Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
11. szám - Dr. Erdélyi Mihály: Nyugat-Dunántúl és a Kisalföld vízföldtana
488 Hidrológiai Közlöny 1971. 11. sz. Dr. Erdélyi M.: Nyugat-Dunántúl és a Kisalföld vízföldtana 300 — 400 m-ében nagy területen a rétegvíz nyugalmi szintje ugyanazon helyen lefelé csökken, ez az ún. negatív nyomású terület (6. ábra). Jellemző ez általában arra a területre, ahol nagyobb mérvű volt az erózió, azaz nemcsak a felső-pannóniai alemeletre települt homokösszlet hordódott le, hanem a felső-pannóniai rétegsor felső homokosabb része is. E kedvezőbb víztartók hiányával magyarázható részben a kedvezőtlen fajlagos vízhozam is (7. ábra). Ugyanezért kénytelenségből fel kellett tárni a sokszor jobb vízhozamú mélyebb felsőpannóniai víztartókat is. A térszínileg mélyebb területek kedvező vízhozamának (7. ábra) a nagyobb szintkülönbségen kívül az is az oka, bogv ezen területeken teljesebb, kevésbé erodált a pliocén rétegsora. A mélyebb területek voltak a felsőpannóniai és pliocénvégi szárazföldi időszakokban is a folyókat irányító szerkezeti sávok. A negatív nyomásállapot a földtani felépítéstől és a terület domborzati viszonyaitól függ. Tapasztalatom szerint a Dunántúl medencéiben, de másutt is, a következő területekre jellemző: a) A hegyvidék szegélyén széles sávban ott, ahol az alaphegység (karszt, hasadékos alaphegység) törések mentén, vagy meredekebben dőlő felszínnel érintkezik a medencék laza üledékeivel (pannóniai, miocén, oligomiocén). A törés mentén mintegy „rövidre zártan" érintkeznek a medenceüledékek vízvezető szintjei a hasadékos alaphegység vízvezető töréseivel (karsztos járatok, egyéb hasadékok). Ilyen terület van a Bakony északi szegélye előtt és a Rábától Ny-ra az országhatár felé. A Fertőtől Ny-ra az ilyen jellegű terület a Soproni medencében és az országhatáron túl van (6. ábra). A Bakony nyugati szegélyén a negatív rétegnyomású terület a hegyvidék határától K-re már a miocén üledéksorban jelentkezik. A Keszthelyi hegység és a Bakony közti területen, meg a Keszthelyi hegység Ny-i keskeny szegélyén az adatok hiányoznak. A Rába és a Mura völgye közötti területen az országhatár mentén (G. ábra) a pozitív nyomásállapot oka az, hogy innen nyugatra nagy területet a Stájer-medence harmadidőszaki üledéksora foglal el, a felszíni alaphegységgel párhuzamos negatív nyomásállapotú sáv már az országhatáron kívül van. b) Általában ott, ahol a mélyebb vízadó formáció, vagy szint a felszínközelieknél jóval durvább szemcsézettségű. Dunántúlon és az Alföld északi szegélyén ott, ahol a felsőpannóniai összlet alsó homokosabb része a hasznosított vízadó összlet. Ilyen területen a Dunántúlon a nagvobbmérvű negyedidőszaki erózió miatt nincs meg sem a felső-1004. ábra. A negrjedidőszaki kavicsos összlet szelvényei a Győri-medencében Abb. 4. Geologische Profilé des quartaren Scliotters im Györer Becken 1. Bohrung und Sohle. 2. Bohrung mit Sohlentiefe. 3. Qunrtárer Schotter. 4. Pllozün im allgemeineu [m] +100io-100-200-300[m] Csorna Vt W Szilsárkány Szil / 7 2 fflím c-c Róbatamósi , Vitnyéá Kapuvár Veszkény Szárfold'\Moháza Csorna Dór Rszovai Rabasztmihaly JELMAGYARAZAT• 01 23 b 5 10[km] 5 65 6653 ® Jífoo ®T ff l » 2206 m (. talp) őszaki kav, isszlet 0 t\T\\ l PHocén általában Neggedidöszaki kavicsos összlet
