Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

4. szám - Könyvismertetés

196 Hidrológiai Közlöny 1971. 4. sz. Egyesületi és Műszaki Hírek az idő előrehaladása gátolta az értékes vita teljes kibontakozását. A KÖVIZ1G szanazugi üdülőjében megtartott MTESZ elnökségi ülés dr. M&rki-Zay Lajosnak ,,A MHT helyi csoportjának eddigi tevékenység"-érői adott beszámolója után kedvezően értékelte a csoport eddigi munkáját és irányt-mutató hasznos tanácsokat adott a további működésre. Nagy érdeklődéssel hallgatták meg Takács Lajos igazgató-főmérnök előadását, mely ,,Békés megye közművesítésének jelenlegi helyzete és a IV. ötéves tervben előírt fejlesztésről szóló jelentés megvitatása" címen vázolta a megye vízgazdálkodásával összefüggő tennivalókat. Június 17—19 között — immáron hagyományosan — vendégül láthatta a Csoport az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Tanfolyam hallgatóit. A résztvevők a gyulai várfürdő ós a szarvasi arborétum megtekintése mellett bejárták a biharngrai halgazdaság területét is. Szokatlanul izgalmas és élénk vita követte az október 27-i békéscsabai előadó-ülést. Ez alkalommal dr. Márki-Zay Lajos „A hatósági és felügyeleti eljárás időszerű kérdései"-vei foglalkozott. Hangsúlyozta a beruházások előkészületi szakaszában eszközölt eljárások — ezek között is kiemelten a helykijelölósi eljárás és a műszaki megoldás-meghatározás — jelentőségót és ezeket az ágazati irányítás leghatékonyabb eszközeinek ítélte. Ezek jó műszaki és gazdaságossági megalapozása esetén eleve egyszerűsödik az engedélyezési eljárás. A hatósági eljárás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében tett további helyi kezdeményezések ismertetése után a felügyeleti eljárás szervezésével kapcsolatban tett intézkedéseket ismertette. Számos népgazdasági és vízgazdálkodási kár keletkezésének forrása volt, hogy a Vízügyi Törvény 43. §-át megelőzően az elvégzett vízimunkák és megvalósított vízi létesítmények nem maradtak hatósági ellenőrzés alatt. A most kiépített felügyeleti rendszer nyomán az egyes létesítmények állag megóvása mellett az üzemeltetés és ezzel összefüggésben a víz hasznosulása is állandóan ellenőrizhető. Kiemelte végül annak fontosságát, hogy a megnövekedett feladatok eredményes elvégezhetősége céljából további jogi eszközöket biztosítsanak a vízügyi hatóság számára, mert csak gazdasági ösztönzésekkel és szabályzókkal nem minden esetben lehet az új gazdasági mechanizmus célkitűzéseit érvényre juttatni. Az OVH-t és a Legfőbb Ügyészséget képviselő dr. Ruff Győző, illetve dr. Kilényi Géza a tett felvetések közül nem értett egyet a vízgazdálkodási szabálysértési eljárásoknak a vízügyi hatóság jogkörébe adásával ós utóbbi kiemelte annak fontosságát, hogy a felmerülő vitás kérdések az igazgatóságokon belül rendeződjenek. Majd külön foglalkozott a vizek védelmével és a szennyvízbirságolás jelentőségével. A vitában még igen sokan felszólaltak ós az előadóülés befejezése után egyhangúan javasolták, hogy a csoport tegyen javaslatot, hogy a MHT Vízgazdálkodási Szakosztályának egyik csoportjaként alakítsák meg a Vízjogi Szakcsoportot. A Csoport évi munkájának legjelentősebb eseménye a Gyulán október 30-án megtartott árvízvédelmi ankét volt. Már a titkári megnyitó felvetette az ankét alapvető célját, a termelési biztonság fokozása céljából a fakadó- és szivárgóvizek elleni védekezés fejlesztését. Az árvíz eseménysorozatát és történetét térképen szemléltetve Takács Lajos vízügyi igazgató ismertette. Előadásából fel lehetett mérni azt a rendkívüli veszélyt, amit a vízfolyásokon egyidőben kialakult, minden eddigit felülmúló, legnagyobb árvízszintek okoztak. A védelemnek percek alatt kellett egyik helyről a másikra koncentrálni a munkaerőt és az anyagot. Baranyó Géza az eddigi LNV-ket megdöntő árvízcsúcsok sorozatának ismertetése mellett a vízgyűjtőn lejátszódott hidrológiai és meteorológiai eseményeket ismertette és vázolta a négy folyó -— a három Körös és a Berettyó — vízhozamának időbeli alakulását ós azok egymásrahatását. Pálinkás Lajos taglalta a hagyományos védekezés mellett gazdagon előtérbe helyezett új védelmi eljárásokat és ismertette azokat a tapasztalatokat, melyek birtokában a gyakorló mérnököknek ki kell alakítaniuk az árvízvédekezés új módszerét. A logikai láncban kialakított programhoz szervesen illeszkedtek azok a megnyugtató szavak, melyeket Nagy Tibor igazgatóhelyettes főmérnök mondott az éirvízbiztonság fokozásáról. Az értekezleten jugoszláv vendég is volt. ,,A Békés megyei f ürdőügyi intézmények helyes kialakítása!' -ról a november 12-i gyulai előadó ülés alkalmával hasznos felvetéseket tett dr. Cziráky József. Bejelentette a várfürdő gyógyfürdővé nyilvánításának örvendetes tényét és méltatta a többi hévízfürdőnk jelentőségét. Ismeretei alapján felhívta a figyelmet azokra a legsürgősebb tennivalókra, melyeket az egyes létesítmények színvonalának emelése céljából meg kell tenni. Az előadáshoz hozzászólva a békési és gyomai hévízfürdők képviselői azok rangosabb osztályozását kérték. A csoport titkára országos érdeküknek ítélte, hogy a várfürdő hévíz ellátásának biztosítása céljából mielőbb létesítsenek egy, a csabai példához hasonló mélységű hóvízkutat. Az eddigi támogatásért a várfürdő igazgatója mondott köszönetet és egyidejűleg ismertette a fürdőnek egyre szélesedő nemzetközi látogatottságát. Az év utolsó előadását december Í7-én dr. Vágás Isi ván tartotta ,,A matematikai és kibernetikai módszerek alkalmazása a vízgazdálkodás területén" címen. A nagy érdeklődésre magyarázatul szolgál a jövő vízgazdálkodásának nélkülözhetetlen ezirányú követelménye mellett az is, hogy éppen a KÖVIZIG ezen a téren jelentős kezdeményező lépéseket tett. Dr. Márki-Zay Lajos titkár