Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

7. szám - Dr. Lond, H. Y.: Mikroszűrők alkalmazása felszíni vizek tisztításában

342 Hidrológiai Közlöny 1971. 8—9. sz. VÍZELLÁTÁS Mikroszűrok alkalmazása felszíni vizek tisztításában I)r. IOKD, H. Y.» A folyamatosan növekvő napi vízfogyasztás új víztisztítási módszerek kialakítását teszi szükséggessé. Jelentős kutatómunkát folytattak már eddig is az ismert víztisztítási módszerek tökéletesítése terén, ezek korszerűsítésére, sokoldalúságuk fokozására, új tudományos és műszaki megoldások láttak napvilágot. A kutatások a tisztítási folyamat három alapvető részével, elsősorban az ülepítéssel, koagulációval és a szűréssel foglalkoznak. Az előderítéssel és ülepítéssel, valamint az ezekben szerepet játszó anyagokkal foglalkozó vizsgálatok már eddig is kielégítő eredményeket szolgáltattak, elsősorban szervetlen anyagokból álló hordalékot illetően. Amikor azonban a felszíni vizekben a szerves anyagok, mint pl. algák, vannak jelen túlnyomó részben, akkor sem az ülepítőmedencék, sem az iszapfüggönyös derítők rendszerint nem szolgáltatnak kielégítő eredményeket még akkor sem, ha jelentős mennyiségű vegyszert adagolnak. A felszíni vizekben jelenlevő algák fajtájukat tekintve széles skálát alkotnak és átmérőjük 1—2 mikronnál nagyobb. Az algák súlya igen csekély és ezek a vízfelszín közelében lebegnek, ezért ülepítéssel nem távolíthatók el, és gyakran a pelyhesítő anyagoknak is ellenállnak. Ilyen körülmények között az algák jelentős része átkerül a következő tisztítási fokozatba, nevezetesen a (homok)szwrőbe, gazdaságtalanná téve annak üzemét. A Tallini Vízműveknél bizonyosfokú javulást eredményezett e tekintetben a klóradag növelése az előklórozás során, ez azonban íz- és szagártalmakat eredményezett, mivel egyes algatípusok a klórral reakcióba léptek. A Tallinban hosszú időre terjedő felmérések kimutatták, hogy a nyári hónapokban az Ülemiste tó (a város víztározója) algatartalma a 100 000 ind./ ml értéket is meghaladhatja. A vízben a kékes-zöld algák (Cyanophyceae vagy Schyzophiceae) az ural* Tallini Műegyetem, Tallin. SÁRGÁS ALGAK KOVA ALGÁK 7ÖLD ALGÁK KEK-I0LD ALGÁK l // tv. V VI. VII VIII. IX. X. X! XII. [hónapok] 1. ábra. Az alga-populáció százalékos összetételének változása az Ülemiste tóban az év folyamán kodók, amelyek egyedi sejtek, szálak vagy telepek alakjában fordulnak elő. Az algatelepeket zselatinszerű burok veszi körül, amely a legtöbb algafaj esetében jelentős vastagságú. A kékes-zöld algák általában késő nyáron, azaz július—augusztus és szeptember hónapokban jelentkeznek nagyszámban (1. ábra), ezek között Microcystis (sejtátmérő: 3—7 p), Oscillatoria (2,5—4 p), Anabaena (8—12 jti) és Lyngbya (1,5—5 p) fordulnak elő. A tározókban megtalálható következő két másik algatörzs, a zöld algák (mint pl. Pediastrum) és a kova algák (mint pl. Asterionella, Melosira). A látási mélység ezek hatására 20 cm-re is lecsökkenhet. Az algák így nagy számban való előfordulása nagymértékben befolyásolja a városi vízművek tisztítási hatásfokát. Az Ülemiste tó vizének mikroszűrővel történő tisztításával kapcsolatban sikeres kísérleteket hajtottak végre a Tallini Műegyetemen, ami igazolta a mikroszűrés hatékonyságát az algák eltávolításában. A mikroszűrőkkel és az ezekkel kapcsolatos tisztítási folyamatokkal az irodalom ismételten foglalkozott. A mikroszűrés folyamatának átfogó vizsgálata lehetővé teszi maximális tisztítási hatásfok optimális feltételek melletti elérését még akkor is, ha a nyersvíz jellemzői ingadoznak. A kísérletek során a nyersvíz algatöménysége 2500 és 233 600 db/ml között váltakozott, ami 2—51 mg/l lebegtetett anyagtartalomnak felel meg. A víz hőmérséklete 1,8 és 21 °C között változott. A mikroszűrő nyílásmérete 40 p volt és a szűrő egy m

2 vízbe merült felületére vonatkoztatott vízhozam 8,7 és 30,8 1/mp között változott. A AH nyomásveszteség a mikroszűrőn legkedvezőbb viszonyok mellett 30—110 mm volt, miközben a dob kerületi sebessége 40 és 200 mm/mp között változott. Átlagosan a lebegtetett anyag 40%-át sikerült eltávolítani, ez a százalékérték az algákra vonatkoztatva 70%-ot is elért (kékes-zöld algák 74%, kova algák 63%, zöld algák 56%), míg a zooplanktont tökéletesen sikerült kiszűrni. A vizsgálatok során megfigyelhető volt, hogy az algák összmennyisége a nyersvízben váltakozott, sőt eloszlásuk a vízkivételi csatornában sem volt egyenletes. A nyersvízben levő lebegtetett anyag töménységét fotoelektromos turbiditás mérővel mértük és ez automatikusan vezérelte a dob fordulatszámát, biztosítva ezáltal az optimális nvomásveszteséget. A berendezés tökéletesen automatizálható, vagy kialakítható távvezérléssel. A folyamatos ellenőrzés és felügyelet felesleges, mindössze időszakos szúrópróbákra van szükség, továbbá a minden gépi berendezésnél szükséges felügyeletet és zsírozást kell biztosítani. Ennek következtében az üzemi költségek rendkívül csekélyek.