Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

6. szám - Akantisz Zs.: Ipari vízkivétel a Kiskörei Vízlépcső bögéjéből

Akantisz Zs.: Ipari vízkivétel Hidrológiai Közlöny 1971. 6. sz. 285 keztében a jégtáblák is erősen jobbra tolódnak és a vízkivétel előtt torlódnak. A bal oldalon az úszó jégtáblák megállnak és azok újabb összefagvásával kell számolni. Az összefagyott jégtáblák szűkítik azt a sávot, amelyen az aprított jégtáblák úszhatnak, így azok fokozott mértékben jutnak a hideg vízcsatornába, annak ellenére, hogy a vízkivétel folyásiránnyal ellentétes. A melegvízcsatornából visszaáramló víz kedvezőtlen hatása a téli üzemnél is tapasztalható, mert a folyón keresztül áramló víz torlasztja a folyó vizét és az azon úszó jégtáblákat, ami a kivételnél a beúszó jég mennyiségének növekedését okozza. Az árvizek levonulásakor ugyancsak a melegvízcsatorna csatlakozása rossz, mert a keresztáramlás még mindig tapasztalható, bár a mederbeli sebesség növekedésének következtében a vízmozgás iránya kevésbé módosul. Az áramlási vizsgálatok eredményei alapján megállapítható: az elhelyezés kedvező, a vízlépcső műtárgyaira történő rááramlást nem módosítja. A hidegvízcsatorna kialakítását és a melegvízcsatorna vonalozását azonban módosítani kell. A kivételi csatorna fenékszintjének süllyesztése a beúszó jégtáblák miatt javasolható, hogy jégdugó ne keletkezhessen. A melegvízcsatornát laposabb szögben (nagyobb sugarú ívvel) kellene csatlakoztatni, hogy a kedvezőtlen áramlási viszonyok megszűnjenek. A kivételi csatorna környezetében hordaléklerakódásra nem kell számítani. A hideg- és a melegvízcsatorna feliszapolódása nem jelentős. A hűtővíz azonban minden üzemben lebegtetett hordalékban gazdag. (Az 1. telepítési változatnál csak árvizek esetén jelentősebb a lebegtetett hordalék mennyisége). Az Abádszalóki öblözet mint „hűtőtó" (3. telepítési változat) A Kiskörei Vízlépcső bögéjének bal oldalára telepített ipartelep hűtővízigényét csak a hullámtéri tározótérből nyerheti (1. ábra), ami duzzasztott üzem esetén (a hullámtéri vízmélység 2,5—0,5 m) megoldható. Rendkívüli téli üzem során, amikor a duzzasztást eleresztik, és víz csak a mederben van, az ipar vízigényét kizárólag akkor lehet kielégíteni, ha az Abádszalóki öblözet középső részét „hűtőtóvá" képezzük ki (1. ábra). Kelhasználva a Holt-Tiszta meglevő nyárigátjait és új gátak építésével körülkerítjük az öblözet közepét úgy, hogy a duzzasztás eleresztésekor még legalább 1,5 m-es vízmélység maradjon. Két zsilipet kell elhelyezni, az egyiket a Holt-Tisza elzárására az öblözet É-i sarkán, a másikat a Ny-i sarkon, ezek duzzasztott üzem és árvizek idején nyitva vannak. Abádszalók határában az árvédelmi töltést bellebbezték úgv, hogv az a HoltTisza-meder fölé került, ezért egy ahhoz hasonló csatorna szükséges, amely összeköti az elvágott holtágat. A hűtővízkivételt a holt mederre települt, és a visszavezetett melegvíz terétől a gátkorona szintjével azonos magasságú töltés választotta el. A Nagykunsági főcsatorna szivattyútelepét a melegvíz-visszavezetéstől a fentihez hasonló töltés választotta el. Az Abádszalóki öblözetben szétterülő melegvíz az É-i és K-i oldalon levő nyárigát egy vagy több megszakításán át jut a Holt-Tisza medrébe és abban a vízkivételhez. A duzzasztott üzem esetén elvégzett áramlási vizsgálatok szerint a Holt-Tisza medrében, a teljes szelvényben jelentős áramlás indul meg. A melegvíz visszavezetésénél a belépési sebesség 30— -50 cm/s, amelv a duzzasztás csökkenésével nő, s ezért a belépő szelvényt szélesíteni kell. Az öblözetbe bevezetett melegvíz É-i és ÉK-i irányban terül szét, az öblözet Ny-i oldalán vízmozgás nem tapasztalható. A rendkívüli téli üzem során az öblözet, mint hűtőtó áramlási viszonyai alig módosultak a duzzasztott üzemi esethez képest, csupán mennyiségi változás volt, az áramlási sebességek megnőttek. Az árvizek levonulásakor ez a kialakítás rendkívül kedvezőtlen, mert az öblözet folyó felőli lezárása egy kb. 3 km széles szelvényben csökkenti a szállítható vízmennyiséget s ezáltal növeli a folyóban és a meder közvetlen környezetében az áramló víz sebességét. A Kiskörei Vízlépcsőre való árvízi rávezetés kedvezőtlenül módosult. Az áramlási vizsgálatok eredményei szerint az Abádszalóki öblözet hűtőtóként történő kialakítása megvalósítható, de részletes modellkísérleti vizsgálatra lenne szükség ahhoz, hogy egy olyan elrendezést lehessen kidolgozni, amelyben pangó vízterek nem alakulnak ki, a melegvíz a lehető leghosszabb úton jut a vízkivételhez. Az öblözet folyó felőli gátja pedig olyan vonalon halad, esetleg egy vagy több helyen megszakítva, hogy árvizek esetén nem módosítja a Kiskörei Vízlépcső műtárgyaira való rávezetést. összefoglaló értékelés A Kiskörei Vízlépcső bögéjére telepített ipari hűtővíz kivétel áramlási kismintavizsgálatai alapján megállapítható, hogy a folyó jobb partjára tervezett vízkivételi helyek előnyösebbek. A hidegvízcsatorna kiágazása a legkedvezőbb a folyó inflexiós szakaszán (1. változat), mert a csatornába bejutó hordalék mennyisége kevesebb, az uszadék és jégbeiiszási veszély kisebb. Ennél a kialakításnál csak a torkolat előtt árvizek alkalmával lerakódó nagyobb hordalékmennyiség kedvezőtlen. A melegvízcsatornának a Jászsági öntöző-főcsatorna közelébe helyezése kedvező. A folyó bal oldali kanyarulatának jobb oldalára helyezett hidegvízcsatorna kiágazásának kialakítása (2. változat) már nehezebb feladat. A csatornába minden üzemállapotnál erősen hordalékos víz jut, a jég és uszadék bejutása elkerülhetetlen. A kiágazás megépítése a jobb part mentén kialakuló nagy vízsebességek miatt nehezebb, mint az előző esetben. A melegvízcsatorna kedvező vonalvezetése megoldható a csatorna hosszának növelésével. A folyó jobb oldalán történő elhelyezések egyetlen hátránya, hogy az emelőmagasság változása (maximális duzzasztási szint és a rendkívüli téli