Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
3. szám - Pusztai Pál: A Kiskörei öntözőrendszerek belvízrendezésének fejlesztése
Pusztai P .: A Kiskörei Öntözőrendszerek belvízrendezése Hidrológiai Közlöny 1972. 3. sz. 155 közbenső gépi átemelések és a különleges üzemelési igények számára szivattyúállásokat és szivattyúzási helyeket terveztünk. A belvízi művek tervezésének alapvető paramétere a fajlagos vízszállítás. A fajlagos vízszállítás értéke az alábbi összefüggésből számítható: q=g-os + qt + qa + gr+ ahol q c s a csapadékból származó lefolyó fajlagos vízhozam q t a talajból származó fajlagos vízhozam q 5 az öntözés következtében jelentkező többletmennyiség, fajlagos vízhozama qt fakadó vízből származó fajlagos vízhozam az árvízből származó fajlagos vízhozam. Ennek meghatározására a koncepcióban az egységes feltételek súlyozott biztosítása érdekében a következő közelítő eljárást alkalmaztuk. Kiválasztottuk a VIZITERV által az elmúlt 15 esztendőben — részletes hidrológiai és gazdaságossági vizsgálattal — készített terveket. Bevezettük a talajkötöttségi mutató fogalmát, amelynek meghatározása a következők szerint történt: Megállapítottuk a vizsgált öblözet talajféleségeinek százalékos értékét, a teljes terület százalékában. Az így kapott értékeket az egyes talajféleségeknek megfelelően az alábbi értékekkel megszoroztuk és a szorzatukat öblözetenként összeadtuk. Homok esetén 0,05 Homokos vályog esetén . .. 0,10 Vályog esetén 0,20 Agyagos vályog esetén 0,40 Agyag esetén 0,60 Szikes esetén 1,00 A talajkötöttségi mutató tehát egy dimenzió nélküli 5—100 között változó szám, amely a talajféleségek százalékos értékének és a fenti talajkötöttségre jellemző számok szorzata. Ennek függvényében raktuk fel a részletesen vizsgált öblözetek szárazgazdálkodásra redukált fajlagos vízszállítási értékeit. A koncepcióban vizsgált 63 db öblözet talajkötöttségi mutatóinak fenti meghatározásával a száraz gazdálkodásra vonatkozó gazdaságos fajlagos vízszállítási érték a bemutatott grafikonból (2. ábra) leolvasható volt. Ezt az értéket a vízgyűjtő kiterjedésének függvényében az alábbi százalékos értékkel növeltük. Ha az öblözet területe 0— 10 km 2 között volt, akkor 50%-kal 10— 50 km 2 között volt, akkor 20%-kal 50—100 km 2 között volt, akkor 10%-kal Az öntözés hatását a fajlagos vízszállítás további 40%-os értéknövelésével vettük figyelembe és feltételeztük, hogy az így kapott végső értékben a bevezető összefüggésben szereplő egyéb hatások is benne vannak. Meghatároztuk a fajlagos vízszállítás értékeit az összegyülekezés elvén alapuló módszerrel is minden öblözetre és javaslatunkat e két értéksor összevetésével, valamint a helyi tapasztalatok figyelembevételével tettük meg (1. táblázat). ) 1 ° (3) = 10 012 o íf 16 «2 's \ s o íf 16 9 oi \ \ o s 0 / 2 o j i 4 0 í 0 1 7 0 5 7 £ 1 too Talajkötöttségi mutató (2) 2. ábra. Síkvidéki vízgyűjtők fajlagos kiépítésének meghatározása száraz gazdálkodás mellett 1. Fajlagos kiépítés lit/s/km s; 2. Talajkötöttségi mutatók; 3. Száraz gazdálkodásra redukált gazdaságos kiépítés Fig. 2. Determination of the specific drainage capacity of plain catchments with dry farming 1 — Specific drainage capacity, lit/sec per s<|.km; 2 — Soil cohesion indices; 3 — Economic measure of development reduced to dry farming Előkészítő vizsgálatok és tanulmányok A koncepcióterv megalapozása érdekében elvégzett vizsgálatok közül az Agrártudományi Egyetem néhány eredményét, illetve gondolatébresztő megfontolását vázoljuk [2], Öntözött viszonyok között olyan csapadékok is vízkárt okoznak, amelyek szárazgazdálkodásnál nem jelentettek problémát. Ezek körülményeire vonatkozó vizsgálatok több irányban folynak. A vizsgálatok egyik része a tenyészidő különböző időpontjaiban beálló vízelborítások károsító hatását mérte fel, hogy a kár, és a károsodásra ható tényezők szerepének ismeretében megadhassa az időszakonként változó, még tűrhető elborítási időt [4]Az új kártáblázat (2. táblázat) tulajdonképpen a korábbiakban használt kártáblázat javított kiadása. Az azóta végzett részletes vizsgálatok, kísérletek és kutatási eredmények lehetővé tették, hogy a korábbi kártáblázatot továbbfejlesszék. Az öntözött területek lefolvási viszonyai, a levezetendő vízmennyiségek meghatározása, a méretezés elvégzése szempontjából második jelentős kutatási célkitűzés a lefolyási tényező értékének felülvizsgálata öntözött viszonyok között. [7]. Száraz és öntözött viszonyok között jelentkező különböző lefolyások vizsgálata alapján az öntözött területeken várható lefolyási tényező értékére, illetőleg a lefolyás nagyságára vonatkozóan növényenként differenciált adatanyagot grafikusan is feldolgoztak. Az 1 napos eső várható értékeire vonatkozó feldolgozás anyagának felhasználásával lehetővé tette, hogy a különböző valószínűségű lefolyási értékeket is kiszámíthassuk. Ezzel megteremtette a gazdaságossági vizsgálatok elvégzéséhez szükséges variánsok létesítésének feltételeit az üzemi művekre vonatkozóan. Öntözött területeken, a vízháztartási helyzet jelentős megváltozása miatt, a tapasztalatok alapján is, de vízháztartási megfontolások eredményeképpen is várható a talajvízszint emelkedése.
