Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

3. szám - Marton Lajos–Sellyey Gyula: Eltőmödött vízadó kutak feltárásának tapasztalatai

Marton L.—Sellyey Gy.: Eltömődött vízadó kutak Hidrológiai Közlöny 1971. 3. sz. 121 giailag amorf csapadékká. A folyamat tehát úgy jellemezhető, hogy az amorf csapadék egy része is voltaképpen baktériumos hatásra jött létre, akár olyan módon, hogy a vázak felületére az egyéb — kémiai, vagy fizikai — hatásokra képződött csa­padék közvetlenül baktériumos fiziológiai hatá­sokra kivált, akár oly módon, hogy a baktériumok fonalai ezeket az amorf csapadékokat kiszűrték az oldatból. Mindenesetre úgy látszik, hogy a vas­baktériumok tevékenysége vagy jelenléte az amorf csa­2>adék dúsulásában is jelentős szerepet játszik. Ezzel megegyező megállapítást tesznek Weers és Middlebrooks is [5], amikor kimutatják, hogy a vasbaktériumok kétféle módon okozhatnak korró­ziót. Egyik esetben a ferrohidroxid ferrihidroxiddá történő oxidációjánál keletkező energiát haszno­sítják : 2 Fe(0H) 2 + H 20 + 0 - 2 Fe(OH) 3 +energia (vasbaktériumok) A vasbaktériumok katalizátor hatásúak, vagyis felgyorsítják a reakciót. A másik esetben a Fe(OH) 3 az egyes baktériumok körül képződik, burkot képezve. Ezek a burkok és az elhalt bakté­rium (pl. Crenotryx) váza lerakódik a fémfelületen és ott kis oxidréteg fészket képez. Az élő Crenotryx ennek a fészeknek a külső oldalán helyezkedik el és folytatja annak felépítését. V kút feltárás értékelése 1. Megállapítható elsősorban az, hogy a kút víz­hozamának csökkenését valóban a szűrő és az azt körülvevő mesterséges kavicsszórás eltömődése okozta. A kútszűrőn és a környező kavicsrétegben számottevő, főleg vashidroxid csapadék volt meg­figyelhető. A csapadék a réteg szemcséire és a szű­rőszerkezet felületére tapadva volt található. A csa­padék nem volt teljesen kötött szerkezetű, helyen­ként iszapkonzisztenciát mutatott. A talaj póru­sait ez a csapadék csak részben töltötte ki, de két­ségtelenül csökkentette a szabad szivárgási kereszt­metszetet. A szűrőszerkezetre (a szitaszövetre) üle­pedett csapadék azonban már súlyos elváltozáso­kat okozott a szűrő üzemében. A kútcsövet borító szitaszövet 85—90%-ig, sőt helyenként teljesen el­tömődött, ami önmagában is magyarázatot ad a vízhozam nagymértékű lecsökkenésére. 2. A kút körüli talajrétegben és a kút szerkezeté­ben történt elváltozások a kút üzemeltetésének a következményei. A kutat környező rétegekben ész­lelhető vascsapadék szabálytalan eloszlásban, több­nyire csápszerű nyúlványok formájában, változó koncentrációval jelentkeznek. Nem lehetett egyértelmű tendenciát kimutatni az eltömődés mértékében, a kútcső mellett alig na­gyobb a koncentráció, mint a kútcsőtől 1,5 m-re. Lefelé haladva volt ugyan növekedés a kicsapódott anyag mennyiségében, de a legalsó szinten már is­mét csökkent. 3. A kútcsövet körülvevő mesterséges kavics­rétegben és a kavicstalajban kivált viszonylag nagy mennyiségű vashidroxid és alumíniumhidro­xid ellenére azok pórusai nem voltak teljesen eltö­mődve, bár kétségtelenül csökkentette az áteresztő­képességet. A kút vízadó képességét elsősorban a szűrőcsövet borító bronz szitaszövet nagymértékű eltömődése okozta. Megállapítható tehát, hogy nem volt szerencsés a szűrőkonstrukció megválasztása, mert a durva kavicsréteg nem igényelt szitaszövet borítást. Megjegyzendő, hogy homoktalajban azonban a tapasztalt mértékű kicsapódások a ta­laj áteresztőképességét is nagyon lecsökkentették volna. 4. Az eltömődésben kevés mechanikai hatás is szerepet játszott. A szűrőfelületről nyert, valamint a talajrétegből vett minták mindegyike tartalma­zott kisebb nagyobb mennyiségben szilikátokat, melyek döntően a talaj finom frakcióihoz tartozó szemcsék voltak. 5. Az általunk vizsgált talajban, vízben és a szi­taszöveten a vasbaktériumok vázrészei mikrosz­kopikus módszerrel közvetlenül kimutathatók vol­tak. A fiziológiai tenyésztési eljárásokból megálla­pítható volt, hogy a vizsgált mintákon élő autotrof és heterotrof fonalas vasbaktériumok vannak. Ezek a baktériumok az adott környezetben kétség­telenül élnek és szerepet játszanak az okkeresedési folyamatban. A fonalas vasbaktériumok — a saját vázrészeik kialakításán túl — szerepet játszanak az amorf csapadék kialakításában is, amint azt a te­nyésztési kísérletek és a mikroszkópos felvételek igazolják. Szembetűnő jelenség, hogy bizonyos mélységtől a bronz szitaszöveten, illetve annak közelében a fonalas vasbaktériumok igen erős feldúsulása figyelhető meg. Ez feltehetően áram­lási, kémiai vagy esetleg galvanotaxis folyamatok­eredménye. 6. Nem sikerült egyértelműen megállapítani, hogy a vashidroxid csapadék kiválása mennyiben kémiai és mennyiben biológiai eredetű. A végtermék ugyanis mindkettőnél ugyanaz. Látszólag a kémiai hatás tűnik uralkodónak, de a baktériumokkal kap­csolatos vizsgálatok megmutatták, hogy hatásuk nehezen választható el a kémiai hatástól. A levegő oxidáló hatása sem volt egyértelműen eldönthető, mivel szabálytalanul változott a kicsapódások mértéke. Vizsgálatok külföldön Az utóbbi években a külföldi, főleg a német szak­sajtó jelentős figyelmet szentel a kutak eltömődé­sének, az inkrusztáció és ezen belül az okkeresedés jelenségének. Elegendő, ha csak Hünerberg, K. [6, 7, 8], Bieske, E. [0], Hasselbarth, U. és Lüdemann, D. [10] és Riempp, G. [11] munkáit említjük a sok­közül mint újabbakat. Az egyre szélesedő vizsgálatok azt mutatják, hogy a kutak elöregedésével kapcsolatos korábbi elméletek nem, vagy csak nagyon korlátozott mér­tékben bizonyulnak helytállónak. Nem igazolták a kísérletek és feltárások egyértelműen a turbulen­cia hatását az okkeresedés jelenségére, úgy tűnik, hogy nem játszanak lényeges szerepet a karboná­tos eltömődések. Az a nézet sem igazolódott be a hivatkozott szerzők vizsgálatai szerint, hogy vala­milyen semleges kútépítő anyag megakadályozná az okkeresedést. Viszont általánossá vált az a né­zet, hogy az okkeresedést főleg vas- és mangán­baktériumok élettevékenységére lehet visszave-

Next

/
Oldalképek
Tartalom