Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

11. szám - Dr. Erdélyi Mihály: Nyugat-Dunántúl és a Kisalföld vízföldtana

Dr. Erdélyi M.: Nyugat-Dunántúl és a Kisalföld vízföldtana Hidrológiai Közlöny 1971. 11. sz. 487 borító fiatal feltöltés. A másik ok az, liogv egyenetlen az ún. megkutatottság, mind területileg, mind függőlegesen, mind pedig minőségileg; azaz a fúrások területi eloszlása igen különböző, mélységük is és szelvényük megbízhatósága is nagvon eltérő [24. 25, 2(5], Vízföldtani formációk A negyedidőszaki durvaszemcsés üledéksor a fő víztartó a Győri medencében (2., 3., 4. ábra), a Dráva völgyében és a Kerka völgyében. Egyebütt a nagyobb völgyek negyedidőszaki kitöltése sok helyen bőven tartalmaz talajvizet, ez azonban csak helyileg jelentős. A Győri-medencén, a Dráva és Kerka völgyén kívül a fő víztartó képződmények a felső-pannoniai alemeletbe tartoznak [39, 40], A főleg rétegvizet tartalmazó felső-pannoniai beltavi eredetű üledéksorra települő homokösszletnek vízföldtani jelentősége az, hogy ez az első vastag felszíni és felszínközeli víztartó Nyugat-Dunántúl nagy részén [4. 40]. Itt az ásott és fúrt kutak nagy része ennek vizét termeli. Csaknem összefüggően a Rába és Felső-Zala (a Zala könyökig) között található (5. ábra). A Rábától nyugatra néhány vékonyabb sávban sejthető. A Réjiee vonala és a Győri-medence között néhány helyről, fúrásból is, ismerjük. Ujabb fúrási adatokból (Magyaróvár, Csorna, Lipót, Kapuvár, Dunaszeg) arra lehet következtetni, hogy a Győri-medencében is megvan. Ez a homokösszlet harmadidőszak utáni szerkezeti mozgásokkal erősen megzavart, kibillent helyzetű [40, 42]. Ennek következménye az, hogy lehordásának mértéke is eltérő volt. A kiemelt helyzetű területekről (pl. a Felső-Zalától D-re) valószínűleg teljesen lehordódott. Másutt vastagsága csökkent, sok helyütt a homokösszlet csak nyomokban maradt meg. Gyér feltártsága, ősmaradványok hiánya és utólagos eróziója miatt nehéz elkülöníteni a felső-pannóniai alemelet beltavi rétegsorának homokjától. Vízföldtani jelentősége térbeli helyzetétől, vastagságától és szemcsézettségétől eltekintve, fedőjének kőzetanyagától függ. A pliocén rétegvíz nyomásviszonyai és a kutak vízhozama A pliocén víztartó formáció rétegvizének nyugalmi szintje jelzi a rétegvíz regionális áramlásának irányát. (1. ábra) A pliocén formáció felső mmmv \ A .r^'N \ / /fertőd V?* Ji. \í0 Mosonsitmiklos ; ,BYOR M 7 / s C' J E LM AGYAR AZAJ'/ J É 0 5 10[km] [í] • A fúrás helye [2] g Földtani szelvény helye [3 ] A Győri-medence határa [4] —+25— A kavicsos összlet feküje a tengerszinthez képest / 3. ábra. A negyedidőszaki kavicsos összlet feküfelszíne a tengerszinthez képest a Győri-medencében Abb. 3. Oberjlache des Liegenden des quartaren Srliotters im Verhültnis znm Meeresspiegel 1. Hohrstelle. 2. Őrt (les hydroíxeologisehen Profils. :í. Grenze des Győrer Beckens. 4. MiichtiKkeit des Liegenden des quart&ren Schotters im Verhiiltnis zum Meerssspiegel