Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

5. szám - Bélteky Lajos: A hévízkutatás és hasznosítás új lehetőségei Békés megyében

230 Hidrológiai Közlöny 1971. 5. sz. Bélteky L.: A hévízkutatás és hasznosítás lés idejét. Ez a hátrány a mezőgazdasági hasznosításnál nem jelentős, mivel a kutat a hasznosító mezőgazdasági létesítmény részére legalkalmasabb helyen lehet lefúrni, feltételezve természetesen, hogy a használt víz elvezetésére van befogadó reeipiens. A kommunális fűtés sem gazdaságos a kevés kalóriát szolgáltató kutakkal. Véleményem szerint ezek a körülmények, a kis vízhozam és hőmérséklet játszottak közre abban, hogy Békésben nem indulhatott meg a hévizeknek sem kommunális, sem mezőgazdasági hasznosítása olyan mértékben, mint azokban a megyékben, ahol a szükséges kalóriamennyiséget egy kútból, tehát sokkal gazdaságosabban lehetett biztosítani. Elmaradt az OMFB támogatása is, mivel ennek feltételeit — többek között a gyors visszatérülést — az akkor ismert hévízfeltárási lehetőségek mellett nem tudták vállalni. összefoglalás A geotermikus energia feltárására alkalmas területek földrajzi elhelyezkedése és nagysága határozza meg az országnak azokat a városait és községeit, ahol a különböző célú és hőmérsékletet megkívánó hasznosítási módok számításba jöhetnek, de igen sok helyen, ahol megvan az adottság a magas hőmérsékletű víz feltárására, nincs megfelelő számú olyan hasznosító objektum, amely a rendelkezésre álló, fúrásokkal feltárható geotermikus energiát s az általa nyújtott előnyöket ki tudná használni. Ellenkező volt a helyzet eddig Békés megye keleti részén levő nagy városokban, községekben, ahol a forróvíz nagyüzemi hasznosítására mind a kommunális, mind a mezőgazdaság területén megvan az igény és a perspektíva, de a kedvezőtlen fúrási eredmények folytán nem látszott gazdaságosnak a geotermikus energia igénybevétele. Az 1969. évi békéscsabai fúrás, mely a vízügyi és földtani főhatóság, az OMFB, a kőolajipar és a tanács anyagi hozzájárulásával jött létre, megcáfolta az eddigi pesszimista véleményt. Az eddig ismeretlen, fúrással még fel nem tárt 2000—2400 m mélységből 1300 l/p 98 °C hőmérsékletű vizet sikerült nyerni s ennek eredménye alapján most már jogosan remélhető, hogy újabb 2500 m körüli mélységű kutatófúrásokkal Gyula, Békés, Mezőberé.ny és környékén is lehet hasonló mennyiségű és hőmérsékletű vizet feltárni, ami nagy perspektívát nyit a megye keleti részén is a kommunális és mezőgazdasági létesítményeknek természetes forróvízzel való fűtésére, a geotermikus energia nagyüzemi hasznosítására. Orosházán és környékén az utóbbi évek fúrásai még a Csongrád megyeinél is kedvezőbb adottságokat mutattak ki, mert a kis geotermikus gradiens következtében itt már 1600 — 1700 m mélységből meg lehet kapni a szentesihez hasonló mennyiségű és a 90 °C-ot meghaladó hőmérsékletű vizet, bár a magasabb sókoncentráció és a vízkőkiválási hajlam kissé megnehezíti a felhasználást. A legutóbbi évek hévízkutató fúrásai tehát alaposan megváltoztatták a megye nagy részének hévízfeltárási és hasznosítási lehetőségeiről alkotott képet, ennek folytán remélni lehet, hogy a tótkomlósihoz és orosházihoz hasonló kertészeti kultúra, primőrtermesztés és palántanevelés a megye többi részén is követőkre fog találni. Hévízgazdálkodás szempontjából is nagy jelentőségű, hogy a vízkivételnek egy-egy kisebb területre való koncentrálását ily módon mérsékelni lehet, mielőtt a túlzott víztermelés következmé»ye, a rétegenergia, illetve vízhozam csökkenése azokon a területeken oly mértékben mutatkoznék, hogy a szabad kifolyás helyett szivattyús, vagy kompreszszoros vízkiemelésre kellene rátérni. IRODALOM [1] Schmidt E. li.: Vázlatok és Tanulmányok Magyarország Vízföldtani Atlaszához. MÁFI kiadvány, 1962. [2] Bélteky Lajos: A hazai termális vizet feltáró kútfúrás fejlődése és legújabb eredményei. Hidrológiai Közlöny 1960. 4. [3] Bélteky Lajos: Magyarország geotermikus viszonyai. Hidrológiai Közlöny, 1963. 5. [4] Kőrössy László: A nagy magyar Alföld mélyföldtani ós kőolaj földtani viszonyai. Kandidátusi diszszertáeió 1963. [5] Bélteky Lajos: Investigations into thermal water reeharge in a representative basin. Extráét of publication no. 66. of the I. S. H. Symposium of Budapest. [6] Sehulhof Ödön: Magyarország ásvány- és gyógyvizei. Akadémiai Kiadó, 1957. Budapest. [7] —: Magyarország hévíz kútjai. V1TUKI kiadvány. 1966. [8] Aldobolyi Nagy M.—Gutácsy J.: Hóvízgazdálko(lási kérdések a Dél-Alföldön. Vízügyi Közlemények, 1964. 2. [9] Bélteky Lajos: Magyarország hévízfeltárási és hasznosítási lehetősége. Vízügyi Közlemények, 1966. 2. [10] Boldizsár Tibor: Geotermikus energia készletünk hasznosítása. Bányászati Lapok, 1962. 10. [11 Korim Kálmán: A pannóniai rétegek-víztárolók vízadóképességét meghatározó földtani tényezők. Hidrológiai Közlöny, 1966. 10. [12] Urbancsek János: A Nagyalföld negyedkori üledékeinek mélyszerkezete. Hidrológiai Közlöny, 1965. 8. HoBbie B03M0)KH0CTH HCCiieflOBaHHfl H HCnO.IbSOBaHHH TepiwaJibHbix BOA B OÖJIACTH B enein BeAmenu, Jl. B BeHrpHH B 1-oe HHBapa 1970 rofla Gbijio 384 KOHOAUa, BOfla B KOTopbix Teruiee 35-TH "C. TepiwaJibHbie Kojioma B ÖOJlbtUHHCTBe HaXOAflTCfl Ha lOr0-B0CT0MH0H MaCTH CTpaHbi, B oőnacTH BeKern 69, B ropo^e COJIBUOK 62, a B ofijiacTH MoHrpaA 57. CyinecTByiomee nojioweHHe B oőjiacTH BeKem — Hecmotph Ha TO, HTO HHCJIO TepMaJibHbix KOJiOAueB HaHöojiee B 06mer0cyAapcTBeHH0M OTHOIHCHHH — He TaKoe öjiaronpHHTHoe, KaK MOWHO 6bijio npeflnojiaraTb H3 HHCJieHHoro cooTHomeHHji KOJIOAI^B (18%). Eojibuie leivi nojiOBHHa KOJiOAueB AaeT Tenjiyio (35—40 °C) boav H TOJibKO BOAa 16-TH kojioai^B Tennee 60-TH °C. PA3MEMEHHE KOJIOAUCB, AAIOMHX BOAV Teruiee 35 °C H KaTeropnií TeMnepaTypbi noKa3aHbi Ha KapTe Ne l. MEXOAFL H3 HCTOpHH BCHrepCKOrO H3bICKaHH5I TepMajlbHblX BOA MOJKHO yCTaHOBHTb, HTO 384-X KOJIOflUeB TepMajibHbix BOA 68 öbino nocTpoeHo nepeA 1945 TOAOM, a 316 nocjie 3Toro roAa. OőjiacTb EeKeui 3HaHHTejibH0 oTCTajia B oő-uacm H3uCK3HIIH H HCn0JIb30B3HHH reoTepMHiecKOH SHeprHH no cpaBHeHHio c MoHrpaA- IIPHMHHOH 3Toro smnnercfi TO, HTO i HAporeoJiorniecKHe AaHHbie B oÖJiacTH BeKeui He TaKiie önaronpHjiTHbie. B oöJiacTH OTJioMceHHií BepxHenaHHOHcKiie nopoAbi — XOTH OHH 3HAHHTEJIBHBIE no MOII(HOCTH H no RJIYÖHHE BOAOYNOPHORO CJIO» HAXOAFLTCJI Ha Gojibiuoíí