Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

3. szám - Dr. Dévényi József: A Kiskörei Vízlépcső elzárószerkezetei kialakításának néhány kérdése

130 Hidrológiai Közlöny 1972. 3. sz. Dr. Dévényi J.: A Kiskörei Vízlépcső elzárószerkezetei A szerkezet modellkísérlett vizsgálatai A tervezői gondosságra utalnak az acélszerkezetek és mozgatóberendezéseik méretezését célzó kisminta kísérletek is. Az áramlás okozta dinamikus vízterhek meghatározását a VITUKI laboratórium végezte, és kiterjedtek ezek a hidraulikai modellkísérletek a billenőtábla legkedvezőbb alakjának megállapítására, valamint az elzárószerkezetekre ható nyomáseloszlás és mozgatóerő vizsgálatára is [5]. A Budapesti Műszaki Egyetemen lefolytatott modellkísérletek útján lehetett tisztázni a szegmenst megtámasztó acélszerkezet és a betonpillér kölcsönhatását. Az elméletileg nehezen követhető térbeli feszültségállapotban levő bebetonozott megtámasztó szerkezet méretezése mechanikailag hasonló kismintán végzett nyúlásmérések és feszültségoptikai vizsgálatok alapján történt [27, 3]. Érdemes kicsit részletesebben foglalkozni a jjillérre történő erőátadást biztosító különleges kialakítású szerkezettel, amely üzemi terhelési esetben 860 Mp, rendkívüli terhelési esetben pedig 985 Mp felvételre alkalmas. A megtámasztó szerkezet nem más mint egy, a pilléren átmenő, bebetonozott, 2250 mm külső 0-jű, merevített peremű cső, amelyhez nagyszilárdságú csavarokkal kúpos tárcsa kapcsolódik. (2. ábra). Ezt a tárcsát, amelynek konzolos csapja biztosítja a szegmens elfordulását, egyetlen acélöntvényből alakítottuk ki. A 650 mm 0 -jű konzolos csapra kerül a gömbpersellyel ellátott osztottházas csapágy, amelyre azután a szegmenskar támaszkodik. A vázolt megtámasztó szerkezet kiválasztását is gondos tanulmányok előzték meg, vasbeton konzol, átmenő és előrehorgonyzott hegesztett acéltartó, keresztirányban a pillérre feszített konzol szerepelt változatként. Gazdasági megfontolások, a megtámasztó szerkezet és a pillér kölcsönhatásának figyelembevétele, de nem utolsósorban a hazai ipar lehetőségei szóltak végül a választott megoldás mellett. A döntés után széles körű vizsgálatra került sor [3]; ennek során a kúpos tárcsán nyúlásméréseket végeztünk, amelynek eredményei azt mutatták, hogy a tárcsa 2000 Mp-nál is rugalmasan viselkedik. A csavaros kapcsolat is megfelelőnek mutatkozott a kísérletek tanúsága szerint. A modellkísérlet eredményei alapján módosítanunk kellett azonban az átmenő cső peremét és szélső szakaszát . A konzolos csap elfordulásának és torzulásának mérése biztosította a helyes alapot az induló csapágytervezéshez. Repedőlakkos eljárással határoztuk meg a kúpos tárcsán a főfeszültségi irányokat és és végül a csaptám legjobban igénybe vett átmeneti részeinek feszültségállapotát optikai feszültségméréssel állapítottuk meg [2]. Az átmenő cső és a pillér kölcsönhatását, illetve a pillértest feszültségállapotát mechanikailag hasonló kismintán, majd síkbeli és térbeli feszültség optikai vizsgálat útján vizsgáltuk. A szinte csak címszavakban említett kísérletek sorozata jól mutatja, a korszerű vízépítési acélszerkezet tervezésénél felmerülő különleges feladatokat. 2. ábra. A szegmens megtámasztását és elfordidását biztosító acélszerkezet 1. Csapágy; 2. Szegmenscsap; 3. Bebetonozott csaptámasz Fig. 2. Steel structure supporting and ensuring rotation of the Tainter gate 1 — Bearing; 2 — Tainter pivot; 3 — Support embedded in concrete