Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

6. szám - Akantisz Zs.: Ipari vízkivétel a Kiskörei Vízlépcső bögéjéből

284 Hidrológiai Közlöny 1971. 6. sz. Akantisz Zs.: Ipari vízkivétel 4. ábra. A Tisza bal kanyarulatánál elhelyezett ipari vízkivétel áramlási viszonyai duzzasztott üzem esetén Puc. 4. ycAoeun metenua npoMbiuiAenmzo eodo3a6opa, pacnoAojtceitnoeo y AeeoöepejiCHoeo u3zuöa e CAynae nodnopnoeo pejtcuMa Abb. 4. Strömungsverhaltnisse der bei der linksseitigen Krümmung angeordneten Industriewasserentnahme bei gestautem Betrieb Az árvizek levonulása alkalmával a hűtővízcsatorna alvízi rézsűjének ütköző víz a meder felé áramlik, ennek hatása erős feliszapolódást fogeredményezni a csatornában és a küszöb előtt. Ezt bizonyos mértékig csökkenteni lehet a hidegvízcsatorna alvízi rézsűjének laposabb kialakításával, esetleg a hideg- és melegvízcsatorna közötti terepszint bizonyos mértékű (1,0—1,5 m) lekotrásával, vagy a kettő együttes alkalmazásával. Az áramlási vizsgálatok eredményeit összefoglalva megállapítható, hogy a kialakítás kedvező. Számítani kell azonban duzzasztott üzem (gyakori) esetén a kivételi csatorna küszöbe előtti feliszapolódással, továbbá árvizek esetén a hidegvízcsatorna nagyobb mértékű, a meleg vízcsatorna kisebb mértékű feliszapolódásával. Árvizek idején a hűtővíz lebegtetett hordalékban gazdag. 200 M 'e/mi 3. ábra. Bal kanyarulat jobb oldalán elhelyezett hidegvíz- és melegvízcsatorna helyszínrajza Puc. 3. ílAaH mpaccbi KanaAa oxAaMcdawufeü u meriAeií eod, pacnoAOMceitHbix na npaeo.u őepeey Aeeoöepeyicnoeo u3eufí a Abb. 3. Lageplan des am- rechten Ufer der linksseitigen Krümmung angeordneten Kaltwasser- und Warmwasserkanals Hal kanyarulat jobb oldalán elhelyezett ipari vízkivétel (2. telepítési változat) Mint az 1. ábrán látható, a Tisza a tervezett vízkivételi hely közelében erősen megközelíti az árvédelmi töltést. A folyó sodorvonala a teljes vízhozamtartományban a meder jobb oldali harmadában helyezkedik el. Ez indokolja, hogy a tervezett vízkivételi csatorna tengelye a folyásiránnyal 135°-os szöget zár be, azaz a hagyományostól eltérő. A csatorna küszöbe 8 m-rel van a medermélyülés feneke fölött. A hűtővízcsatorna szelvényének kialakítása az előző változathoz hasonló (fenékszélesség 40 m, rézsűhajlás 1:5), de a rézsűhajlás mértékét ebben az esetben csak a megépíthetőség határozza meg az áramlási viszonyoktól függetlenül. A melegvízcsatorna kialakítása azonos az előző változatéval, távolsága azonban annak kétszerese, kb. 700 m. Küszöbszintje 1 m-rel alacsonyabb, mint a kivételi csatornáé. A kialakítás helyszínrajzi vázlata a 3. ábrán látható. Az áramlási vizsgálatok szerint duzzasztott üzem esetén a kivételi csatorna kialakítása jó, a kivett víz a mederből származik. A kivételi csatornába csak lebegtetett hordalék jut be. A melegvízcsatorna vonalozása kedvezőtlen, a melegvíz sebessége nagyobb, mint a mederben haladó vízé, így valósággal keresztüláramlik azon, megtorlasztja azt és kilép a bal oldali hullámtérre (4. ábra). Ezért a torkolat előtt jelentős hordaléklerakódásra kell számítani. A melegvíz visszakeveredése azonban nem fordulhat elő, mert a hűtővízkivételnél a mederszűkületben megnő a vízmozgás sebessége és megakadályozza a vízkivételig történő visszaáramlást. Ha a melegvízcsatorna tengelye nagyobb sugarú ívvel csatlakozna a mederhez, ez a kedvezőtlen áramlást megszüntethetné. A rendkívüli téli üzem áramlási vizsgálatai szerint a folyó sodorvonalának jobbra tolódása követ-