Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

3. szám - Marton Lajos–Sellyey Gyula: Eltőmödött vízadó kutak feltárásának tapasztalatai

84: Hidrológiai Közlöny 1971. 2. sz. VÍZELLÁTÁS Eltömődött vízadó kutak feltárásának tapasztalatai M A R T CTN LAJOS* <?s SELLYEY GYULA" A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTV) irányításával 1966-ban feltárásra került Miskolcon egy olyan kút, melynek vízhozama néhány év alatt az eredetinek közel huszad részére csökkent. A tanulmányban ezt a feltárást részletesen ismertetjük. Áttekintjük a külföldi gyakorlatban kapott újabb eredményeket s néhány tanulságot is igyekszünk levonni. A kút hidraulikai és vízminőségi adatai A Miskolci Hűtőház területén 1958—59-ben G kavicsolt csőkutat építettek ipari vízellátás céljára. A kutak egy vonalban, egymástól kereken 50 m távolságra létesültek. A Hűtőház a Sajó folyó és Szinva patak közötti homokos kavics teraszon fekszik, mely viszonylag egyenletes kifejlődésű és 4—5 m vastag. Vize nagy sótartalmú (1200—1700 mg/l) és nagy keménységű (45 — 65 nkf) erősen szulfátos (500—800 mg/1). Vastartalma kutanként 0,5—5,0 mg/l, magántartalma 0,1—0,8 mg/l értékek között változik. Ezek az értékek az évek során növekedtek és kis távolságon belül erősen ingadoztak, ami a réteg nagyfokú inhomogenitására és a benne végbemenő eliszapolódási és elvasasodási folyamatra utal. A kutak mélysége 9—11 m között változik, kiképzésük szitaszövet borítással ellátott eternit szűrőcső, körülötte 1200 mm átmérőjű mesterséges kavicsolással. A kutak vízadó képessége az építéskor 800 — 1000 1/]) volt. Kb. három évi üzemelés után azonban a kutak hozama erősen lecsökkeni: 300—400 liter/ perc, sőt egyes kutaknál 50—60 l/p értékre. Még feltűnőbb a csökkenés mértéke akkor, ha a fajlagos hozamokat (1 fm leszívásra eső hozamértékeket) hasonlítjuk össze, ugyanis ezek J5 —20 szoros csökkenést is mutatnak. Az FTV 1964-ben kutatási programba kezdett a vízadó kutak eltömődése következtében előálló vízhozamcsökkenés vizsgálatára. Elsősorban a hazánkban is oly sok problémát okozó vasvegyületek által történő eltömődés (okkeresedés) kérdéseit kívántuk vizsgálni. A kutatási munka előzetes eredményeiről a hazai szaksajtóban már beszámoltunk [1.2]. Ennek a programnak a keretében került sor a Miskolci Hűtőház 3. sz. kútjának feltárására. A kút szelvényét, kiképzési módját az 1. ábrán mutatjuk be. A többi kút kiképzése lényegében azonos ezzel, csupán a mélységekben vannak dmnagyságrendű eltérések. A kút feltárásának közelebbi célja az volt, hogy tényszerűen megállapítsuk, mi okozta a kút nagymértékű hozamcsökkenését, távolabbi célja pedig * Debreceni Tervező Vállalat, Debrecen. ** Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, Budapest. az, hogy a kutatási munka keretében a kutak eltömődési jelenségének megismeréséhez konkrét adatokat kapjunk. A feltárás végrehajtása A feltárás a kutat centrikusán magába foglaló 3X3 m szelvényű ducolt aknával történt állandó vízszintsüllyesztés mellett. Bár a kutatás eredményei vonatkozásában nincs különösebb jelentősége a feltárás módjának, mégis röviden ismertetjük, miiven műszaki nehézségekkel kellett megküzdeni, hogy a későbbiekben végzendő hasonló feltárásokhoz ezek a tapasztalatok is felhasználhatók legyenek. A terv szerint Siemens-rendszerű kutakkal végeztük a vízszintsüllyesztést. Ebből a célból 6 db Siemens-kutat mélyítettek le a 2. ábrán látható elrendezéssel. A feltárás során kiderült, hogy a jó vízadó képességű kavicsban a 6 kút alkalmazása kevésnek bizonyult s a legalsó L m-es szakaszt már nem is sikerült kiemelni. Arra a következtetésre jutottunk, hogy egy 2,5 — 3,0 m átmérőjű vasbeton kút süllyesztésével — bár költségesebb megoldással — biztosítani lehetett volna a teljes mélységű feltárást. A nyílt feltárást tehát csupán 5,50 m mélységig sikerült elvégezni, mivel ez alá nem tudták süly1. ábra. A vizsgált kút kiképzése Puc. 7. Co3daime uccjiedyeMoeo xojiodiju 3*3 m szelvény HaöOOa.c. szűröcsl l 'flíffn/lmm I u I I I I 1 l_l 1-5 mm tkavicsolá

s _ i 5-10mm ? kavicsolós Homokos kavics -v-7,00 Szürke kemény ogyag