Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

8-9. szám - Dr. Erdelics Barnabás–Nagy János–Iván György: A nyírségi sekélyvízű tározók kémiai és biológiai vizsgálata

Dr. Erdelics B.—Nagy J.—Iván Gy.: A nyírségi tározók Hidrológiai-Közlöny 1971. 8—9. sz. 421 Az ábrázolt értékek a 3 mintavételi helynél végzett vizsgálatok átlageredményei. Ugyanitt, ábrázoltuk a tótalaj közelében mért oxigénkoncentráció értékeket is. A két érték egybevetéséből látszik, hogy az iszap oxigénelvonó képessége fordítottan arányos az iszap feletti vízréteg oxigéntartalmával. Az algák oxigéntermelése mindvégig csak nagyon nehezen tud lépést tartani az iszap oxigénelvonó képességével,sőt vízvirágzásos időszakban az iszap oxigénelvonó képessége jelentősen fokozódik. 6. A tározó öntisztító képessége A tározó öntisztító képességét kifejező PantleBuck-féle szapróbia index (S) értéke a vizsgálatok során 1,88 és 2,48 között váltakozott, ami a/?mezoszaprób jellegű vízre utal. 7. A tározó toxikológiai állapota Vizsgálataink alkalmával, mind a tóvízzel, mind a tavi iszappal végzett Daphnia- és Ouppi-tesztek negatív eredményt adtak. Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy a tározó vizébe ez idáig az élőlényekre káros mérgező anyag nem jutott be. 8. A tározó vizének hasznosítása A tározó vizének hasznosítása szempontjából az üdülés- és vízisport- lehetőségeken túlmenően elsősorban a mezőgazdasági felhasználás jöhet számításba. Megfelelő kezelés után egyes ipari célokra még a nehezen beszerezhető kútvízzel szemben a tározott víznek előnyei is lehetnek. A tározó feltöltés—leeresztés közötti időszakában járulékos haltenyésztés megvalósítható (részben már megvalósult), amennyiben ezt az egyéb vízgazdálkodási szempontokkal össze lehet hangolni. Legfontosabb felhasználási területe a tározó vizének a növényi vegetációs időszakban a VIII. sz. főfolyás völgyében a zöldségkertészetek öntözővízigényének kielégítése. Kz a folyamatos vízhozam biztosításán túlmenően a jó öntözővíz-minőséget is igényli. 9. A tározott víz minőségének javítása Az Oláh-réti tározón végzett vízminőség-vizsgálatok többé-kevésbé feleletet adnak a tározóban végbemenő, a tározó élete szempontjából kedvezőtlen vízkémiai és biológiai folyamatokra. A vízminőség-vizsgálatok során kialakult vízminőségi kép szerint, a tározó feltöltése után a tó vize a nagy biológiai produkció következtében megváltozik. Számottevő eltolódás látható az anionok és kationok egymáshoz viszonyított mennyiségében és egyéb vízminőségjelző komponensekben is. A nyári időszakban fellépő vízvirágzás kellemetlen ízt és szagot ad a víznek. A víz fürdési szempontból nem higiénikus. Vízkivételnél szűrési problémák jelentkezhetnek. A tározó komplex hasznosítása miatt szükséges a tárolt víz minőségének javítása. Ennek érdekében az alábbi intézkedéseket kell megtenni: 1. A vízgyűjtő területen levő települések szennyvizeinek tározón kívüli elvezetése. 2. Övárok létrehozása a tápcsatornán és tározón kívül a szennyezett felszíni vizek, tavaszi olvadékvizek tározóba való közvetlen bejutásának mega kadályozásá ra. 3. Meg kell akadályozni, hogy a Hajdúsági Ipar művek ipari és tisztított házi eredetű szennyvizei a tározó felett bejussanak a VIII. sz. főfolyásba és ezzel a tározóba. Az ipari szennyvíz toxikus hatású, a házi eredetű, de már tisztított szennyvíz viszont még mindig komoly mennyiségű algatápanyagot szolgáltat a tározó számára. 4. A tározót vízteleníteni kell és ki kell takarítani, el kell távolítani a tározó talajának humuszban és egyéb szerves anyagokban gazdag legfelső, mintegy 15—20 cm-es rétegét . 5. A tavaszi biológiai vizsgálat eredményétől függően meg kell szüntetni a tározóban nevelt halak mesterséges etetését. ti. Biztosítani kell a tározóban a megfelelő vízáramlást, meg kell akadályozni a holtterek, pangó részek kialakulását. IRODALOM | 1 | Szeifert Gy.: A Nyírség komplex vízgazdálkodása. Diplomaterv. Nyíregyháza. 1064. (Kézirat). [2] Szebellédy L.-né: KGST-Egységes vizsgálati módszerek. Kémiai módszerek, L, 11. VITUKI. 196X. [31 Donászy E.: A zooplankton a magyarországi halastavakban. Kísérlet ügyi Közlemények L IX/ H. Állattenyésztés, 1 966. [4] Felföldy I.: Az üledék oxigénigényének mérése Caspers szerint. Biológiai vízminősítő eljárások. Módszertani előírások. VITUKI, 1969. (Kézirat). [5] Liebmann, H.: Handbuch der Friseh wasser- und Abwasser-Biologie. Bd. I, VEB. C. Fischer, Jena, 1962. [6] Sladecek, V.: A quide to limnosaprobical organisms. Teclmológie Vody, 7 (2), 1963. [7] Pantle, II.—Bitek, II.: Die biologische Überwuehiing der Gewásser und die Darstelhmg der Ergebnisse. Gas und Wasserfach, 96, 1955. [8] Erdelics B.: Az Ipoly mezofaunája és szennyezettségi viszonyai. Természettudományi doktori értekezés, Budapest, 1968. (Kézirat,). [9] Gulyás 1'. : Daphnia-teszt. Biológiai vízminősítő eljárások. Módszertani előírások. VITUKI. 1969. (Kézirat). [101 Országos Vízügyi Hivatal: Egységes vízminőségi kritériumok és osztályozásuk elve. OVH, Budapest, 1970. [II] Burányi S.: Vízfelületek párolgásának számítása új szovjet módszerrel. Vízügyi Közlemények, OVH, 1969. XHMtmecKoe H íinojiornqecKoe ncc.ne/iOBaiiMe MejiKOBOflHbix BOfloxpanHjiiim » oGnacTit HHpiner 1. BortOxpaHHJwme OJiaxpeT JJ-p 3pdeAUH, E.—HaOb, H.—Maait, H. B0A0X03fliiCTBeHH0C YnpaBJienHe BepxHeTHCaiicKoro Kpafl Be,aeT c 1

(J60 roAa Me>Kfly npo'iHM co3flaHiie CHCTeMbi paBHHHHblX BOflOXpaHHJJHIU, COCTOíUUefi 113 20 eflUHHU. Ciofla OTHOCHTCH nocTpoeHHoe 11 aiccnjiyaTHpyeMoe no«oxpaiiHjinme OjiaxpeT (puc. 1). KaiecTBo BO^M BofloxpaHHJlHma ŐblJIO CHCTeMaTHHHO npOKOHTpOJllipOBaHO B JiaőopaTopnu YnpaBJieHHH Ha ocnoBamm npoő, B3HTbix B 1970 rofly B 16 pa3 Ha 3 nymerax — B n0BepxH0CTH0M BOAHOM cjioe, H Bbiiue c>3epHoro HJia Ha 10 CM — (puc. 2) BO BpeMH nepno^a SKcruiyaTaiuw (anpejib—oKTHőpb). FLPEFLMETOM IICCJIEAOBAHHIÍ JIBJIANCA: 1. Onpeflejienne BJIHÍIHHH BOfloxpaHHjiHma na KanecTBO BOflbl 2. M3y>ieHHe pacnpocTpaHeHiia BbicoKOCTeneHHoií BereTAUHH H ee pojin B BO^HOM pe>KHMe Bo,noxpaHH;IHMA