Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

4. szám - Könyvismertetés

Egyesületi és Műszaki Hírek Hidrológiai Közlöny 1971. 4. sz. 195 korlátairól a hidrológiai feladatoknál. A kisvízhozamok eloszlásfüggvényeit az előadó a szélső értékek eloszlásfüggvény típusaival jellemezte. Bemutatta az eloszlás függvények és az apadási görbe kompozícióját ós levezette a kisvízhozamokat leíró speciális gamma-függvényt. Végül értékelte az illeszkedés vizsgálatok eredményeit. A Békés megyei Csoport 1971. január 12-i előadó ülésén Balogh Jenő a Békéscsabai-Erzsébethely-i hévízkút komplex hasznosításáról adott elő. A Debreceni Csoport 1971. január 13-i előadó ülésén l'ataki Zoltán (Tatabánya) a víztisztító berendezések automatizálási kérdéseiről, Mészáros Károly (Tatabánya) pedig a Tabta-rendszerű szennyvíztisztító telepek üzemelési tapasztalatairól tartott, filmbemutatóval kísért előadást. A Szegedi Csoport 1971. január 13-i előadó ülésén dr. Kiss István főisk. tanár a szikes területeken tapasztalható vízfeltörési és a talajfelpúposodási jelenségekről tartott vetített képekkel ős filmbemutatóval kísért előadást. A tárgykörhöz kapcsolódóan levetítésre került Salamin András és Magyari Gábor színes filmje az 1970. évi árvízvédekezés körtvélyesi, szikes meghibásodásai töltésszakaszáról. Az előadó utalt azokra az analógiákra, amelyek a mezőgazdaság szikes talajain észlelt jelenségek és az árvízvédelmi töltések szikes talajokkal érintkező részein árvízvédekezéskor tapasztalt jelenségek között vehetők észre. A talajtan, talajkémia és a vízimérnöki tudományok ós gyakorlat fontos kapcsolódó területeit sikerült az előadónak magas szinten összefoglalnia. A Tatabányai Csoport 1971. január 14-i előadóülésén Serfőző Iván a strandfürdő zárt vízgazdálkodásának tapasztidatairól tartott előadást. A Pécsi Csoport 1971. január 15-i a Magyarhoni Földtani Társulat Déldunántúli Területi Szakosztályával közösen rendezett előadó ülésén Ilonig Gyula (Komló) a Komlótól északnyugatra eső területen fennálló víznyelési lehetőségekről adott elő. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály közreműködésével 1971. január 19-én előadó ülést rendezett, amelyen l)obő László né az angliai vízművek, vízminőség védelem és víztisztító berendezések tapasztalatairól, Ivancsics János pedig a franciaországi víztisztító művek és azok automatikus ellenőrzésének tapasztalatairól tartott előadást. A Balneoteehnikai Szakosztály 1971. január 20-i előadó ülésén Horváth József és Szalontai Gergely külföldi fürdőügyi tanulmányútjairól számolt be, majd Szalontai Gergely hazánk fürdőit képekben mutatta be. A Nyíregyházi Csoport 1971. január 20-i előadó ülésén Gyulavári Imre (Debrecen) a szennyvíztisztítás néhány időszerű kérdését fejtegette előadásában. A Küzépdunántúli Csoport 1971. január 20-án Székesfehérvárott előadó ülést rendezett, amelyen dr. Zsuffa István a tározók méretezésének számítógépes módszerét mutatta be. A Szennyvíz Szakosztály 1971. január 27-i előadó ülésén Mucsi György az ausztriai szennyvíztisztító telepeken szerzett tapasztalatokról tartott vetített képekkel kísért beszámolót. Az előadásban bemutatásra került az 1969ben üzembe állított Wien—Inzersdorf—Blumental-i szennyvíztisztító telep, valamint az új, tervezés és részben kivitelezés alatt álló Bécs városát kiszolgáló szennyvíztisztító telep. V. I. B E S Z Á M 0 L 0 a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Csoportjának 1970. évi tevékenységéről A Békés megyei Csoport 1970. február 12-én tartott kibővített elnökségi ülésén a titkári megnyitó az információ megjavítását, a tudományos egyesületek fokozott együttműködését és a korszerű elmélet gyakorlati hasznosításának elősegítését jelölte meg a Csoport munkájának elsődleges követelményeként. Az elnökségi ülést követően Takács Lajos az MHT helyi csoportjának elnöke tartotta meg „A Vízügyi Kerettervből és a Megyei Vízgazdálkodási Tervből a tudományos egyesületekre háruló feladatok ismertetése" c. előadását. A vízgazdálkodás minden területét érintő és a távlati elképzeléseket is felölelő tájékoztató után konkrét javaslatokat tett a tudományos együttműködés hatékonyabb szervezése érdekében. Célszerűnek ítélte egy olyan bizottság kialakítását, amely az illetékes felügyeleti szervek irányítása mellett ellenőrzi a kutatási eredmények gyakorlati megvalósítását. A MHT elnöksége képviseletében Elek Zoltán főtitkár értékelte a csoport kezdeményezését, majd beszámolt a MHT elnökségének a MÉM miniszterhelyetteseivel folytatott tárgyalásáról. Ennek értelmében az összehangolt tudományos munkára a közeljövőben elsősorban a Tisza II. öntözőrendszerrel, a mezőgazdasági nagyüzemek melléktevékenységével és a szennyvizek mezőgazdasági hasznosításával kapcsolatosan van szükség. Időszerű világproblémákónt megemlítette a természeti környezet védelmét ós kiemelte, hogy idejében alkalmazott preventív intézkedésektől Békés megyében különösen nagy eredményeket lehet várni. Körösfalvi Pál a MTESZ megyei titkára a víznek az élet minden területét érintő jelentősége róvón különösen illetékesnek ítélte a MHT csoportját az ismertetett témakörök felvetésére ós bejelentette, hogy ezeket a MTESZ legközelebbi ülésén is tárgyalni fogják. A kitűzött célok eredményes megvalróítása érdekében még számos értékes hozzászólás hangzott el. A „Bélvízrendszerek működésének leképzése elektronikus számítógépekkel" témakörben 1970. február 19-én Gyulán Iíieniiz Gábor és Zarka Dénes tartott, előadást. Az előadásból és a hozzászólásokból kiviláglott, hogy a rohamosan fejlődő műszaki követelményeket —• főleg az egyre nagyobb súlyú előrejelzések vonatkozásában — csak számítógépekkel lehet időben kielégíteni. Ismert előadó szerepelt Békéscsabán 1970. március 19-én Bélteky Lajos személyében, aki különös tekintettel a Békéscsaba-Erzsébethelyi fúrás nagyszerű eredményére „A hévízkutatás és hasznosítás új lehetőségei"-t ismertette. Ez az előadás a csatlakozó hozzászólásokkal együtt bizonyította, hogy a gáz mellett a rövid távon mindig versenyképes hévízhasznosítás — főleg a komplex hasznosítás — terén egy-két kivételes eset tői (Gyula, Tótkomlós, N agy szénás, Orosháza) eltekintve erősen elmaradott helyzetünk. Főleg az egyszerűsített megoldások terén lenne indokolt előrehaladni. Ennek lehetőségét elősegítené, ha a szónhidrogénkutató fúrások elhelyezését az illetékesek a jövőben a megengedhető keretek között a mezőgazdaság igényeihez hangolnák. A Műszaki Fejlesztési Hetek rendezvényei során 1970. április 16-án Kontúr György tartott előadást. Igen időszerű volt a téma: a „Tisza csatornázás és a Duna—Tisza csatorna jelentősége a Körösök vízi közlekedésének fejlődése szempontjából". A tanulságot röviden így lehet összefoglalni: ha a Körös vidék nem csatlakozik kellő időben a nagv európai víziút hálózathoz, akkor a térség ipara a külföldi piacokon nehészógek elé kerülhet. Sürgős tehát a Duna—Tisza csatorna és ehhez kapcsolódóan a Körösök meder korrekcióján kívül a hajózható csatornák kialakítása ós a megfelelő kismerülésű hajópark (úszó kontónerek) megépítése. Az egyesületek közötti együttműködés jelentős állomása volt április 17-e, midőn az agrártudomány és a hidrológia megyei csoportja megállapodtak több alapvető szervezési kérdésben. A következő előadói ülés május 6-án Szarvason volt. Különösen az ORKI szakemberei tettek fel számos kérdést „Az öntöző berendezések műszaki színvonalának emelésé"-t fejtegető Oroszlány Istvánnak, ós sajnálatos, hogy