Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

6. szám - Dr. Vermes L.: Klórozott szennyvíz hatása a cukorrépa és a paprika termésére

» 276 Hidrológiai Közlöny 1971. 6. sz. Dr. Vermes L.: Klórozott szennyvíz hatása 3. táblázat A paprika termések beltartalmi vizsgálatának kezelésenkénti átlageredményei a klórozott szennyvíz hatásának vizsgálatára beállított III. sz. kísérletben (1964) TaÖAUija 3. Cpednue 3ua<ieiiun eiiyrnpeuueio codepwcatwn neptfa e onbime Na III npedna3naiennoM ÓJISI uccAedoeamia eAusinuH XAopupoeaHHbix cmoiHbix eoö (1964) Tábelle 3. Durchschnittsergebnisse der Behandlung im Versucli Nr. III. (1964) zur Untersuchung des Innenaufbaus der Paprikaschoten und Untersuchung des Einflusses des gechlorten Wassers Kezelés jele Nedvesség [%] Száraz anyag [%] Hamu [%] Szerves anyag [%] Össz. N [%] P

2O

5 [mg/100 g. növ.] K„0 [mg/ÍOOg. növ.] Fehérje [%] C-vitamin [mg%] PT/a 25,53 74,47 6,25 92,95 2,37 513,0 1305,2 14,80 230,0 b 20,85 73,14 7,05 93,75 2,51 225,0 2993,0 15,70 231,7 c 23,10 76,90 9,23 90,77 2,95 727,0 4143,8 18,43 200,1 <1 22,30 77,70 9,16 90,84 3,01 687,0 4489,7 18,80 244,9 e 19,70 80,25 9,26 90,74 2,77 286,0 2492,4 1 7,30 210,7 vt.15 vt.15. m vii. is. vm m. mis mis. tu 4. ábra. A paprika jelzőnövények átlagos magasságának alakulása a klórozott szennyvíz hatásának vizsgálatára beállított III. sz. kísérletben (1964) Puc. 4. 0opMupoeaHue o6u)eii ebicombi yKasameAbtmx tiepifoe e onbime Na III, npeőitajitü'ieimoM ÖASI ínyienusi XAOpupoeawibix cmommx eod (1964) Abb. 4. Durchsehnittlicher Höhenwuchs der PaprikaIndikatorpflanze in der für die Untersuchung des Einflusses des gechlorten Abwassers eingestellten Versuchs Nr. III. (1964) 4. A kísérleti eredmények értékelése 4.1 Értékelés és következtetések a cukorrépával végzett kísérletek eredményeivel kapcsolatban A kísérletek eredményeit a Fischer-féle variancia analízissel értékeltem. Az 1962. évi I. kísérlet mérési adataiból számított eredményeket a 4. táblázat foglalja össze. A táblázatból az látszik, hogy a gyökérhossz tekintetében az egyes kezelések között szignifikáns különbségek még az 5%-os szinten sem alakultak ki. Az átlageredmények sorrendjében egymástól távolabb eső kezelések közt már találtunk a számított SzD-értékeknél nagyobb különbségeket, de ezek is csak az 1 illetve az 5%-os valószínűségi szintre számított szignifikáns differenciáknál nagyobbak. Csak az ,,f" jelű, legmagasabb klóradagot tartalmazó kezelés válik el élesen a többitől. A gyökér súly adatok azt mutatják, hogy az egyes kezelések között csak két esetben jelentkezett a számított SzDjo/,,-értéknél nagyobb különbség. A sorrendben egymástól távoleső kezelések közt már több szignifikáns differencia mutatható ki. Ezekből is az derül ki, hogy az ,,f"-jelű kezelés egyértelműen elválik a kettővel előtte lévő kezelések mindegyikétől, és a legtöbb esetben utána az ,,e"-jelű kezelésnél is hasonló a helyzet. A levélsúly adatok közül csak a b—a (14, 11) jelű kezelések között van az SzD

5o/

0 értékénél nagyobb differencia, egymás melletti kezeléseknél máshol nincsenek szignifikáns különbségek. A sorrendben távoleső kezelések közti differenciák is az ,,f" és az „e" jelű kezelések elszakadását mutatják a többi kezeléstől. Fentiekből levonhatjuk azt a következtetést, hogy az I. sz. kísérletben (1962) az ,,e" és különösen az ,,/" jelű kezelések mindhárom jellemző mutató esetében és legalább 5%-os szignifikancia szinten a kezelésből eredő különbséget mutatnak a kontrolként beállított ,,a" illetve ,,b" jelű kezelések eredményeihez képest. Másképpen ez azt jelenti, hogy a 40 és az 50 mg/l-es klóradagok a kísérleti hibától függetlenül is számszerűen kifejezhető mértékben károsan hatottak a cukorrépa jelzőnövény fejlődésére és terméseredményére a klórozatlan vízzel, illetve szennyvízzel öntözött növények fejlődéséhez és terméseredményéhez képest. Ezt igazolták a levélszám és a levélméretek alakulásával kapcsolatban kifejtettek is. Az eredményekből fentieken kívül azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a ,,c" és „d" jelű kezelések kisebb klóradagjai csak néhány esetben okoztak szignifikáns különbségeket a cukorrépa jelzőnövények fejlődésében és terméseredményében a kontrolokhoz képest. A 4. táblázat adatai még egy érdekes összefüggésre felhívják a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy a szennyvizes kezelések — még a kisebb klóradagokkal kezelt szennyvízzel öntözöttek is — a vizsgált minták legtöbbjében sorrendben megelőzték a tiszta vizes kezelést. Különösen nagyarányú a tiszta vizes és a klórozatlan szennyvizes kezelés közti különbség a cukorrépa levélsúlyának adatainál, ahol — mint már láttuk — az 5%-os szinten számított szignifikáns differenciánál nagyobb, tehát a kísérleti hibán felül a szennyvizes kezelés javára írható