Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

10. szám - Vámos Rezső–Tasnádi Róbert: Miért nincsenek a Duna holtágaiban tömeges halpusztulások?

Vámos R.—Tasnádi R.: Miért nincsenek a Duna holtágaiban Hidrológiai Közlöny 1971. 10. sz. 451 matokat, amelyek a holtágak, a halastavak iszapjában tavasztól őszig végbemennek, amelyek a tavak termelőképességét, sőt a halpusztulások más többi tényezőit, így az algák légzését is szabályozzák. A kapott eredményeket az alábbiak szerint foglaljuk össze. Eredmények A kérdésre adandó válaszban, vagyis hogy miért csak a Tisza holtágaiban fordulnak elő tömeges halpusztulások, először is idézzük fel a Tisza holtágaiban lezajló halpusztulásokról szóló adatainkat, amelyeket már előző közleményeinkben ismertettünk (Vámos, 1961., 1964.). Ezek szerint az iszapban közvetlenül a felszíne alatt jelentékeny mennyiségű átlagosan kb. 3,0— —30 mg/100 g szulfid képződik és gyülemlik fel vasszulfid formájában (3. ábra). Ettől fekete színű az iszap. A vasszulfid úgy jön létre, hogy a szulfátredukáló baktériumok által termelt kénhidrogén az iszapban levő vas-ionokkal egyesül (4. ábra). Tehát a mérgező kénhidrogén egy ártalmatlan vegyület formájában felszaporodik, de ennek előfeltétele, hogy az iszapoldatban sok legyen az oldott vas, amellyel a kénhidrogén reakcióba lép (Bloomfield, 1969). Itt megjegyzendő, hogy a tiszai holtág-iszapok tízszer, sőt annál is több vasat tartalmaznak, mint a dunaiak, tehát a tiszai holtágak iszapjában a vasszulfid felhalmozódás e feltétele mindig adott. A tiszai- és kőrösi-holtágak iszapjában valamint a dunai-holtág iszapokban képződő összes vas mennyiségéről az 5. ábra tájékoztat. Az ábra adataiból érthető, hogv a Tisza holtágainak iszapjában ebből a szempont4. ábra. Az iszap a vasszulfidtól fekete, míg a víz a kiváltott kéntől sárgás-fehér színű Figure 4. The mud is black due to the iron sulfide, and the water is yellowish-white due to the sulfur separated 3. ábra. A szulfátredukció révén képződő II,S vasszulfiddá alakulva felszaporodik Figure 3. Accumulation in the form of iron sulf ide of H^Sförmed by sulfate reduction ból is jóval több vasszulfid képződhetik, mint pl. a dunai holtág iszapokban. A vasszulfid felhalmozódás addig tart, amíg az iszapban levegőtlenek a viszonyok. A tartósan meleg időjárást felváltó lehűlésekkel nő a víz oxigéntartalma és az iszap felső részében az adclig anaerob körülmények között levő vasszulfid felszíni része kénsavvá oxidálódik. A kénsav a környezetben levő vasszulfidból H

2S-t szabadít fel, ami a vízrétegbe emelkedik és annak koncentrációjától függően a halpusztulás elkezdődik. Miután a koncentráció egyik fő tényezője a víz mélysége, érthető, hogy a pusztulás a holtág felső, és nem a mély, volt torkolati szakaszán kezdődik. De miért nem következik be ugyanúgy a halpusztulás a dunai holtágakban? Mi lehet a vashiány mellett [hét] 5. ábra. Az oldott vas mennyiségének változása az iszapoldatban 1—2—3 = mész nélküli talaj, 4—5 = meszes talaj Figure 5. Change of the amount of dissolved iron in the m.ud solution 1—2—3 = soil lacking lime, 4—5 = soil containing lime