Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
6. szám - Akantisz Zs.: Ipari vízkivétel a Kiskörei Vízlépcső bögéjéből
Akaníisz Zs.: ípari vízkivétel Hidrológiai Közlöny 1971. 6. sz. 283 1. táblázat A megvizsgált változatok üzemi jellemzői TaöMiifa l. npoiueodcmeeHHbte xapaKmepucmuKu paccMampueaeMbix eapuanmoe Tabelle 1. Betriebs-Kennwerte der untersuchten Varíanten Az üzem jellege Vízhozam [m 3/s] Duzzasztási szint [m A. f.] Átlagos vízmélység a hullámtéren [m] Az üzem jellege érkező elfolyó öntöző iparivíz Duzzasztási szint [m A. f.] Átlagos vízmélység a hullámtéren [m] Permanens Nem permanens Permanens Permanens 200 100 200 3940 100 100 200 3940 50—50 50—50 60 60 60 60 90,5 89,5—88,5 2,50 1,50—0,50 2,50 törőkkel történt aprózás után szállítja, az ipari vízkivétel pedig maximális, azaz 60 m 3/s. A rendelkezésre álló erősen torzított és kicsinyített modell nem tette lehetővé a 200 m 3/s vízhozamú közepes kisvíznél kisebb vízhozamú esetek modellezését, a vízmozgás laminárissá válik. Az 1. táblázatban összefoglalt jellemzőjű üzemállapotok esetén végeztük el az áramlási vizsgálatokat. Inflexiós mederszakaszhoz telepített ipari vízkivétel (1. telepítési változat) A vízkivételi csatorna kialakítására a Kiskörei Vízlépcső átvágása fölött a Tisza jobb oldalán került sor. A duzzasztás előtt a folyónak itt inflexiós szakasza volt. A tervezett csatorna tengelye merőleges a duzzasztás idején tapasztalható sodorvonalra és egy 300 m sugarú ívvel csatlakozik ahhoz. A csatorna fenékszélessége 40 m, rézsűhajlása 1 : 5, a kiágazásnál 1 m magas küszöb van, amelynek kialakításához a mederben kotrást kell végezni. A melegvíz-visszavezető csatorna a kivétel alatt kb. 350 m-rel csatlakozik a mederhez, ugyancsak 300 m sugarú ívvel, a Jászsági öntöző főcsatorna kiágazása fölött kb. 70 m-rel. A csatorna szelvénye a kivételi csatorna szelvényének fele, küszöbszintje a hűtővízcsatorna küszöbszintje alatt 1 m-rel, és az öntözőcsatorna küszöbszintje alatt 7 m-rel van. A 2. ábrán látható a helyszínrajzi elrendezés. Az elvégzett áramlási vizsgálatok szerint duzzasztott üzem esetén a hidegvízcsatornában egyenletes volt az áramlás, a kivett hűtővíz a mederben áramló vízből származott. A melegvíz visszakeveredését a Jászsági főcsatorna szívóhatása megakadályozta. Az öntözési célokra kivett víz jelentős részét, kb. 60%-át, nem az elkeveredett melegvíz tette ki. A fenti kedvező áramlás a helyesen megválasztott küszöbszintek és csatornaszelvény-területek következménye. A hűtővízkivétel, illetve a melegvíz-visszavezetés csak a közvetlen környezetben érezteti hatását, de sem az Abádszalóki öblözet, sem a vízlépcső műtárgyaira való rávezetés áramlási viszonyait nem módosítja. A rendkívüli téli üzem áramlási vizsgálatai azt mutatták, hogy a meder inflexiós jellege a jégtörők által összedarabolt jégmező levonulásakor kedvező. A hidegvízcsatorna kiágazása alatt a folyómeder enyhén bővülő, így nem kell számítani a felszínen úszó jég feltorlódására sem. Előnyös, hogy a meleg vízcsatorna, melyben a víz sebessége a folyó sebességével azonos nagyságrendű, a sodorvonalat kismértékben balra tolja, melynek hatása még a kiágazásnál is érezhető. A kivételi csatorna elején kialakított küszöb hatása kedvező, mert a sebesség megnő és ezáltal a kásajég képződése várhatóan elmarad. A melegvíz visszaáramlása okozta sodorvonalbalratolódás csak a torkolat alatt kb. 500 m-ig észlelhető, így a műtárgynál már rendezettek az áramlási viszonyok. 2. ábra. Inflexiós mederszakaszhoz telepített hűtővízkivétel és -visszavezetés Puc. 2. 3a6op u o6pamnbiü enycK oxAaMctíawujeüeoúbi na utufi/ieKijiiowioM yiacmue penu Abb. 2. An der InflexionsFlussstrecke angeordnete Kühlwasserentnahme und. Zurückleitung
