Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
10. szám - Vámos Rezső–Tasnádi Róbert: Miért nincsenek a Duna holtágaiban tömeges halpusztulások?
452 Hidrológiai Közlöny 1971. 10. sz. Vámos R.—Tasnádi R.: Miért nincsenek a Duna holtágaiban az a tényező, amely a kénhidrogén képződését, gyors ütemű felszabadulását gátolja? — Ez a mész jelenléte. A mész gátolja a kénhidrogén képződését A Duna hordaléka, miután a folyó az Alpokból jön, sok meszet tartalmaz. Az iszapok mésztartalma a vizsgált minták alapján (Baja, Kalocsa, Tolna, Gemenc) érthetően nem mindenütt egyforma, átlagosan 3—6%. A mész finom eloszlásban van jelen. Amikor a vasszulfid oxigén jelenlétében kénsavvá alakul, a jelenlevő finom mész a kénsavat azonnal megköti: CaC0 3 + H 2S0 4=CaS0 4 + H 2C0 3 Ez a reakció néha látható is, hallható is. A vízre és széndioxidra bomló szénsav finom gvöngysorszerűen, halk sustorgással emelkedik a vízrétegbe. A kénsav képződés eredményeként az iszap pHértéke átmenetileg csökken. Mész jelenlétében ez a csökkenés kisebb mérvű, mint a meszet nem tartalmazó iszapban (6. ábra). Tehát a mész megakadályozza azt, hogy a H 2S hirtelen, gyors ütemben felszabaduljon és a vízrétegben olyan tömény koncentrációt érjen el, amelv már letális lehet (0,5—4,0 mg/l). [PH] \ \ > w ^•3 . i / 0 10 20 30 [óra] 6. ábra. A pH-érték változása a vasszulfid tartalmú iszapban, aerob körülmények között meszes (3) és mésztelen (1,2) iszapban Figure 6. Change of the pH in iron sulfide-containing mud, in lime-containing (3) and lime-free (1—2) muds under aerobic conditions A talajban, illetve az iszapban levő mésztartalom ezenkívül közvetlenül is kihat a kénhidrogén, illetve a vasszulfid képződésére. Amint a 7. ábra mutatja, 3,6% mésztartalmú iszapban csak kevés vasszulfid képződik. Más kísérleteinkben megállapítottuk, hogy a mésztartalom növekedésével csökken a képződő kénhidrogén mennyisége is. 3%-nál lassan ugyan képződhetik még csekély, de mérhető mennyiségű vasszulfid, míg 17%-mésztartalomnál a lúgos iszapban vasszulfid egyáltalán nem képződik, itt tehát a kénhidrogén károsításával számolni nem kell. A mész jelenléte tehát nemcsak a H 2S gyors ütemű felszabadulá7. ábra. A mésztartalmú vasszegény iszapban csak gáz és molekuláris H 2S képződik, vasszulf id nem Figure 7. In lime-containing, iron-poor mud only molecular H 2S and other gases are förmed, and no iron sulfide sát, hanem képződését is gátolja. Az utóbbi megállapítás feltehetően azzal magyarázható, hogy mész jelenlétében növényi maradványokból több ecetsav képződik, mint a savanyú talajok iszapjában (Köves és Vámos, 1959). Az ecetsavat viszont a szulfát redukáló baktériumok nem hasznosítják (Starkey 1966). Tehát a mésztartalmú iszapokban kevesebb az energiaforrás a szulfátredukálók számára, mint a mésztelen iszapokban. A Tisza és mellékfolyóinak öntése és az ott képződött talajok savanyúak, a feltalajokban nincsen mész. Tehát az ott létesített halastavakra ugyanaz vonatkozik, mint a holtágakra. Miután a holt8. ábra. A nitrát-ion jelenléte gátolja a H 2S képződését Figure 8. The presence of the nitráté ion inliibits the formation of H 2S
