Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

10. szám - Dr. Schneider Szilárd: Magastározók és hálózati veszteségek szerepe szivattyútelepek szabályozásánál

Dr. Schneider Sz.: Magastározók és hálózati veszteségek Hidrologiai Közlöny 1971. 10. sz. 449 Qszfl/Sj 6. ábra. Kiegyenlítő tározó üzemi jelleggörbéi Puc. 6. 3Kcrniyamai}uonnbie xapaKmepmM Kpueue ebipaenumeAbHoeo annyAiyAiimopa Abb. 6. Betriebskennlinien des Ausgleichsspeichers egyenletes igénybevételéből adódik. A hálózati, a tározási és a szabályozási veszteség költsége csak a komplex módon, beruházási költség keretében a diszkontált egyéb üzemi költségekkel együtt hasonlítható össze a nyomástartó tározás veszteség költségeivel. A tározás veszteségmagassága kiegyenlítő tározóval is Ah/2, a túlfolyó — és a fenékszint közötti magasság fele. Ennyivel kell a teljes évi vízfogyasztást tározás következtében a nyomásigény és hálózati veszteségmagasság megszabta szint fölé emelni. Összefoglalás Magastározó elsősorban biztonsági tartalékot tároz, a szivattyútelep vezérléséhez és szabályozásához azonban a magastározót nemcsak fel lehet, hanem fel is kell használni és ki kell egészíteni egy nyomástartó tározótérrel. Ez csak abban az esetben felesleges, ha a magastározó a napszaki fogyasztás ingadozást teljes mértékben kiegynlíti és a mennyiségi szabályozás helyébe a szállítómagasság szabályozása lép. Csőhálózat, magastározó és hálózati szivattyútelep egy összetett rendszert képez. A csőhálózat energiavesztesége a szivattyútelep többlet energiaveszteségeként jelentkezik egybefonódva a magastározás és a szivattyútelep szabályozásának energia veszteségével. A víz szállításának, tározásának és elosztásának minden egyes változatához más és más optimális csőhálózat tartozik. így a magastározó helyétől és a fogyasztási csúcsok kiegyenlítésének mértékétől függően a változnak a gazdaságos csőméretek. Az optimális hálózat méretezésekor már figyelembe kell vennünk hálózati energiaveszteségek mellett a magastározás és a szivattyútelep szabályozásának becsült energiaveszteségét is. Meglévő vagy tervezett csőhálózatot és magastározót tápláló szivattyútelep gazdaságos szabályozása a hálózat jelleggörbéi alapján megtervezhető. IRODALOM [1] öllős Géza: Vízellátás és Csatornázás I. és II. Budapesti Műszaki E gy etem 1969. Kézirat. [2] Hunyady Domokos: Közművesítés, Vízellátás. Vízelvezetés. Műszaki Könyvkiadó. Budapest 1970. [3] Schneider Szilárd: Hálózati szivattyúk üzemeltetése nyomástartó tetőtározóval. Hidrológiai Közlöny 1970. 5. 217—218. Pojib BbicoKHx aKKyiwyjiaTopoB H ceTeBbix noTepb npu peryjiHpoBaHHJi HacocHbix CTÜHLJHM JJ-p lllneudep, C. PeryjiHpoBaHHe HacocHofi CTSHUHH, paöoTaioiueö B ceTH MOMteT öbiTb 3anpoeKTHpoBaHo T0JibK0 Ha 0CH0Be pflfla ceTeBbix xapaicrepHbix KpiiBbix. Pflíl xapaKTepHbix KPHBMX M0>KeT öbiTb onpeaejieH c nOMOIUbK) BbIMHCJIHTejlbHOH MaUIHHbl, uepe3 pa60TaK)U(YK) ceTb. Ees BbicoKoro aKKyMyjiHTopa TpaHcnopT BOÁM HaCOCHOÍÍ CTaHUHH floji>KeH paBHHTbcji c noTpeSjieHHeM, Tpe6yeTCH nocjie«oBaTejibHoe perynupoBaHHe KOJiHiecTBa. B cjiynae BbicoKoro aKKyMyjiHTopa (B TOM >mcjie H RH«po(Jiop) Hacocbi MoryT öbiTb SKcnjiyarapoBaHbi nosTanHo, HHTepBaji paöoTbi cy>KaeTC$i. YKa3aHHbie 3aBHCHM0CTH H3o6pa>KaK)TCH Ha neTbipex npiiMepax, Ha KOTOPMX noKa3biBaeTCíi 3arjiyuiHTejibHoe peryjuipoBaHne, rHflpoiJiopHoe o6opy«oBaHHe, BWCOKHÍÍ AKKYMYJIHTOP, flaiomHH Hanop H pe>KHM BbipaBHHTejibHoro BbicoKoro aKKyMyjuiTopa. lloTepH aHeprHH B TPYSONPOBOFLHOIÍ ceTH, B BHCOKOM aKKyMyjiíiTope H Ha peryjiHpoBaHHe NOHBJUNOTCH B KaMECTBE flonojiHHTejibHoro NOTPEÖJIEHHH SHeprHM B CETEBOII HacocHoft CTaHUHH H ero pa3Mep BJiHíieT Ha SKOHOMHIHBIE napaMCTpbi ceTH. Rolle der Hochbelialter und Netzverluste bei der Regulierung von Pumpenanlagen Dr. Schneider, Sz. Die Regulierung der Netz-Pumpenanlage kann nur aufgrund der Kennlinienschar geplant werden. Die Netzkennlinienschar kann mit Rechenmaschine bestimmt und an einem in Betrieb befindlichen Netz gemessen werden. Wenn kein Hochspeicher vorhanden ist, so muss die Wasserförderung der Pumpenanlage mit dem Verbrauch übereinstimmen und ist eine fortlaufende Quantitátsregulierung notwendig. Beim Hochspeicher kann auch der Hydroforbehálter hinzugerechnet werden, die Pumpen können gestaffelt inbetrieb gehalten werden, ihr Betriebsbereich engt sieh ein. Diese Zusammenhánge werden mit vier Beispielen veranschaulieht, die Regulierung durch Drosselung, weiters der Betrieb der Hydroforeinrichtung, der druckerhaltenden Hochspeicher und des Ausgleichshochspeichers.