Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

6. szám - Papp F.: Kútellenállás meghatározása

314 Hidrológiai Közlöny 1971. 6. sz. Papp F.: Kútellenállás meghatározása Általában: Ah=Ah 1 +Ah 2 +Ah 3 +Ah A. (11) A gyakorlatban használatos kútátmérők ese­tében a Ah^Ah^Ahs egyenlőtlenség fennállása miatt rendszerint ki­elégítő, ha a Ah—Ah 3 + Ah v vagy a hozzááramlás teljes magasságában szűrő­zött kút esetén a Ah=Ah 3 összefüggést használjuk. A külső fiktív depresszió minden esetben: s k=s b-Ah. (12) Az így kapott adatok alkalmasak arra, hogy azo­kat a Darcy-féle szivárgási és a Dupuit—Thiem-féle kúthidraulikai elven felépített egyszerű és közismert összefüggésekbe helyettesítve jól megközelítsük a tényleges leszívási görbét; megoldjuk a két alapvető kúthidraulikai feladatot; továbbá meghatározzuk a kutak gazdaságos üzemelési feltételeit. Összefoglalás A tanulmány a fiktív és tényleges kútellenállás fogalmát igyekszik tisztázni. Könnyen kezelhető képleteket ad mindenféle telepítésű és kialakítású kút fiktív ellenállásának számításához. Ennek so­rán a már ismert összetevők meghatározására át­veszi az irodalomban közölt legsikerültebb for­mulákat, továbbá bevezet egy új összetevőt: a részlegesen perforált szűrőcsővel ellátott kutak­nál fellépő, a perforálatlan szakasz által okozott ellenállást, és megoldást ad ennek önálló jellem­zésére is. A képletek ismeretében és felhasználásával to­vábbra is alkalmazhatók a Darcy-féle szivárgási és a Dupuit—Thiem-féle kúthidraulikai alapelveken felépített egyszerű és közismert összefüggések a kút vízhozamának, a leszívási görbe vonalának, vagy a megszívott réteg szivárgási tényezőjének számításánál. A javasolt képletek a műszaki gyakorlat egy meglehetősén bizonytalan területén ígérnek el­igazítást, növelik a víztermelő kutak tervezési biztonságát, és alkalmazásuk jelentős költségmeg­takarítást eredményezhet a vízbeszerzés, talajvíz­szintsüllyesztés valamint a próbaszivattyúzás gya­korlatában. IRODALOM [1] Ehrenberger, R.: Versuche über die Ergiebigkeit von Brunnen und Bestimmung der Durchlássigkeit des Sandes Zeitschrift des österreichischen I. u. A. V. 1928. 9. [2] Oalli L.: Hidrológia az építőmérnöki gyakorlatban Budapest, 1954. [3] Hall, H. P.: Recherces conoemant l'ecoulement per­manent alimentant un puits gravitaria La Houille Blanche 1958. 1. [4] Hansen, V. E.: Unconfined ground-water flow to multiple wells Proceedinings ASCE. 1952. 8. [5] Juhász J.: Gyakorlati összefüggés a kútellenállás meghatározására Hidrológiai Közlöny 1966. 5. [6] Karádi G.: A szivárgási viszonyok alakulása a sza­bad szivárgási felület figyelembevételével Hidroló­giai Közlöny 1964. 5. [7] Meculescu, M.—Corbu, I.: Consideratü asupra pierderü de sarcina in zona de intrare a apei in fo­raje si puturi Hidrotechnica gosp. apelor meteorologia 1967. 1. [8] Ollós G.: A kútpalásto n kialakuló vízmozgásnak és a kút vízhozamának vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 1957. 1. [9] Ollós G.: A kútpalást melletti hidraulikai viszonyok részletes vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 1960. 1. [10] Ollós G.: Kútszűrők és hidraulikai vizsgálatuk. Yizügyi Közlemények 1960. 1. [11] Öttős O.: Víztermelő és vízszintsüllyesztő létesítmé­nyek hidraulikai kérdései (MTA Szivárgás ós a kút­hidraulika kérdései-ankét). Budapest 1966. [12] Petersen, S. J.—Rohwer, C.—Albertson, L. M.: Ef­fect of well screens on flow into wells. Proceedings ASCE. 1953. 12. [13] Sehmieder A.: A vízszintsüllyesztés hidrodinamikai számításai porózus, laza kőzetek esetében. Bányá­szati Kutató Intézet Közleményei 1961. [14] Trofimenkov, Ju. G.: Raszcsot nyeszoversennüh szkvazsin pri beznapornoj filtracii. Gidrotehnicse­szkoe Sztroityelsztvo 1956. 11. [15] Vibert, A.: La hauteur de la zone, de ressugence dans les puits Techniques et Sciences Municiaples 1962. 4. OnpeAeJientie BejitmuHbi yiacTKa BbicatHBannH Ko.io/ma nann, <t>. B nepByio oqepeflb aBTop CTapaeTCH BbiHCHHTb noHflrae c|)aKTHiecKoro ti (JwKTHBHoro BejiHHHHbi ywacTKa Bbica­miBaHHH Kojioítna. flaCT jieKro npmvieHjieMbie (})opMyjibi flJiH pacneTa (J)HKTHBHoro BejiHHHHbi yqacTKa BhicannBaHHíj BCHKOrO pofla pa3MemeHHH H BbI(}>OpMHpOBaHHÍI K0J10A neB. B xofle aToro RÍM onpeaejieHHíi y>Ke H3BecTHbix KOM­n0HeHT0B npHMeHner H3 jiHTepaTypbi HanőoJiee yflaiHbie (jtopMyjibi: — 0TH0CHTejibH0 BejitiitiiHbi ytaCTKa BbicaMHBaHHH nep­(J)opnpoBaHHoro <[)HJibTpa H rpaBHÜHoro (j)HJibTpa (1); — OTHOCHTejlbHO BejlHHHHbl y^aCTKa BbICaMHBaHHH, no­jiywaeMoro H3 TpeHHH Tpyöbi, (2); — OTHOCHTejlbHO CBOŐOflHOH (])HJlbTpattHOHHOÍÍ nOBepX­HOCTH (3). BBOAHTCH HOBHH KOMnoHeHT, BeuHHHHa yiacwa Bbica­qHBaHHji, noayqaeMoe B Kojiofluax, ocHameHHbix nacTHHHO neptJjopHpoBaHHbiMH (J)HJibTpoBbiMH TpyőaMH, KOTopoe npumiHíieTCíi Henep(J)opHpoBaHHbiM ytacTKOM Tpyőbi. j\nfi pacneTa STOÍÍ BejiHMHHbi B cnynae KoaoflqeB c noBepHocTbio nos flaBjieHtieM peK0MeH«yeTC5i 3aBHCHM0CTb (10a), a KOJioflqeB co CBOŐOAHOH n0BepxH0CTbH) npe/yiaraeTCH 3a­BHCHMOCTb (106). ílojiHaa (jiHKTHBHaH BejiHqHHa ynacTica BbicanHBaHHH KOJioflMa nocae STOTO onpeAejiaeTCH H3 (11), a BHeuiHíiH <{)HKTHBHaíi flenpeccHH no (jjopMyjie (12). 3nafl cooömeHHbie íjjopMyjibi H HcnoJib3yfl HX — B «a.rib­HeflmeM MO>KHO npHMeHHTb H Bnpeflb npocrae H o6meH3­BeCTHHe 33BHCHM0CTH ÍJapCH 110 (})H.nbTpatlHH, H ^HjniOH Th3m no rHflpaBjiHKe KonoflijeB, «Jiyi pacqeTa pacxo^a KO­JlOAUeB, JIHHHH KpiiBOH flenpeCCHH HJIH K03(J)HItHeHTa (JiHnbTpaitHH flenpeccHpoBaHHoro CJIOH. IlpefljTO>KeHHbie (jiopMyjibi 06emai0T opHenTHpoBKy Ha HeonpeAejieHHoií eme oőnacTH TexHHiecKoií npaKTHKH, yBejiHMHBaiOT npoeKTHpoBOHHyio 6iiar0HaAe>KH0CTb Boflo­AoőbiBaiomHx KOJiOAtieB, npHMeHeHne HX mojkct RaTt 3Ha­HHTenbHyio 3K0H0MHK) fleHe>KHbix epeflCTB no Boflofloöbme, noHH>KeHHH ypoBHeií rpyHTOBbix boa, a TaKwe no npoö­HOH OTKaMKe. Bestimmung des Brunnenwiderstandes Papp, F. Vor allém wird versucht, den Begriff des tatséichlichen und des fiktíven Brunnenwiderstands zu kláren. Sodann folgen handliche Formeln für die Berechnung des Wi­derstands von verschiedenartig angeordneten und aus­gebildeten Brunnen. Hierbei werden zur Bestimmung

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom