Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
2. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Tapasztalatok a kútszűrők eltömődésével kapcsolatban
84 Hidrológiai Közlöny 1971. 2. sz. Dr. Karácsonyi S.: A kútszűrők eltömődése Az inkrusztáció káros hatásával főleg a vegyes anyagú pleisztocén időszaki teraszok, törmelékkúpok vízadórétegeinél kell számolnunk. A szűrőeltömődés megelőzhet a korszerű kútkiképzési módok és technológiai eljárások nagyban segítik. Az eltömődött szűrőfeliilet szabaddátételét kúttisztítással, ill. összetettebb kút re generálással sikeresen kísérelhetjük meg. A kútkiképzés sikerességének, a kútproblémák okának és hibamegszüntetés legcélszerűbb módjának meghatározása elsősorban műszeres kútvizsgálattól remélhető, amelyet — különösen a nagyobb teljesítményű kutaknál — az építéstől követően rendszeresen célszerű végezni. IRODALOM | I] Almássy B.—Csiszár O.: Műanyagcsövek felhasználása fúrt kutak korrózió elleni védelmében. Hidrológiai Közlöny 1966/7. [2] Bélteki L.: Mélyfúrású kutak korszerű kiképzése üzeme és javítása. Mérnök Továbbképző Intézet 1963. [3] Bélteki L.: Korszerű szűrőzés a kútfúrásoknál Mérnök, Továbbképző Intézet 1964. [4] Bieske E.: Beispiel eines inkrustierten Filterrohres. Bohrtechnik—Brunnenbau—Rohrleitungsbau, Berlin. 1962—2. sz. [5] Bieske, E.: Alterungserscheiungen bei Bohrbrunnen. Orsz. Vízép. Napok (1968. Kiadványa). [6] Hünerberg K.: Brunnenaltei'ung und ihre Bekámpfung, Bohrtechnik—Brunnenbau—Bohrleitungsbau 1966, Heft 11, Seite 455. [7] Hünerberg K.: Neue Erkenntnisse bei Bau und Betrieb von Brunnen, Das Gas- und Wasserfaeh 1967, Heft 32, Seite 919 (I. Bericht d. DVGWFachausschusses Wasserfassung und Wasseranreiclierung). [8] Karácsonyi S.: Fúrt kutak korrózió elleni védelmének lehetőségei. Vízgazdálkodás, 1965/2. [9] Karácsonyi S.: A korszerű kútkiképzés tervezői problémái. Orsz. Vízép. Napok. (1968). Kiadványa. [10] Kassai F.: Fúrt kutak vízhozamcsökkenésével kapcsolatos problémák. Bányászati Kutató Intézet közi. 1957. II. 2. sz. [11] Kassai, F.: Mélyfúrású kutak. Építőipari és Közi. Műsz. Egyetem 1963. [12] Kiss L.: Mélyfúrású kutak vizsgálata. FTI évkönyv 1960. [13] Kiss L.: A kutak üzemeltetésének hatása azok vízhozamesökkentésére. Műszaki Tervezés 1 968/7. [14] Marton L.: Vízadó kutak „elöregedése" különös tekintettel az okkeresedésre. Hidrológiai Közlöny. 1966/7. [15] Öllős G.: Kútszűrők és hidraulikai vizsgálatuk. Vízügyi Közlemények 1960/1. [16] Öllős 0.: A kútpaláston kialakuló vízmozgásnak és a kút vízhozamának vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 1966/1. [17] Papp Sz.: Fúrt kutak korrózió elleni védelme. Vízügyi Közlemények I 958/1. [18R-iempp G.: Untersuehungsei'gebnisse über die Brunnenverockerung an Vertikalbrunnen. Mitteilungen des Institutes für Wasserwirtschaft. 1965—23. sz. [19] Truelsen Chr.: Langjáhrige Erfahrungen ujidneuere Erkenntnisse im Bohrbrunnenbau. Bohrtechnik 1961/5. [20] Kiss L.—Marton L.—Sellyei Gy.: Okkeresedés következtében előálló kúthozamcsökkenés vizsgálata. FTV. műfejl. téma 1964—1966. OnbiTbi c 3anJieHHeM (|)HJIbTpOB KOJIOAUCB JJ-p Kapanom, LLI. OflHHM yCJIOBHe.M CTpe.MJieHIIH 3KOHO.MU>ieCKOH HOŐbllH BOflbr, 5iBJi>ieTC>i npoAOJTWCiiTejibHbiH ii paBHOMepUbifi pe>KHM Kojio/uieu. /IJIH C03/iaHii>i 3Toro VCJIOBHH pacnpoCTpaHiijuícb iiccjieAOBaHHH, 3aHii.\iaiomnecH paccMorpeHiie.M npimiiH ycTapemm KOJIOAUCB. B npomeflineM THjieraii B iiameíí crpaHe ro>Ke 6biJi0|NP0BEAEH0 HecKOJibKO TaKiix iiccjieflOBamiii n aKi<yMyjinpoBajiC5i flocTaTo>iHbifi onbiTHbiri MaTepnaji. ripeHMymecTBeHHbiM 5iBJiíiercH IICcneAOBaHiie IlpeanpiiHTHji, 3aniiMaiomeroc5i H3MepenneM H iiccjieAOBaHiieM ITOMBM, i<oTopoe őbijio npoBe/ieHO na 1000 K0JI0,uuax c noMombio npnöopOB. OciiOBHbie npiiHHHbi YCTAPEHMH KOJIOAUEB BO BCEM miipe oueHiiBaeTCH o^HHaKOBo, TO ecTb npHHHHaMH ycrapeHiiH HBJIHIOTCH 3aiIJICHHe, K0pp03HJI H I-IHXpyCTamiíI. OpHHHHbl KOHCIHO HBJ1ÍIIOTCÍI pa3HbIMH no CBOCiViy BeCy H >1BJIHI0TCJI (j)yHKUmhmh noHBCHHbix ycjiOBHH 3aTpariiBaeMoíi TeppiiTopmi n npHHÍITOrO 0(j)0pMJieHHH KOJIOAUeB. B iiameií CTPAHE AE6NT KOJiOímeB y,vieHbmaeTcyi, B öojibuieií qacTii BCJieflCTBHe 3AHJIEHIM. OcHOBHbie npmmHbi 3aKJiio<iaioTC>i B NOBTOPAEMOCTII MejiK03apHiicTbix ii pa3HOpO/(HbIX BOflOHOCHblX CJIOEB H B MeTOfle C03AaHIIH (fmjibTpa, rpyflHO cooTBeTCTByioinero K STHM ycjiOBHHM. ájieKTpoximmiecKiie BJIHHHHH, npHHimeHHbie arpecciiBHbiMH BOflaMH Aaior BpeflHoe ii03;ieiicTBHe nyi'CM npo^oji>KHTenbHoro nepepbiBa paőoTbi. B paMKax ITHXPYCTANHII noJiyueHHbie npoueccbi OKKepiipoBaHiiji öbuiii pacc.woTpeHbi npn iiccjie/iOBaHim iicnopneHHbix KOJIOANEB. IIocneAHee IIOÍIBJIÍICTCH B OCHOBHOM B BOAOHOCHMX njiacTax, pacKpuTHX Ha peMHbix Teppacax H B KOHycax OTJiowemiH. B pe3yjibTaTe iiccjieflOBamiíi KOJIO/UICB, npoBe/ieHHoro C nOMOLUbH) npiIŐOpOB eCTb B03M0>KH0CTb K BblHCHeHHIO npmniH yMeHbuieHmi .neöiiTa KOJiOflueB h npoBefleHiiio Haiiőojiee nejiecooőpa3iioro iicnpaBjieHiiH KOJiOflueB. TaKHM 0őpa30M npoBe^eHHaji peKOHCTpyicuHíi KOjioaueB HBjiHeTCH oneHb 3KOHOMHHHHM II Booöme pe3yjibTaraBHblM. Erfahrungen im Zusanimenkang init der Verstopíuiig der Brunnenfilter Dr. Karácsonyi, S. Eine Bedingung des Bestrebens nacli wirtschafthcher Wassergewinnung ist, dass der Betrieb des Brunnens langdauernd und bestandig sei. Zwecks Erfüllung dieser Bedingung habén sich die die Gründe der Brunnenveialterung untersuchenden Forschungen vermehrt. Im vergangenen Jahrzehnt wurden auch in TJngarn mehrere solche Untersuchungen vorgenommen und hat sich ein vielseitiges Ei'fahrungsmaterial angehauft. Von diesen sind die seitens des Unternehmens für Vermessung und Bodenerkundung bei rund 1000 Brunnen durchgeführten Geráte-Brunnenprüfverfahren hervorragend. Die Grundursaehen der Brunnenveralterung werden weltweit einheitlich beurteilt undzwar die Versandung, Korrosion und Inkrustation. Die diese hervorrufenden Gründe sind veránderlich und in erster Reihe Funktion der hyflrogeologischen Eigenarten des berührten Gebiets und der angewandten Brunnenausbildung. In Ungarn vermindert sich die Ergiebigkeit der Brunnen grössteinteils infolge der Versandung. Den Hauptgrund dieser können wir der Háufigkeit der feinkörnigen und inhomogénén wassergebenden Schichten und der sich dieser schwer anpassenden Filterungsart beimessen. Die schadliche Folge der durch die agressiven Wásser verursachten elektrochemischen Wirkungen, konnten hauptsáehlich nach dauernden Betriebspausen verzeichnet werden. Im Hahmen der Inkrustation konnten wir den Verlauf der Verockerung bei Aufschliessung von zugrundegegangenen Brunnen untersuchen. Diese letztere meldet sich in erster Reihe in den Terrassen unserer fliessenden Gewásser und bei den in ihren Schuttkegeln aufgeschlossenen wassergebenden Schichten. Als Ergebnis der Brunnenprüfung mit Apparate besteht die Möglichkeit für die Erkundung des Grundes der Verringerung der Brunnenergiebigkeit und somit zur DurChfiihrung der zweckdienlichsten Brunnenregenerierung. Die so durehgeführte Brunnenregenerierung ist ausserst wirtschaftlich und im allgemeinen erfolgreich.