállítás javasolt értékének kialakításánál a koncepció a tervezés időpontjában ismeretes átlagos öntözési területi adatokat vette figyelembe. A költségek nagyságrendileg helyes becslésnek tekinthetők, amelyek a beruházási program, ill. a ber. programot előkészítő tanulmány készítése során pontosí tandók. Ugyancsak pontosítani kell a további tervezés során a részletesebb vizsgálatok eredményeképpen a koncepcióban megadott kiépítési kapacitásokat is. Az elkészült költségbecslésben a terv — az öntözésfejlesztés kialakulásáig — belvízi főművekre, 1,3 milliárd, üzemközi művekre 400 millió, üzemi művekre pedig 600 millió Ft-ot, tehát a teljes beruházásra kereken 2,3 milliárd Ft-ot irányoz elő. Ebből az öntözésfejlesztés első üteméhez kapcsolódóan — ebben a tervperiódusban — tehát 1975-ig: 130 millió Ft belvízi főműberuházás valósul meg. A fajlagos vízszállítás becslése Már a koncepció részletes anyagának elkészítését megelőzően az egységes szemlélet biztosításának feltételeként szükségesnek mutatkozott néhány műszaki fogalom tisztázása. E tervezési munkában az egyes fogalmakat a következőképpen értelmeztük: Belvíz: a vízgyűjtő terület felszínén és a hozzákapcsolódó talajtérben jelentkező víz. Külvíz: a vízgyűjtő területére kívülről érkező víz. Vízgyűjtő terület: természetes és mesterséges zárt vízválasztóval határolt terület. Vízgyűjtő tér: felülről a felszíni vízgyűjtő felületével, oldalról a vízgyűjtő terület határán át képzelt függőleges felülettel, alulról a legfelső vízzáró rétegsorral határolt tér. (Ha utóbbi nagyon mélyen van, az alsó határfelület egy olyan felület, amely az előzetesen feltételezett vagy megfigyelt legmélyebb talajvízszint alatt helyezkedik el). Belvízrendszerek és öblözetek: az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben meghatározott vízgyűjtő területek. A mentesítés módja szerint van gravitációs, szivattyús és vegyes rendszer. A tervezett fajlagos vízszállítás: a) Gravitációs rendszerben a rendszer főcsatornája torkolati szakaszának számított vízhozama és e szelvényhez tartozó vízgyűjtő terület hányadosa. A távolabbi szelvények fajlagos vízszállítása ezzel az értékkel összhangban levő. b) Szivattyúzott rendszerben a mértékadó emelőmagasság mellett átemelt vízhozam és a hozzátartozó vízgyűjtőterület hányadosa, ha a csatornahálózat a tervezett vízszintek mellett, fenti szivattyútelep teljesítménnyel összhangban levő. c) Vegyes rendszerben a mértékadó helyzetben bekövetkező alacsonyabb fajlagos vízszállítási érték. A fajlagos vízszállítás meghatározásánál a jelentősebb tározókat (holtmedrek) figyelembe kell venni. Szivattyúzott és vegyes rendszerekben a belvizek gépi átemelésére szivattyútelepeket, szivattyúállásokat és szivattyúzási helyeket kellett létesíteni. A szivattyútelep a levonuló vizek gépi átemelését biztosító olyan berendezés, ahol mind a szivattyú, mind a meghajtó gép tartós összeépítéssel, végleges jellegű építményben nyer elhelyezést. A szivattyúállás cölöpökből, betonkeretekből stb. kiépített végleges jellegű zárt építmény nélküli szivattyúzási hely, ahová a szivattyút, ill. a meghajtó gépet esetenként szállítják ki és szerelik fel. A szivattyúzási helyre mind a szivattyút, mind a meghajtó gépet esetenként szállítják ki és szerelik fel, ideiglenes jellegű építmények nincsenek. A gépi átemelés típusának megválasztása esetenkénti mérlegelés alapján történt. A befogadó mentén szivattyútelepeket, a kisebb jelentőségű