Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

12. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Kutak indító terhelése

546 Hidrológiai Közlöny 1971. 12. sz. Dr. Karácsonyi S.: Kutak indító terhelése _L ti'Const a (t rt 0) = F(s,-s 0) + q(s 0+SfL)(t rto) d t= I qS — qs F q8~q» F d.s F­d.s = q S­— In (S­q s q t — c és ,s' = 0 esetén F c — — In 8, <7 s) + c így F , q S s (1) Adott időpillanatban a leszívás (s) meghatáro­ZdiSdi; Í1Z előzőekből következik: tq F : In — In (S — s) \nS-^ = ln(S-s) S-t In S­líí.V S-e lu s­tq F (2) A rétegből utónpótlódó víz sebesscqe (v) az irány­csőben : F la 5 ír S—e F (3) A vízutánpótlódás sebességének időbeni változása -— — a; a (3) egyenlet deriválásával: b A =TF Ennek maximuma: 8­ln S­tq (4) q 1 ~F 8­m s­<<i ŰÁT = FAS +C(s 0 2. ábra. A kút működésének jellege és annak jellemzése a termelésindítás időszakán belül Abb. 2. Gliarakter uncl Betrieb des Brunnens und seine Charakterisierung innerhalb der Anjahrperiode Fig. 2. The character of well operation ancl the deseription thereof witliin the starting period 6 0-ról értékre nő és a termelés indulásától eltelt idő í 0-ról íj-re módosul, az (s 1—értékű víz­szintsüllyedés szakaszában — amely (^i—~ /1t 1 idő alatt következik be a víztermelés hatása a 2. ábra és annak összefüggése szerint számítható. Általános megfogalmazásban Q-dt = F-ds + q-s-dt átalakítva (Q—qs) dt = F-ds A Q = qS behelyettesítésével és az egyenlet ren­dezésével A dí F d.s szélső esetében -S (5) Az (1) —(5) összefüggések felhasználásával rész­letes számítások voltak végezhetők. A gyakorlati problémák jobb megközelítésére <7=20; q= 60; és q—100 l/p/s termelékenységű kutakban ele­meztük az állandósuló vízszint beállási idejét (t), a rétegigénybevétel hatására beinduló termelésnél az iránycsőben kialakuló sebességet (v), valamint a nyugalomban levő és alulról egyre intenzívebben meginduló áramlás sebességváltozását, a vízszálak gyorsulását (a). A vizsgálatok eredményét S = 10 m legnagyobb depresszió figyelembe vételével, így a különböző termelékenységi tényezővel jellemzett kutaknál # ma x= 200; 600 és 1000 l/p vízkivételre vetítettük. Ezenbelül az igénybevételt 2 m-es leszívási szakaszokra bontottuk. A vizsgált kút­típusokban az indítóterhelés hatása — az egyéb feltételek kötöttsége miatt — az iránycső víztározó­képességétől, végeredményben annak átmérőjétől (D) függ. Gyakorlati szempontok alapján az ered­ményeket különböző — mégpedig D— 203; 305 és 1000 mm kútátmérőkre vonatkoztatva, foglaltuk össze (3., 4., 5. ábra). A közölt értékek külön magyarázatot nem igé­nyelve szemléltetően mutatják az egyensúlyi ter­melés kialakulásáig végbemenő folyamatok külön­böző hatásait. A bemutatott folyamatok szabatos elemzése mellett az állandósuló vízszint aszimpto­tikusan közlekedik az 8 értékéhez, így az elméleti­leg í= oo értéket eredményezne. Hasonló a helyzet a rétegtermelés indulási pillanatában, amikor a nyugalomban levő víz megmozdulásához tartozó sebességnövekedés a legnagyobb. A számszerű ér­tékelhetőség miatt az említett esetekben az egyen­súlyi termelés beállási idejét (t) s = 0,99 S értékkel zártuk, illetve az a ma x meghatározását ebből ve­zettük le. Nyilvánvaló, hogy az adott körülmények mellett az indítóterhelés hatása az iránycső geomet­riai méretétől függ. Ennek jobb értékelhetősége cél­jából az állandósuló vízszint beállási idejét (6. ábra) a rétegből utánpótlódó víz maximális áram-

Next

/
Oldalképek
Tartalom