Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

7. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Győrffy Á.: Árvízvédelmi fejlesztési célkitűzések kialakítása Hidrológiai Közlöny 1971. 7. sz. 315 CTByiomeH 3(j)(j)eKTHBH0CTH no OTflejibHbiM njiomaflíiM, a raioKC onpeflejierme cyMMapHbix KanHTajiOBJioweHHií. 2. OnpeflejieHne pa3Mepa yBejiHMeHHíi 3amHTHOií cnqCQÖHOCTH no TeppnTopnjiM, oöecneMHBaromuM onTHMajibnoe Hcnojib3()BaHne aaflaHHon cyMMbi KanHTa.iioBJio>KeHHH. HanGojiee Ba>KHbiü pe3yjibTaT Mojjejin — He AOCTIJrqeMbiií TpaflHUHOHHbiM njiaHHpoBaHHeM —, HTO C erő npifMCneHHCM c pjiflOM nojiyneHHH jaúannoü scficfjeKmueHOcmu MO>KHO oSecrieMHTb H TO, 'ITOSH pa3Mep PA3BHTHH npoTHBonaBOflOMHOií aainHTbi H OTflejibHbie BapnaHTbi pa3BHTiiji fiyíieT onpeaejiHTbCH SKOHOMMHCCKOH CTOHMocTbio oTsejibHbix njiomafleií, BepHee TEMNOM PA3BHTNA STHX SKOHOMHnecKHx ueHHOCTeü. SKOHOMHiecKan CTOHMOCTHaa (J>yHi{UHji [9jc/t], (JinrypnpyiomaHCJi B noKa3aTejie síjxJicKTHifHOCTH Bbipa>KaeT K0H3EKBEHHHK> njiaHOBoro BapnaHTa pa3BHTHH aKTyaJIbHOÍl TeppHTOpHH HapOflHOrO X03aÜCTBa n T3KHM 0Öpa30M HeKOTOpbie MeponpHHTHH CT3HyT 3(J)(J)eKTHBHHM jiimib B TÓM cjiyiae (H TaK MoryT nonacTb B njiaHOBbifi BapnaHT npoTHBonaBOflOMHoii 3amHTbi), ecjiH SKQHOMHMeCKaH CTOHMOCTb paCCMaTpHBaeMOH TeppHTOpHH BCJieflCTBne pa3BHTHH floxoflHT flo oripe,ue.neHHoro ypoBH». B pe3yjibTai'e pacMeroB T3KHM o6pa30M pa3BHTHe npoTifBonaBOflOHHOH 3amHTbi öy^eT ocymecTBJWTbCfl corjiacHO pa3BHTHH) Hapofllioro X03ílHCTBa. Eine mathematische Methode für die Ausgestaltung der Ilocinvasserschutzentwicklungs-Zielsetzungen im Einklang mii der wirtschaftlichen Entwicklung Dr. Győrffy, Á. Die Abhandlung bringt die Beschreibung eines —- sieh dem zweitstufigen perspektiven Planungssystem anpassenden-Entscheidungsvorbereitungsmodells, mit dessen Hilfe die die optimále Entwicklung des Hochwasserschutzes sichernden Landes- und GebietsentwicklungsZielsetzungen ausgebililet werden könnncn. Die mit dem Modell erfolgende Berechnungsserie gliedert sieh auf zwei Hauptteile: 1. Bestimmung des Masses der Schutzfahigkeitserhőhungen und sámtlicher Investitionsaufwendungen für Entwásserungsgebiete, deren Nutzeffekt nicht geringer ist, als ein vorgegebenes Wirksamkeitsniveau. 2. Bestimmung des Masses der Schutzfáhigkeitserhöhungen gemáss Entwásserungsgebiet, zur Sicherung der optimalen Nutzung des gegebenen Investitionsrahrnens. Das wichtigste — mit herkörnmlieher Planung nicht erreichbare — Ergebnis des Modells ist, dass mit seiner Anwendung bei gegebenen Wirksamkeits-Erwartungen gesiehert werden kann, dass das Mass der Entwicklung des Hochwasserschutzes — jede einzelne Variante der Entwicklung — durch den wirtschaftlichen Wcrt fler einzelnen Gebiete bzw. durch das Tempó der Erhöhung des wirtschaftlichen Wertes bestimmt wird. Die im Wirtschaftlichkeitszeiger figurierende Wertfunktion G-(t) drückt in jedem Fali die Konsequenz der aktuellen volkswirtschaftlichen Gebietsentwicklungsvariante aus und so werden sieh einige Ausbauarbeiten nur dann als wirtschaftlich erweisen (und hierdurch in die Hoehwasserschutz-Entwurfsvariante einbezogen werden können), wenn der wirtschaftliche Wert des Gebiets infolge der Entwieklungen ein gewisses Niveau erreicht. Als Resultat der Berechnungen erfolgt somit die Entwicklung des Hochwasserschutzes im Einklang mit der Entwicklung der Volkswirtschaft. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodás Szakosztály 1971. március 3-án ankétot rendezett a Kjskörei Vízlépcső és öntöző rendszerei tervezési kérdéseiről. Az ankéton a kiskörei öntöző rendszer komplex létesítmény rendszere tervezésénél alapul szolgáló koncepciók ós a legfontosabb létesítmények kialakítására vonatkozó tervezői megfontolások, valamint egyes műszaki megoldások kerültek ismertetésre. Az ankét elnöke György István, a V1ZITERV igazgatója volt. Az ankéton a következő előadások kerültek sorra: Hol ár Imre: ig. h. főmérnök: A tervezés jellemző adatai, a tervezés megalapozása. Dóra Tibor: A kiskörei víztermelés komplex létesítményrendszere (vízlépcső, tározó) ós hatása a Tisza vízjárására. Szálló Elek: A vízlépcső egyes létesítményei (duzzasztómű, vízerőmű, hajózsilip, mederátvágás, parti létesítmények) kialakításának problematikája. Dr. Mistéth Endre: A vízlépcső tervezésének egységes számítási rendszere. lllei Vilmos: Résfalas eljárás alkalmazása. Dr. Dévényi József: A vízlépcső acél és gópszerkezetei kialakításának problematikája. Dóra Tibor: A vízszétosztás ós vízelvezetés komplex létesítmónyrendszero és a vízkor^nányzás technológiája. I'éczely Tibor: A kiskörei öntözőrendszerek kialakítása és üzemi feltételei. Pusztai Pál: Az öntözött terület belvízrendezésének fejlesztése. Az előadásokat vita követte. A Magyar Hidrológiai Társasás: az Építőipari Tudományos Egyesület Mérnöki Létesítményi és Közműépítési Szakosztályával, valamint a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület Mérnökgeodéziai Szakosztályával közösen 1971. március 4-ón vitaülést rendezett, amelyen Csanda Ferenc a közművek nyilvántartásának egységesítésére kidolgozott kísérleti metodikát ismertette. A közműprogram megvalósításának ugyanis fontos feltétele, hogy a meglevő vezetékekről megbízható és az igénveket kielégítő nyilvántartás álljon rendelkezésre. Áz Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából a MÉ'LYÉPTERV elkészítette a különböző közművezetékek egységes nyilvántartási metodikáját, kísérleti jelleggel. A metodika alapján még 1971-ben megkezdik öt városmik közműveinek feltérképezését és nyilvántartásba vételét. A cél az, hogy a metodika alkalmazása során szerzett tapasztalatok és észrevételek figyelembe vételével olyan korszerű metodikát fogadjanak el és véglegesítsenek, amely az igényeket a legjobban kielégíti. Á tárgyhoz Varga György, Korén Pál, Raum Frigyes és Gzinkotszky István (OVH) szólt hozzá. A Középdunántúli Csoport 1971. március 5-én előadó ülést rendezett Székesfehrévárott, amelyen Karászi Kálmán az árvízvédekezés szervezeti kérdéseiről t artott előadást. A Vízépítőipari Szakosztály 1971. március 8-i előadó ülésén Madarász József a hidromechanizációs földmunkában nyert hazai tapasztalatokról számolt be.