Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

11. szám - Dr. Erdélyi Mihály: Nyugat-Dunántúl és a Kisalföld vízföldtana

Dr. Erdélyi M.: Nyugat-Dunántúl és a Kisalföld vízföldtana Hidrológiai Közlöny 1971. 11. sz. 497 sek is szabdalják a területet. Ezért, és az elégteleti feltártság miatt is, a felső-pannoniai víztartó szintek nem követhetó'k. Keleti szegélyén, főleg Komárvárostól D-re, egyre nagyobb területet borít és délfele vastagodik a Belső-Somogvra jellemző pleisztocén homok. A fúrt kutaknak csak mintegy fele nem mélyebb 100 m-nél. A gyengébb vízadó képesség miatt (7. ábra) a koncentráltan jelentkező nagyobb vízigény a mélyebb vízadó szintek feltárását is megkövetelte. így Nagykanizsán és Csurgón még a 300—400 m mélységűekét is. Nemesbükön 216 m-ben, Kehidán 213 m-ben melegvizes felsőtriász dolomit ért a fúrás [25]. 8. Nyugati Hegvyidék (Sopron, Kőszeg, Felsőcsatár) (1. ábra) A K-i Alpok kristályos alaphegysége Sopron, Kőszeg és Felsőcsatár környékén van a felszínen az országhatáron belül (1. ábra: 8.1, 8.2, 8.3). A Soproni medencét kitöltő miocén (agyag, kavicsos homok, mészkő) és pannóniai (apró kavicsos homok, agyag) üledékek vízadó szintjeiből termelt talaj- és rétegvíz még a helyi szükségletet is nehezen elégíti ki, pedig már a mélyebb vízadókat is feltárták, s a területet az alaphegység felszínéig megkutatták. A kristályos alaphegység csak hasadékvizet tartalmaz, mely forrásokba jut a felszínre. Kőszegen és Felsőcsatáron a kristályos alaphegység tektonikusán (szerkezetileg) érintkezik a felső-pannoniai összlettel. Az alaphegység területén csak hasadékvíz találhátó, ez forrásokban jut a felszínre. Hévizek, ásványvizek, gyógyvizek Természetes előfordulások (források) A Középhegység szegélyén több helyen meleg és langyos karsztforrások törnek fel. Az óriási hévízi forrás [18, 23] az egyetlen melegvizes előfordulás. Dunaalmás langyosvízű (23 — 24 °C) forrása ugyancsak karsztforrás, mely törés mentén tör fel. Tatán töréshez kötött langyosvizű, nagyhózamú karsztforrások vannak. Ugyancsak langyosvizű karsztforrás van Gyepükajánon is [23 j. Balfon K—Ny irányú törés mentén szulfátos források vannak [23]. Természetes keserűvíz van Igmándon és Banán [15, 23], Fúrással feltárt ásvány és gyógyvizek Fúrással Kópházán [23] és Béb-en tártak fel savanyú vizet. Hévizek • A Kisalföldön és Ny. Magyarországon két mélységi hévíztartó képződmény van: a felső-pannoniai alemelet aljának homokos összlete, („hévizes szint") és a fedett mélykarszt mészköve és dolomitja. A feltárt mélykarszt kőzete csak kivételesen nem felső-triász korú, így Pápán felsőkréta mészkő, Bükön paleozóos (devon?) dolomit. Fúrással feltárt hévizekről az 7. táblázat tájékoztat. A község neve után a kút hévízkataszteri [25] sorszáma áll. Ny ugat-Dunántúl li évizei Rövidítések : ÉJ M. Áll. Földtani Int. Évi Jelentése. ÉK M. Áll. Földtani Int. Évkönyve. FK Földtani Közlöny. FOK Földrajzi Közlemények. ti K Hidrológiai Közlöny. HT Hidrológiai Tájékoztató. [1] Alföldi L. : Hévízfeltárási lehetőségek a Kisalföld középső részén. HK 46 (1966) : 1. [2] Bendefy L. : Adatok a Fertő és a Hanság medencéje kialakulásának kérdéséhez. HT 1969 január. [3] Borsy Z. — Molnár B. — Somogyi S. : Az alluviális medemíe síkságok fejlődéstörténete Magyarországon. FŐK 17 (93) 1969 : 3. [4] Gseh-Németh. J.: Földtani vizsgálatok a Zala bal oldali terraszterületén FK 87 (1957) : 2. [5] Dank V. : A Dói-Zalai medence mélyföldtani vonulata. FK 92 (1962) : 2. [6] Dubay L. : Az Észak-Zalai medence fejlődéstörténete a kőolajkutatások tükrében. FK 92 (1962) : I. [7] Erdélyi M. : Tracing of the subsurface structure and fault lines on sedimentary lowlands by using indirect geological methods. Acta Geologicci. Tom VIII : 1 — 4 (1964). [8] Erdélyi M. : Az ország rétegvíz készletét jellemző hidrológiai, geofizikai ós vízkémiai adatok ábrázolása térképsorozaton a készletszámítás céljaira. Beszámoló a VITUKI 1965. évi munkájáról. Budapest 1967. [9] Erdélyi M. : The influence of hydrogeological factors on the quality of sub-surface waters. HK 51 - (1971) : 1. [10] Erdélyi M. : Magyarország vízföldtani tájai. HK 51 (1971) : 4. [111 Fink J. : Die Südostabdachung der Alpen. Mitteilungen der Ostereichischen Bodenkundlichen Geselschaft 1961 : 6. [12] Fink J. : Die l'aláogeographie der Donau. Limnologie der Donau. Lieferung 2. Stuttgart 1966. [13] Franyó F. : A negyedkori rétegek vastagsága a Kialföldön. ÉJ 1965. [14] Földvári A. — Noszky J. — Szebényi L.—Szentes F. : Földtani megfigyelések a Kőszegi hegységben. Jelentés a Jövedéki Mélykulatás 1947/48. évi munkálatairól. [15] Oálfi J. Koriin K. -Liebe P. : Keserűvízkutatás geoelekt romos ellenállásmórési módszerrel. Vízügyi Közlemények 1969 : 2. [16] Horusitkky H. : Sopron m. csornai és kapuvári járásának artézi kútjai. M. kii'. Földtani Intézet Gyakorlati Alkalmi Kiadványa 1929. [17] Koritn K. : The eonnate waters of the Hungárián Basin. Acta Geologica 10 (1966). | I8] Korim K. : Hévízfürdő környékének mélységi vizei. Vízügyi Közlemények 1970 : 3. |19] Korács Gy : A víz felszínalatti előfordulási fői-máinak jellemzése. FK 100 (1970) : 1—2. [20] Kőháti A. : A kehida-zalaudvarnoki terület mélvföldtani viszonyai. FK 96 (1966) : 2. [21] Kőrössy L. : Nyugatmagyarországi medencék rótegtani ós szerkezettani felépítése. FK 95 (1965) : 1. [22] Lányi J. : A Magyar Kisalföld mélyszerkezete a geofizikai mérések alapján. Geofizikai Közlemények 8 (1960) : 4. [23] Magyarország ásvány- és gyógyvizei (Szerk: Schulhof ö.). Akadémiai Kiadó 1957. 1241 Magyarázó Magyarország 1 : 300 000-es földtani térképéhez. Műszaki Könyvkiadó. Budapest 1958. [25] Magyarország hévízkútjai. VITUKI Kiadványa. Budapest 1966. Magyarország hévízkút jai. II. VITUKI Kiadványa. Budapest (Megjelenik 1971-ben). 126] Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere I—ÍT. (1963); III. (1966); IV. (megjelenik 1971-ben) 127] Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve. OVF. 1965. [28] Major P. : Magyarország talajvízből öntözhető területei. VITUKI Tanulmányok és Kutatási Eredmények, 13. szám. Budapest 1963.