Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

7. szám - Dr. Győrffy Ádám: A gazdasági fejlődéssel összhangban álló árvízvédelmi, fejlesztési célkitűzések kialakításának egy matematikai módszere

312 Hidrológiai Közlöny 1971. 7. ró. A gazdasági fejlődéssel összhangban álló árvízvédelmi fejlesztési célkitűzések kialakításának egy matematikai módszere Dr. GYŐRFFY ÁDÁM* 1. Bevezetés A hosszútávú tervek kialakítása alapvetően kétféle módszerrel történik, egyrészt az ún. hagyományos tervezéssel, másrészt a magasabb matematikai módszerek és elektronikus számítóberendezések alkalmazását feltételező modelltervezéssel. Az utóbbi, a matematikai modellek segítségével lehetővé teszi a hagyományos tervezésben — időhiány miatt — elképzelhetetlen számú variáns előállítását, azok különböző szempontból történő értékelését, s az ágazati, ill. népgazdasági preferenciáknak legjobban megfelelő fejlesztési variáns kiválasztását. A specifikus ágazati és a népgazdasági érdekeknek egyaránt megfelelő (optimális) fejlesztési variáns kiválasztása számítástechnikai nehézségek miatt nem valósítható meg egyetlen, az egész népgazdaságot átfogó matematikai modellel. A túlzott egyszerűsítések és a számítástechnikai problémák elkerülését célozza az ún. kétszintű tervezés módszere, amely a szektor modellekkel és egy általános (népgazdasági) modellel dolgozik. A szektor modellek az ágazati sajátosságok és ágazati preferenciák figyelembevételével, viszonylag nagy részletességgel készülnek. A népgazdasági modell ezzel szemben lényegesen összevontabb, csak a népgazdasági szempontból lényeges összefüggéseket tartalmazza. A kétféle modell között a kapcsolatot — elméletileg — úgy biztosítják, hogy a szektor modellek számítási eredményei egyben a népgazdasági modell bemenő adatai, amelyeknek népgazdasági szintű realitását a népgazdasági modellel végzett konzisztencia vizsgálatok segítségével mérlegelik. Az ágazati előirányzatok közötti (népgazdasági szinten: belső) ellentmondásoknak az ágazati tervezés párhuzamos rendszeréből következően ugyanis igen nagy a valószínűsége. A gazdasági kapcsolatok bonyolult rendszerének a következménye, hogy bármely ágazat csak akkor tud reális fejlesztési tervet készíteni, ha ismeri termékei (vagy szolgáltatásai) felhasználóinak várható igényeit. Miután minden ágazat időben párhuzamosan készíti távlati tervét, az igényekre vonatkozóan csak feltételezésekkel lehet élni. A feltételezések és az azokból következő ágazati célkitűzések realitását hivatottak a népgazdasági konzisztencia vizsgálatok megállapítani. Eredményükképpen kialakulnak bizonyos arányok, amelyek ágazati szinten a fejlesztési előirányzatoknak korlátokat szabnak. A következő lépésben tehát a korlátozó feltételek figyelembevételével felül kell vizsgálni az ágazati előirányzatokat, majd a javított változatok újra a népgazdasági modellbe kerülnek. Az optimális tervvariáns kialakítása így egy sok szakaszból álló iterációs eljárással történik, ahol * Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. fokozatosan és kölcsönösen javítják az ágazati és a népgazdasági előirányzatokat, s közelítik azokat az optimális megoldáshoz. A következő modell célja, hogy a vázolt kétszintű tervezési rendszerbe kapcsolódva, lehetővé tegye az árvízvédelem hosszútávú fejlesztési célkitűzéseinek a gazdasági fejlődéssel összhangban történő kialakítását. 2. A döntési problémák Az árvízvédelem fejlesztésére hosszútávon fordítható anyagi eszközök mértékét a korlátozott anyagi lehetőségekből következően — bizonyos egyedi megfontolásokon kívül, mint pl. az emberi élet védelme, ahol ilyen veszély még fennáll — gazdasági megfontolások, mégpedig az eszközök felhasználásának hatékonysága alapján döntik el. Népgazdasági szempontból annak a tevékenységnek a fejlesztése célszerűbb, amely egységnyi ráfordítással nagyobb tiszta eredményt hoz. (Az eredmény szempontjából azonos értékűnek tekinthető a kárelhárítással, ill. kapacitásbővítéssel elért termelésnövekedés, feltéve ha mindkettő tényleges igényeket elégít ki.) Az árvízvédelem fejlesztése költségvetési juttatásból történik, ezért a hatékonysági követelményeket, ill. a felhasználható anyagi eszközök nagyságát népgazdasági szintű megfontolások határozzák meg. A népgazdasági konzisztencia-vizsgálat két irányban korlátozhatja (s az iterációs eljárás során korlátozza is) az árvízvédelem hosszútávú fejlesztési célkitűzéseit: — állást foglal a hatékonysági szinttel kapcsolatban, — a népgazdasági szinten várhatóan felhasználható anyagi eszközök ismeretében megadja (az arányos fejlődés feltételeinek biztosítása mellett) az árvízvédelmi fejlesztésekre fordítható öszszegek felső határát. A döntéselőkészítési modell tehát akkor felel meg céljának, ha segítségével meghatározhatóak az árvízvédelemnek a gazdasági fejlődéssel összhangban álló, optimálisnak tekinthető fejlesztési célkitűzései —- adott hatékonysági elvárások, vagy pedig — adott (korlátozott) anyagi eszközök mellett, s a számítások az egyes tényezők változása esetén újra és újra gyorsan elvégezhetőek, a népgazdasági szinten is optimális eredmény fokozatos megközelítése érdekében. Az árvízvédelem eredménye az az elmaradó kár, amely a különböző valószínűséggel fellépő árvizek esetében a védelmi rendszer létezése miatt nem következik be.