Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

12. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Kutak indító terhelése

Hidrológiai Közlöny 1971. 11. sz. 545 HIDROGEOLÓGIA Kutak indító terhelése Dr. KARÁCSONYI SÁNDOR* A kút tartós — állandósult hozammal történő üzemeltethetőségének előfeltétele, hogy az minden káros behatással szemben közömbös legyen. Az el­öregedést kiváltó körülmények közül kútjaink­nál — az esetek nagyobb részében — az elhomoko­lódás okozza a legtöbb problémát . A kutak homok ­mentes üzemeltetésének megteremtéséhez két fel­tételt kell biztosítani. Egyrészt a szűrőzés és réteg­tisztítás helyes végrehajtásával el kell érni, hogy folyamatos üzemnél a kialakított rétegváz stabil szerkezetként működjön. Másik feltételként bizto­sítandó, hogy a termelés induló (és befejező) sza­kaszában jelentkező különleges igénybevétel a ré­tegvázat ne bonthassa meg. A folyamatos üzem melletti homokmentes víztermelés feltételének ki­elégítését lényegében minden a szűrőzés és réteg­megnyitás korszerűsítésére irányuló törekvés köz­vetlenül is szolgálja. A termelés indításának perió­dusaiban jelentkező káros hatások kiküszöbölésére is történtek kísérletek. Szélesebb körű megvalósu­lásukat elsősorban az a körülmény gátolta, hogy nem állottak rendelkezésre azok az alapvizsgálatok és elemzések, amelyek a kialakított megoldások ha­tékonyságát felmérték, ill. hiányoztak azok az irányelvek, amelyek e törekvések pontosabb célki­tűzéseit körvonalazták volna. Tekintettel e prob­léma különleges jelentőségére a következőkben célul tűzzük a kutak indító terhelésének összeha­sonlító vizsgálatát. Nem tekintjük feladatnak a folyamat szabatos elem­zését és számos körülmény — mint pl. a folyadék fizikai tulajdonsága, hőállapota és ezek változása, a kútban fel­lépő súrlódás, nyomáslengés stb. elemzését mellőz­zük, amelyek azonban összességükben a biztonságot pozitív értelemben befolyásolják. Kizárólagos célunk, hogy a különböző esetekben jelentkező hatások között összehasonlításokat tehessünk és ezzel a kútvédeleni ér­dekében szükséges és hasznos törekvéseket segítsük. I. Az indítóterhelésre kiható kút jellemzők Az indítóterhelés értékekéséhez az alábbi kútjel­lemzőket kell számításba venni: a) A kút iránycsövének átmérője (/)) amelyben a nyugalmi- és üzemi vízszint közötti ingadozás be­következik. A kitermelt vízmennyiség (Q); a kút faj­lagos hozanut, termelékenységi tényezője (7); és a depresszió mértéke (S), amelynek állandósuló ér­tékét egyszerűsítésként 10 m-ben határoztuk meg. h) A kút belső-állandó vízoszloppal telt — tere. ezenbelül a szűrőcső átmérője (d) és az aktív szűrő­szakasz hossza (/). * Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTI) Meg­jegyzés : A bemutatott eredmények alapját, képező szá­mításokat és azok programozását az FTI SER 2 d típusú számítógépén — Bernáth Zoltán oki. geol. mérnök elő­készítő közreműködésével Oyörjfi Qyörgyné oki. mate­matikus végezte. c) Az igénybevett , vízadóréteg, amelyen belül — az MSZ Ö199 kategorizálása szerint — durva-, középszemű- és finom-homok megkülönböztetést teszünk. A további vizsgálatot e hármas (a, b, c) csoporto­sításban végezzük. II. Az indítóterheles folyamata és hatása a kútban és a vízadórétegben a) A kút iránycsövében az indítóterhelés a nyu­galomban levő vízszintnek a termelés hatására meginduló süllyedése és az adott vízkivételhez tar­tozó üzemi vízszint beállása közötti periódus alatt jól észlelhető ós vizsgálható. Állandó vízmennyi­ség (Q) termelése mellett ebben a periódusban an­nak fedezése két részből összegeződik, mégpedig az iránycsőben a két vízszint közötti víz amelynek térfogata 4 felhasználásából, valamint az adott termelékeny­ségű réteg fokozatos bekapcsolódásából (1. ábra). 1. ábra. A kitermelt víz pótlódásának megoszlása a leszívás változása szerint a termelésindítás időszakában Abb. 1. Verteilung <ler 1Veubildung des geförderten Wasser* gernass Ánderung der Depression in der Anfalir­periode der Rroduktion Fig. T. Recharging of tln water wilhdrawn ÍII terms uj drawdown in the ecirly period of production A termelés indításának pillanatában a kiemelt víz lényegében a tározott készlet csökkenéséből pótlódik. Ezzel ellentétesen, az egyensúlyi terme­lés kialakulása pillanatában — amikor a víznívó a kútban már az üzemi szintig süllyedt—a kiter­melt vizet gyakorlatilag a vízadóréteg szállítja. E két szélső helyzet között a termelt víz pótló­dása a vázolt tendencia szerint megoszló. Egy köz­benső leszívási szinten amikor a depresszió

Next

/
Oldalképek
Tartalom