Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

2. szám - Dr. Kotsis Tivadar: A Fertő-tó üledékeiről

84: Hidrológiai Közlöny 1971. 2. sz. — HIDROGEOLÓGIA A Fertő-tó üledékeiről Dr. KOISIS TIVADA11' A Fertő-tó osztrák és magyar részén az utóbbi évtized során megélénkült kutatás mind biológiai, mind földtani, talajtani vonatkozásban több jelentős eredményt hozott [1, 2, 3], E menetközbeni geológiai-geofizikai jellegű munkálatokról Vendel M. és Tárczy-Hornoch A. számolt be [4], Ezen adatok kiegészítéseképpen alábbiakban a Fertő-tó üledékeinek összetételével, eredetük kérdésével foglalkozunk. A tó üledékeit 3 rétegre különíthetjük el. Megkülönböztethetünk : 1. felső iszapréteget; 2. közbenső homokos réteget; 3. alsó iszapréteget. A felső iszapréteg friss állapotban sötétszürke, feketés-szürke, esetleg szürkésbarna a kémiai állapottól függően. Lágy és plasztikus és a tóban való járás során kissé mindig besüllyed. Ez a réteg a nyíltvízi területeken keményebbé válik. Az erősebb hullámverés nyomán várható lenne, hogy erősebb oxidáció és szedimentáció menjen végbe. A vizsgálati eredmények azonban rácáfolnak erre. Egyrészt rendkívül csekély az üledékképződés, másrészt az üledékek végig redukáló miliőben keletkeznek. Legintenzívebb az üledékképződés a nádövben, ahol mintegy 1—5 cm vastagságú, víznél kisebb fajsúlyú mállási termék, un. detritus fedi a szedimentációs felületet. A detritus rétegben humuszsavak keletkeznek, ezek ugyancsak erős oxigénfogyasztók. Emellett e rétegben nagyon meleg napokon kénhidrogén is keletkezik. Keletkezési körülményei ínég nem teljesen tisztázottak: származtatható a nádöv peremi részén levő iszap mocsárgázából, de eredhet biológiai redukcióból is. A fenti körülmények hatására a tó aljzatán szürke, szürkésfekete édesvízi szapropelites képződmények és vasszulfid keletkeznek. A felső réteg alatt köztes képződményként homok települ, amely helyenkint néhány cm, helyenkint csak néhány mm szinttartó képződmény, amely a felső és alsó réteget élesen elválasztja. Az alsó üledékréteg is mindig plasztikus, hajlékony. Friss állapotban fehéres-szürke, kékesszürke és organikus maradványokban szegény. A világos színt a tavi kréta adja, ehhez néhol még finom kolloidális kovaanyag is járul. A szublakusztris erózióval jellemzett részeken görgetett, kimosott kova halmozódik fel a réteg felületén. A réteg mélyebb részén durvább görgetegek települnek. Ez utóbbi „helyidegen komponensek" a tó távolabbi környékéről kerültek a tóba. A tó recens-szubreeens üledékeinek vastagságát az alábbi értékekkel jellemezhetjük: a felső réteg vastagsága általában nem haladja meg a 20 cm-t (kivéve a nádövet, ahol a rétegvastagság az 50 cm-t, sőt extrém esetben a 120 cm-t is eléri). A középső * Fémipari Kutató Intézet, Budapest. réteg átlagosan néhány cm, míg az alsó réteg vastagsága a 6 métert mindenütt eléri. (A tó magyarországi részén ennél mélyebb fúrások eddig még nem történtek, míg az osztrák részen az utóbbi években több 200 m-t is meghaladó fúrást telepítettek, jelentős eredménnyel.) Miután az ismertetett szedimentek rendkívül apró szemcsen agy ságúak, vizsgálatukban a domináns szerep a termoanalitikai és röntgendiffrakciós vizsgálatoknak jutott. Korábbi nagyérzékenységű DTA felvételeken (1. ábra) 400° körül pirit-, illetve szervesanyag-tartalom, 570—580° körül kvarc, néhány mintában montmorillonitra jellemző 20 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000[C°] 1. ábra. A Fertő-tó iszapjának DT A felvétele Abb. 7. DT A Aufnahme des Schlammes des Neusiedlersees csúcs, 830—840°-nál klorit, illetve 900° körül a dolomit második csúcsa jelentkezett. A derivatogram az előzőkhöz hasonló lefutású, de kevésbé részletes. A felvételen a 400° körüli szervesanyag és piritbomlásból származó súlygyarapodásos exodA I Fázis 14.15 8 klinoklór 9,974 30 illit 7,064 14 klinoklór 4,978 14 illit 4,716 6 klinoklór 4,458 8 illit 4,256 16 kvarc . 3,351 10 klinoklór 3,345 100 kvarc 3,193 20 földpát? 3,025 26 kalcit 2,972 30 földpát? 2,561 10 illit 2,453 14 kvarc, illit 2,275 12 kalcit 2,236 12 dolomit, illit 2,193 10 dolomit 2,130 6 illit 2,078 8 kalcit 2,017 8 dolomit 1,992 8 illit, klinoklór 1,866 10 kalcit 1,818 20 kvarc