Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

5. szám - Bélteky Lajos: A hévízkutatás és hasznosítás új lehetőségei Békés megyében

Bélteky L.: A hévízkutatás és hasznosítás Hidrológiai Közlöny 1971. 5. sz. 229 sak. Ezeket fó'leg a 35—40 °C-os vizek között találjuk. További csoportokat képeznek a hidrogénkarbonátos, kloridos és szulfátos hévizek, a csoporton belüli alcsoportokkal, továbbá a szénsavas, vasas, kénes, jódos, és radioaktív vizek. A Békés megyei hévizek kb. 30%-a az alkalihidrogénkarbonátos, 10%-a jódos-brómos, 60%-a pedig az egyszerű termálvizes csoportba tartozik. Egyszerű termálvizes kút azért van sok, mert ivóvíznek felelt meg a kisebb mélységű rétegek 35—40 °C-ú vize is, amelyekben az összes oldott alkatrész alatta marad 1000 mg-nak literenként. A felsőpannon emelet vizei általában hidrogénkarbonátosak sok magnézium- és kevés nátriumtartalommal, s nagyobb mélységben pedig a vizek nátriumhidrogénkarbonátossá válnak. Az is megfigyelhető volt, hogy a különböző szintekben, így a felsőpannonban is, a mélységgel a víz összes oldott anyag tartalma, továbbá a sókiválási, lerakodási hajlama is növekszik. Emellett a hévizek vegyi jellegét elsősorban a rétegtani helyzet szabja meg. Legnagyobb az összes szilárd alkatrész menynyisége a következő kutakban: Endrőd 1571 m 7124 mg/l Békéscsaba 2 2410 m 5687 mg/l Orosháza Dózsa tsz. 1600 m 5330 mg/l Orosháza Petőfi tsz. 1700 m 4604 mg/l A békéscsabai 2. sz. kút vizének azonban a sókoncentrációja, míg csak az alsóbb rétegek voltak megnyitva, 6780 mg volt literenként. Az 1. sz. 1974 m-es kúté pedig a kisebb mélység következtében csak 2524 mg/l. A kút felső szakaszán mind a négy kútban intenzív sókiválás tapasztalható. A jódos-brómos típusba tartoznak a Békéscsaba2, endrődi, füzesgyarmati, mezőkovácsházi, tótkomlósi és a végegyházi kutak vizei. A hévízhasznosításról A jelenlegi 69 db hévizes kutat a következő célokra hasznosítják Békés megyében: Ivóvízként 39 db Fürdési célra 15 db Mezőgazdasági fűtésre 5 db Kendergyári technológiához 2 db kút vizét, míg 8 kút vize eddig még egyáltalán nincs hasznosítva. Természetesen van néhány hely, ahol már több irányú, több lépcsős, tehát komplex a hasznosítás, így pl. Gyulán, Békéscsabán, Nagyszénáson, Tótkomlóson, ahol a balneológiai célon kívül lakás- és mezőgazdasági fűtésre, továbbá használati melegvízként is értékesítik a meleg vizet. Békés megye a hévízhasznosítás terén, főleg ha Csongrád megye helyzetéhez hasonlítjuk, meglehetősen elmaradt. Csongrádban a 70 °C-nál melegebb vizű kutak száma már elérte a 39-et s ebből 8 kút vizét a szentesi Termál tsz. hasznosítja. A balneológia terén azonban Békésben hivatkozni lehet Gyulára, ahol a délkeleti országrész legszebb fürdője épült fel (1. kép), de a víz a két kisebb mélységű kútéval együtt is kevés. Nincs híjával a me1. kép. A gyulai fürdő egyik medencéje 0omo 7. OÖUH U3 fiacceúHoe fíanii eopoOa JJWM Bild 1. Ein Becken des Gyulaer Bades 2. kép. Üvegházi paprikatermesztés 0omo 2. Bbipaiijiieanue nepyu e men.im\ax Bild 2. Paprikazucht im Treibhaus gye a helyi jelentőségű fürdőknek sem. Gondoljunk csak Gyopárosra, Orosházára, Püzesgyarmatra, Békéscsabára, Gyomára, Mezőberénvre és Békésre. A mezőgazdasági, főleg kertészeti célra való hévízfelhasználásra Tótkomlóson (2. kép) és Orosházán van nagy létesítmény, míg másutt csak kisebbek, mert a kis vízhozamú kutak vizével a fűtés nem gazdaságos. Ezen a téren mutatkozik a nagy lemaradás Csongrád megyéhez viszonyítva. Hazai viszonylatban pedig legnagyobb jelentősége és tere a geotermikus energiának a mezőgazdaság, főleg a kertészet területén való hasznosításnak van, mert ott egy-egy kertészeti létesítménynek hőenergia-szükségletét egy átlagos (kb. 140(1 l/p) vízhozamú s 80 °C-nál melegebb vizű kúttal ki lehet elégíteni. A hévizekben rejlő hőenergiának az a hátránya, hogy felhasználása főleg a kút közelében gazdaságos, mert a csővezetéknek hőveszteség elleni szigetelése és a víznek a felhasználás helyére való elvezetése és átemelési költsége már néhány km-es távolság esetén is nagymértékben megnöveli a beruházási költségeket és meghosszabbítja a visszatérü-