Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
3. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
112 Hidrológiai Közlöny 1971. 3. sz. Dr. Benedek P.: Tervezési irányelvek t Hőmérséklet 13-150° 8,07,06,05,04,03,080 El folyóvíz lebegőanyaga [mg/l] Hőmérséklet 2-3 C" 6,0 5,0 Ufi 3,0 2,0 1,0 0 0 10 20 1 30 W 60 60 70 80 El folyóvíz lebegőanyaga [mg/l] .5. ábra. Utóülepítők lebegőanyag terhelésének halása az elfolyóviz minőségére, Pjlanz nyomán Fig. 5. The injluence of the suspended load inthesecondary settling basins on the quality of effluents, after Pjlanz értéke durván ineg kell egyezzék az eleveniszapos medencében fenntartott lebegőanyagban mért elegykoncentráció (X) g/l értékével, tehát pl. 3,5 g/l mellett ami X, = 2,3 g/l szervesanyagtartalomnak felel meg 3,5 óra kell legyen az átlagos utóülepítési idő. Megjegyezzük, hogy az elfolyóviz lebegőanyagtartalmát az utóülepítő elfolyási bukóélének hossza, tehát a „bukóéiterhelés" is befolyásolja, ez Hörler szerint 5 m 3/m-ó értéket nem haladhat meg. Az utóülepítőnek kettős funkciója van, a minimális elfolyóviz lebegőanyag mellett maximális visszatérő iszapkoncentrációt, tehát az utóülepítés mellett jó hatásfokú sűrítést is kell nyújtania. Eckenfelder szerint a sűrítés is elsősorban az ülepítő lebegőanyagterhelésétől függ, ezenkívül pedig a sűrítő tér (iszapzsomp) mélységétől [10], Összefoglalva tehát elfogadhatjuk, hogy az utóülepítők legfontosabb méretezési paramétere a lebegőanyagterhelés, melyhez a min. mélységet Dorr rendszerű medencéknél kb. 2,5 m-ben állapítjuk meg, ügyelve, hogy a sugár-mélység arány 4:1 és 9:1 között változhat, továbbá az átmérő 16 m-nél kisebb és 50 m-nél nagyobb nem lehet [36]. Végül a recirkulációs arány (R) számítását a következő gondolatmenettel végezhetjük el. Feltételezve, hogy az utóülepítő sűrítőjéből előkerülő iszap volumene félórás állás után 1000 ml, és ezt a tényleges ülepedési viszonyok alapján 20%-kal megemelve, a visszatérő iszap koncentrációja így számítható: X 3= X0,66 (kg/ni 3 szervesanyag) (15) M. i A recirkulációs arányt {R) a következő mérlegegyenletből számíthatjuk (l. 2. ábrát) : q{\ + R) X í + RqX 3 = 0, (16) A (16) egyenlet megoldása: Összefoglalva megállapítható, hogy az eleveniszap biológiai és fizikai állapot jellemzői elsősorban a szennyvíz összetételétől, az iszap terhelésétől (pontosabban a v 8 BOI 5 lebontási sebességtől), valamint az utóülepítés és recirkuláció megoldásától függnek. Különösen az utóülepítő helyes méretezésében van jelentős előrehaladás, melyet a jövőben szem előtt kell tartanunk. Megjegyzés : A tanulmány második, befejező részét a következő számunkban adjuk közre. (Szerk.) Előzetes értesítés az Egerben 1971. május 18—19-én megrendezendő Vízminőségi ankétról A Magyar Hidrológiai Társaság a Heves Megyei Vízmű Vállalattal közösen 1971. május 18—19-én (szerda, csütörtök) ankétot rendez az alábbi programmal. Eger város várható fejlődése 2000-ig Egri vízmű fejlődés-története és jelenlegi helyzete Eger ós környékének hidrogeológiai viszonyai, vízbeszerzés lehetőségei Egri fürdőterület vízgazdálkodási problémái A vízigények kielégítésének lehetősége ós célszerű módja Eger város vízmüvének fejlesztése és a vízszolgáltatás korszerűsítésének irányelvei A tervezett és tényleges vízigények alakulása Egeiterületén Eger vízmű bővítésének folyamatban levő tervezései Az egri vizek minősége és azok keverési lehetősége A melegvizek minősége, mennyisége és minőség változása A vizek rádium emanációja Az ipari létesítmények vízellátási problémái Eger térségének vízgazdálkodási irányelvei Az ankéton elhangzó előadások szövegét megjelentetjük, melynek költsége az ankét részvételi díjában szerepel. ' Az ankétot május 18-án 10.30 órakor nyitjuk meg. Az ankét résztvevői részére szállást, április 7-re az Eger Szállóban biztosítunk, közös vacsorát a l'ark Szálló Éttermében adunk. Az ankét részvételi díja: 200,— Ft (az összegben szálloda költsége és a vacsora költsége is szerepel). A jelentkezés után a részvételi díj befizetéséhez szükséges csekklapot megküldjük. Az ankét végleges programját március hónapban postázzuk. A VÍZKÉMIAI ÉS VÍZTECHNOLÓGIAI SZAKOSZTÁLY VEZETŐSÉGE
