Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

11. szám - Dr. Erdélyi Mihály: Nyugat-Dunántúl és a Kisalföld vízföldtana

486 Hidrológiai Közlöny 1971. 11. sz. Dr. Erdélyi M.: Nyugat-Dunántúl és a Kisalföld vízföldtana A terület részletes vízföldtani vizsgálatát több szerencsés körülmény tette lehetővé: 1. 1959—60-ban elkészült és az új kutak adataival folyamatosan kiegészül az országos artézi kútkataszter. Az ebben „leltározott" kb. 42 000 kút közül a legfontosabb 10 12 ezer adatai nyomtatásban is megjelentek és megjelenés előtt vannak [26]. 2. A Kisalföld és Nyugat-Dunántúl területéről a felszínalatti 400 m-ig mintegy 220 megbízható szelvényű fúrásunk van. Ezek közül néhány tucat a magfúrás. A többi vízkutató fúrás. E fúrásokban geofizikai szelvény készült a fúrással harántolt rétegsorról, vagy annak legnagyobb részéről. A geofizikai furatszelvény igen alkalmas arra, hogy egyéb adatok (szemcsevizsgálatok, szivattyúzási adatok, vízhozam stb.) segítségével a szelvényben jól elkülöníthessük a jó víztartó szinteket. 3. A részletes geomorfológiai területi és módszertani kutatások a vízföldtani vizsgálat nélkülözhetetlen eszközeinek bizonyultak [30, 38]. A magyar medencék jellegét a fiatal harmadidőszak és negyedidőszak szerkezeti mozgásai határozták meg. A medencéket legnagyobbrészt pliocén és pleisztocén üledékek töltik ki. Ezek a miocén és idősebb képződmények felszíni határa közelében (kevés kivétellel) hirtelen nagyobb vastagságot érnek el, a hegyvidékről a medence területek felé haladva. Ebből következik, hogy a medencék és hegyvidékek határát csak a miocén és annál idősebb földtani képződmények felszíni elterjedése jelezheti. (1. ábra). E határvonalon kívül megszerkeszt hetők még a nagyobb és a kisebb vízföldtani tájegységek határai. Mindezen kedvező körülmény ellenére sem lehet még ma azt a követelményt kielégíteni, hogy a vízföldtani térkép azonos kategóriájú egységei egyenértékűek legyenek (1. ábra). Több tájegységben még a kisebb vízföldtani egységek elkülönítése sem volt lehetséges. Az inhomogenitás oka kettős. Egyrészt természeti eredetű, így pl a Győrimedencében a felszín egyhangiisága, a mindent elJ ELMAGYARÁZAT: 0 5 10 [km] • '•••• 1 [í] • Afúráshelye [2] Q Szelvény helye [3 ] /( Győri-medence hatóra [4] —50— A kavicsosössilet vastagsága 2. ábra. A negyedidőszaki kavicsos összlet vastagsága a Győri-medencében Abb. 2. Máchtigkeit des quartaren Schotters im Györer Becken 1. iiolirstelle. 2. Ort iles liydrogeologischen Profils. 3. Orenze des Györer Iíerkens. 4. Máchtigkeit (les Schotters