Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

7. szám - Dr. Bogárdi István: Árvízi előrejelzés és a hatékony árvízvédekezés

Dr. Bogárdi I.: Árvíz előrejelzés és a hatékony árvízvédekezés Hidrológiai Közlöny 1971. 7. sz. 329 Napi előrejelzések: Tisza A kiadott előrejelzések száma: 579 Körösök A kiadott előrejelzések száma: 259 Egyéb mellékfolyók A kiadott előrejelzések száma: 258 Tetőzési előrejelzések: Tisza Az előrejelzés készült 14 vízmérce-szelvényre A kiadott előrejelzések száma: 95 Az előrejelzések átlagos időelőnye: 5,3 nap Az előrejelzések átlagos hibája: 23,6 cm Az időelőny alatti átlagos vízállásváltozás: 70,8 cm Körösök Az előrejelzés készült 12 vízmérce-szelvényre A kiadott előrejelzések száma: 58 Az előrejelzések átlagos időelőnye: 2,0 nap Az előrejelzések átlagos hibája: 34,3 cm Egyéb mellékfolyók Az előrejelzés készült 4 vízmérce-szelvényre A kiadott előrejelzések száma: 21 Az előrejelzések átlagos időelőnye: 1,0 nap Az előrejelzések átlagos hibája: 39,8 cm Az időelőny alatti átlagos vízállásváltozás az összes mellékfolyóra: 73,1 cm Az 1970. évi tavaszi árvíz során kiadott előrejelzések száma napi előrejelzések száma 1096 tetőzési előrejelzések száma 174 összesen ... 1270 Tulajdonképpen tehát vízállás és levonulási időadatokat jeleztek előre, de természetesen ehhez az árvíz más hidrológiai jellemzőjét is vizsgálni kellett, pl. vízhozam. Megjegyezzük, hogy az előrejelzések értékeléséhez a fenti „átlagos" jellemzők önmagukban nem kielégítők és ezért fontos feladat objektív, az egyes eseteket figyelembe vevő értékelési módszer kidolgozása, alkalmazása. Az árvíz tapasztalatai és a nemzetközi színvonal tanulmányozása alapján megállapítottuk, hogy az árvízi előrejelzési rendszer fejlettsége nincs arányban az árvízvédelem kiemelkedő fontosságával. Sürgős intézkedéseket kell tennünk a lemaradásból származó közvetlen veszélyek kiküszöbölésére. Az árvízi előrejelző rendszer legfontosabb hiányosságai : — számos nagyobb vízfolyásunkon — elsősorban a határon kívüli vízgyűjtők következtében —• nem rendelkezünk előrejelzési segédlettel (pl. Bodrog, Hernád, Szamos, Maros); — a használt előrejelzési módszerek nem alkalmasak a védekezéshez szükséges valamennyi árvízi jellemző becslésére (tetőzéshez tartozó idő, árvízi vízmennyiség, árvízi terhelés [4] stb.); — az alkalmazott előrejelzési módszerek nem biztosítják azt az időelőnyt, amelyet más, korszerű módszerekkel elérhetnénk. A fentiek alapján a lehető legrövidebb idő alatt a következő fejlesztési munkafázisokkal kell előrejelzési rendszerünket korszerűsíteni: a) a jelenleg ismert módszerekkel az ország valamennyi nagyobb vízfolyására gyakorlatban alkalmazható előrejelzési segédletet kell kidolgozni, pl. a tiszai grafikus korrelációs módszerhez hasonló segédlet a Szamosra, Marosra, Hernádra stb. Ez a munkafázis a nemzetközi együttműködés további fejlesztését igényli. b) El kell érnünk, hogy korszerűbb hidrológiai modelleken alapuló előrejelzési rendszereket hozzunk létre. Ennek során a hidrológiai idősorokat (vízállás, vízhozam, csapadék stb.) behatóan kell elemezni, hogy a hosszú idejű előrejelzés alapját szolgáló trendek, vagy periodikus változások kimutathatók legyenek (pl.: napfolt-tevékenység). Ki kell használnunk a matematikai statisztika gyors fejlődését és az adatsorok statisztikai elemzésével rövid idejű előrejelzéseket kell kidolgozni. Általánossá kell tenni a hidraulikai módszerekkel dolgozó ún. árhullámkép áthelyezési eljárásokat. Az említett módszerek legtöbbször elektronikus számológéppel végrehajtható feldolgozást igényelnek. c) Az előző pontban kialakított modellek a jelenleginél jóval sűrűbb, rendszeresebb, gyakran nemzetközi észlelőhálózatot igényelnek. De nemcsak az észlelőhálózatot kell fejleszteni, hanem az adatok továbbítására szolgáló korszerű távjelző rendszert és a feldolgozás célgépét, az elektronikus számológépet, valamint az előrejelzett értékek eljuttatását a védekezők részére. d) Végső célként meg kell indítani a korszerű hidrológiai elveken alapuló, a szükséges észlelőhálózattal és információs rendszerrel rendelkező előrejelzési hálózat rendszeres működését. Nyilvánvaló, hogy a vázolt fejlesztést csakis lépésekben lehetséges megvalósítani. A Tisza-völgy gazdasági jelentősége és az a tény, hogy a Tiszavölgy országainak mindegyike a szocialista országok családjába tartozik, előtérbe hozza nemzetközi előrejelző központ kialakítását. Olyan központot kellene létrehozni, amely az összes országok érdekeinek figyelembevételével hozzájárul a Tisza vízkészletének optimális hasznosításához és az árvízkárok minimalizálásához. IRODALOM 1] Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz. VIZDOK, Budapest 1970. [2] Day, H. J., Bugliarello, G.: Evaluation of Benefits of a Flood Warning System. Water Resources Research, 1969. okt. [3] A Tiszán és mellékfolyóin 1970 tavaszán levonuló árvíz hidrológiai adatai. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet jelentése, 1970. szeptember (magyarul). [4] Bogárdi István—Némethy László: Töltések árvízi terhelése. Vízügyi Közlemények, 1968. 2. Ilocliwasser-Vorhersage und erfolgreieher Hochwasserschutz Dr. Bogárdi, I. In Ungarn wiederspiegelt die Hochwasserorganisation, die hervorragende Wichtigkeit des Hochwasserschutzes, lm Falle einer ausserordentlichen Hochwasser-Situation übernimmt der Prásident des Staat-