Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

5. szám - Garami Tibor–Matusek Géza: A budapesti hévíznyerő helyek védelme

206 Hidrológiai Közlöny 1971. 5. sz. Garami T.—Matusek G.: A budapesti hévíznyerő helyek A védeni kívánt hévizek utánpótlásának szem­pontjából figyelembe vehető karsztból vízfeltárás és termelés csak úgy engedélyezhető, ha a végleges üzemelést megelőzően tartós vízkivétel során vég­zett megfelelő vizsgálat a meglevő hévízhasznála­tokra káros hatást nem mutatott. A Duna medre alatt i talaj megbontásnál szük­ségessé váló előírásokat és kikötéseket a vízügyi hatóság esetenként állapítja meg az illetékes szak­szervek szakvéleménye alapján. A budapesti gyógyvizeket elsősorban egészség­ügyi célokra kell biztosítani és a meglevő ipari és háztartási (használati melegvíz) célokra történő gyógyvízfelhasználást, illetve igénybevételt foko­zatosan meg kell szüntetni. — Amennyiben a hé­vizeknek az egészségügyi célokat meghaladó hasz­nálata valamilyen ok következtében mégis szük­ségessé válna, úgy az csak az illetékes hatóságok és szervek véleményét figyelembevéve vízjogi ha­tározat alapján történhet. A határozat II. RÉSZE olyan rendelkezést tar­talmaz, amely a talajvíz, jelen esetben a térszín­hez közelfekvő karsztvizek minőségének védelmét kívánja biztosítani azzal, hogy az I. ker. (Gellért­hegy ), II. ker. (Rókushegy, Ferenchegy, Szemlőhegy, Józsefhegy és Mátyáshegy), III. ker. (Mátyáshegy), XI. ker. (Gellérthegy, Kis-Gellérthegy és Sashegy), valamint a XII. ker. (Sashegy, Martinovics hegy) egyes területrészeire szikkasztási tilalmat rendelt el. A határozat ezeket a területeket pontosan kö­rülhatárolta és az alábbi kikötéseket és korláto­zásokat írta elő. A kijelölt területeken szennyvizet a talajba bebo­csátani, elszivárogtatni vagy elszikkasztani tilos. A szikkasztási tilalom alá vont területek jelen­leg már csatornázott útvonalain alkalmazni kell a Budapest Csatornázásáról szóló 8/1961. sz. tanácsi rendelet azon kikötését, hogy kiépített közcsa­tornázás esetében az ingatlanokat a közcsatornába kell bekötni. A bekötési munkálatok fokozottabb ellenőrzése szükséges. Csatornázatlan vagy csak részben csatornázott és a tilalom alá eső területekről a szennyvíz elveze­tését és elhelyezését elsősorban közcsatornázás útján kell biztosítani. A létesülő csatornahálózatot nyo­máspróbával kell ellenőrizni és a kivitelezést a leg­korszerűbb technológiával úgy kell végrehajtani, hogy exfiltráció ne következhessék be. — A te­rületen üzemelő csatornaszakaszokat évente leg­alább egy alkalommal felül kell vizsgálni és az eset­leges meghibásodott szakaszokat azonnal helyre kell állítani. Ha a közcsatornázás a kijelölt területeken vala­milyen ok következtében egyelőre akadályokba ütközik, a létesülő építményekben keletkező, szennyvizet közműpótló berendezéssel, föld alá süly­lyesztett, elfolyás nélküli, megfelelő módon szigetelt medencébe kell elhelyezni, ahonnan azt a Közegész­ségügyi-járványügyi Állomás területileg illetékes Állami Közegészségügyi Felügyelője által kijelölt helyre kell elszállítani, vagy pedig megfelelő biz­tonsági intézkedések betartásával a közcsatorna­hálózat kijelölt helyein abba lehet bebocsátani. A medencéket az ingatlan határain belül úgy kell el­helyezni, hogy a szennyvizek kiemelése és a szállító esz­közökre (szippantókocsi) való csurgalókmentes áteme­lése biztosítva legyen, ezenkívül a medencékhez vezető házicsatornák kiépítését, a csatornacsövek illesztési he­lyeinek kiképzését, szigetelését, tömítését külön gond­dal kell elvégezni, az esetleges meghibásodásokat azon­nal ki kell javítani. Olyan helyeken, ahol a közcsatornázás, vagy az előb­biekben ismertetett tározómedence kiépítése akadá­lyokba ütközik, ideiglenes megoldásként tőzeges, szi­getelt, elfolyás nélküli akna létesítését lehet előírni. A jelzett területeken mind a szerves, mind a szer­vetlen anyagokat tartalmazó törmelék és hulladék le­rakása, tárolása tilos. Mezőgazdasági művelés esetén csak növényi eredetű komposzttrágya alkalmazható. Ezzel kap­csolatban a határozat életbelépésétől számított 1 (egy) éven belül rá kell térni olyan komposzt­trágya keverék alkalmazására, amely nem igényel fekáltrágya hozzáadagolást. Dombos-hegyes területen —- a lejtési viszonyok adta lehetőségek szerint — gondoskodni kell arról, hogy a magasabban fekvő területekről szennyezett víz a védett területekre ne jusson és nem létesít­hető olyan műtárgy, amely közeli fekvésénél fogva a szikkasztási tilalom alá eső területekről a csapa­dékvizek, szennyezett felszíni vizek és egyéb pangó vizek lefolyását akadályozza, illetve megakadá­lyozhatja. Lényeges rendelkezés az is, hogy e területeken a benzin- és nyersolaj üzemanyagtöltő állomások föld alá helyezett tartályait zárt, megfelelő módon szigetelt építménybe kell elhelyezni úgy, hogy sem talaj, sem talajvíz-szennyezés ne következhessék be. A rendelkezés alá vont területeken végzett köz­műépítkezéseknél fokozottabb ellenőrzést, üzemel­tetésüknél pedig időszakonkénti felülvizsgálatot kell tartani és a hiányosságok megszüntetése iránt soronkívül kell intézkedni. A szóban forgó területen létesülő kőolaj- és ve­szélyes ipari anyagokat szállító vezetékeket ellen­őrző aknákkal ellátott védőcsőbe kell helyezni. A védett területen létesítésre kerülő építmények (családi házak, hétvégi üdülőházak és telepek, la­kótelepek, intézmények, ipartelepek és közmű­építkezések) építési engedélyeinek kiadásakor az előírt korlátozásokra történő utalást a területfel­használási engedélyezés során kiadásra kerülő hi­vatalos helyszínrajzokon fel kell tüntetni. A határozat III. RÉSZE Budapest Főváros Taná­csa VB Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóságának — mint engedélyesnek — jogait és kötelezettségeit tar­talmazza. Az ide tartozó rendelkezések adminisztratív jellegűek és ezért ezeknek ismertetését mellőzzük. A fővárosi hévíznyerő helyek mennyiségi és minőségi védelmével összefüggő jövőbeni feladatok A HATÁROZAT körvonalazza azokat a felada­tokat is, amelyek a budapesti hévizek (ásvány- és gyógyvizek) mennyiségi és minőségi védelme so­rán a közeljövőben szükségessé válnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom