Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

3. szám - Dr. Dévényi József: A Kiskörei Vízlépcső elzárószerkezetei kialakításának néhány kérdése

Dr. Dévényi J.: A Kiskörei Vízlépcső elzárószerkezetei Hidrológiai Közlöny 1972. 3. sz. 131 3. Az olajhidraulikus mozgatóberendezések koncepciója Nem kevésbé újszerű feladatot jelentett az acél elzárószerkezetek olaj hidraulikus mozgatóberende­zéseinek tervezése is. Hazánkban ilyen jellegű be­rendezésekkel kapcsolatban semmiféle üzemi ta­pasztalattal nem rendelkezünk, ezért itt a meg­előző műszaki és gazdasági tanulmányok mellett a Keleti főcsatorna balmazújvárosi billenőtáblájánál kísérleti jeleggel beépítésre került egy hasonló ki­alakítású mozgató berendezés. Az olajhidraulikus mozgatóberendezések alkal­mazása nemcsak a gépészeti berendezéseknél je­lent korszerűsítést, hanem lehetőséget nyújt az egész műtárgy gazdaságosabb kailakítására is. Gé­pészeti szempontból előnyt jelent az, hogy nagy át­tételi viszonyok valósíthatók meg egy fokozatban, a berendezés jelentős súlymegtakarítást eredmé­nyez; a billenőtábla gyors leeresztése egyszerű esz­közökkel megvalósítható, ugyancsak könnyebb megoldani a távvezérlést, valamint a túlterhelés elleni védelem problémáját; a berendezések kar­bantartása és kezelése egyszerű, kopása minimális; könnyen megvalósítható meghibásodás esetén a kézi mozgatás is. Mélyépítési szempontból legfőbb előnyeként a kis helyigényt kell említeni, vala­mint azt, hogy az elrendezésnél nincsenek olyan kötöttségek, mint Gall-láncos mozgatóberendezé­sek esetében. Ezeknek az előnyöknek műszaki-gazdasági mér­legelése alapján a tervező a vízlépcső valamennyi elzárószerkezetéhez villamos vezérlésű, olaj hidrau­likus mozgatóberendezést javasolt. A berendezések közül méreteivel is kiemelkedik a szegmenst moz­gató, gömbcsuklós felfüggesztésű hidraulikus mun­kahenger, amelynek átmérője 500 mm, löket­hossza 5000 mm és 135 kp/m 2 nyomás mellett 255 Mp szükséges mozgatóerő kifejtésére képes. Egy-egy szegmens szerkezetet két emelőmű moz­gat, amelyek együttfutását automatikus, és a vezénylőhelyekre bejelzett szabályozó rendszer biz­tosítja. Minden egyes mukahenger külön tápegy­séggel rendelkezik, amelyeknek kis mérete teszi lehetővé az ilyen keskeny pillérek gépházaiban történő elhelyezést. 4. Összefoglalás Az elmondottak természetesen nem adtak képet a vízlépcső valamennyi vízépítési acélszerkezetéről, sőt még a billenőtáblás szegmens szerkezetet is csak vázlatosan mutatták be. Néhány tervezési részlet ismertetésével azonban sikerült talán érzékeltetni a vízépítési acélszerkezetek tervezésénél kialakult komplex szemléletet, amely az egymásraható hid­raulikai, mélyépítési, acélszerkezeti, gépészeti és vezérlési kérdések együttes vizsgálatával keresi az optimális megoldást. Jelen ismertetés megkísérelte felhívni a figyelmet néhány, a tervezés során felmerülő problémára, amelyek megoldásánál a cél egy korszerű, magas műszaki színvonalon álló vízépítési acél- és gép­szerkezet megalkotása volt. A tervezés azonban csak az első lépcső egy léte­sítmény megvalósulásában, amely végül is az üzembehelyezéssel fejeződik be. Talán felesleges is hangsúlyozni, hogy egy korszerű műszaki berende­zés létrejötte ugyanazt a technológiai fegyelmet, gondosságot követeli meg a gyártás, szerelés, üzem­behelyezés, sőt a rendszeres üzem során, mint amilyen körültekintéssel a tervező is végezte mun­káját. IRODALOM [1] Páncélos Antal—Ziegler Károly: A Kiskörei Vízlépcső fő műtárgyainak elzárószerkezetei és mozgatóberen­dezései. Mély építéstudományi Szemle. 1970. 1. [2] Köröndi László•—Szittner Antal—Tomka Pál: A Kis­körei Vízlépcső műtárgyainak vizsgálata optikai feszültségméréssel. Méh/építéstudományi Szemle. 1970. 8. [3] Kristóf László—Szatmári István—Szittner Antal: A Kiskörei Vízlépcső szegmensgát megtámasztásá­nak modellkísérleti vizsgálata. Mély építéstudományi Szemle. 1971. 2. [4] Marc Henry: Les grands barrages en riviére. Travaux. 1969. 4. [5] Haszpra Ottó: Hidraulikai rezgéstani vizsgálatok be­tétgerenda rugalmas kismintáján. Hidrológiai Köz­löny. 1970. 2. és 1970. 3. Problems associated with the design of the closure organs at the Kisköre Barrage By Dr. Dévényi, J. In connection with the first stage development of the Kisköre Barrage project, construction and work draw­ings have been prepared for hydraulic steel structures weighing more than 2000 tons. This figure indicates the weight of the steel structures only, which, as parts of the barrage, are called upon to ensure its operation and the design of which has been controlled primarily by con­siderations of hydraulics. Although the volume of de­signing work is clearly reflected by the figure of 2000 tons alone, the magnitude of the problem will be appre­ciated only by considering that the problem involved the designing of 15 different steel structures serving different purposes and required to meet different operat­ing conditions. The philosophy underlying the design and the engineering-economic considerations leading to the evolution of this philosophy will be traced with re­ference to one of the 15 structures. The normal operating closing organ of the weir appears most suitable for this purpose. The tilting-leaf topped Tainter gate and the oil-hy­draulic hoisting equipment may be regarded as the most up-to-date closing organ, which meets most completely the specified operating conditions and offers the most economic solution for the entire weir structure. The geo­metry of the steel structure is hydraulically efficient, the load-bearing frame is sufficiently rigid in spite of the low weight per metre of span, the oil-hydraulic hoisting sy­stem requires little space to accomodate, has low operat­ing and maintenance costs, moreover it is readily adapt­ed to electric controls. The piers can be built with a smooth lateral surface with attendant high hydraulic efficiency, their width can be reduced, which makes sav­ings in civil engineering costs possible. The reduced hoisting power demand of the Tainter gates permit s less expensive mechanical equipment to be used. The center of curvature of the shield plate does not coincide with the pivot, but is displaced by 1.00 m relative thereto. This excentrieity ensures that the dominant force for the operation of the structure is invariably the dead weight of the gate. Also, Tainter gates require less maintenance. After careful consideration of the ad­vantages listed above, the engineers of the general con­sultant VIZITERV decided in favour of the Tainter­gate type closure with tilting leaves and controlled by oil-hydraulic hoisting equipment. The width of piers could thus be reduced to no more than 3.0 m, an accom­plishment of considerable interest . In order to arrive at the soundest possible design, extensive model tests have been performed on the gate structure and the hoisting equipment. The dynamics

Next

/
Oldalképek
Tartalom