Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

260 Hidrológiai Közlöny 1970. 6. sz. Caál L.: Magas sótartalmú hévizek Tekintettel, hogy a büki termálvíz hőmérséklete 58 °C, hőenergiája alacsonyabb hőfokon sugárzó fűtési rendszerben hasznosítható gazdaságosan. A fürdő kis üvegházának fűtése már a stabilizátorra kapcsolt hévízzel történik. Csővezetékében vízkő­kiválás (lerakódás) nincs, a fűtési rendszer kifogás­talanul működik. A termálvíz fűtésre való rentábi­litását mutatja, hogy ez a kisméretű kísérleti léte­sítmény is évi 30 000 Ft megtakarítást jelent. En­nek alapján a fürdő fejlesztése, téliesítése során a hőenergia további hasznosítása indokolt. A hévízből a medencében kiváló, laza szerkezetű mésziszap a vizsgálatok szerint több, mint 90%­ban finom eloszlású kaleiumkarbonát 0,06 mm vagy ennél kisebb szemcsemérettel. A mésziszap mezőgazdasági célokra, talajjavításra hasznosít­ható. A fürdő végleges kiépítése után kb. évi 300 tonna mésziszapra lehet számítani. A Bükön kialakított eljárással más kőkiválási'a hajlamos gázos termálvíznél is megszüntethető a kaicium-magnéziumkarbonát kiválása és a termál­víz zárt csőrendszerben lerakódás nélkül vezethető. A kémiai összetétel, gáztartalom, hőfok és nyo­másviszonyok figyelembevételével minden egyes termálvíz egyedi tulajdonsággal bír. így ennek az eljárásnak az adaptálásához esetenként előzetes vizsgálatok elvégzése szükséges. Összefoglalás A hévizek gyógyászati, illetve többcélú haszno­sításánál alapvető követelmény, hogy a víz eredeti összetétele, a kezelés és vezetés során változást ne szenvedjen. Ez általában zárt rendszerben oldható meg. Vízkőkiválásra hajlamos hévíz zárt vezetékrend­szerben csak az esetben vezethető, ha a hévíz sta­bilizálásával a vízkőkiválást meg tudjuk akadá­lyozni. A büki, vízkőkiválásra erősen hajlamos gázos hévíz gyógyászati, illetve komplex hasznosítása az erre a hévízre meghatározott ún. kritikus nyomá­son üzemeltetett gázszabályozó stabilizátorral tör­ténik. A stabilizátorra kapcsolt csőhálózatban a megállapított nyomáshatárok között a hévíz vízkő­kiválás nélkül vezethető, eredeti összetétele, oldott szénsav tartalma változatlan, metántartalma pedig a megengedhető mértékre csökkenthető. Ez az el­járás más, vízkőkiválásra hajlamos hévizeknél is eredményesen alkalmazható. Complex utilization of thermal water having a hieh salts contenl By Gaál, L. An objection to the use of thermal waters for medical purposes and to the utilization oftheir geothermal energy is the oorrosion attendant to the production and conve­yanee of suoh waters, while mineral salts may form seales and elogging, interfering thus with operation. One of the fundamental conditions to be observed during the medical utilization of thermal waters is to preserve their originál chemieal eomposition during conveyance and treatment. For this purpose conveyance in a elosed system is necessary, which in turn is impos­sible, unless scaling can be prevented in the treatment­and conveyance system. Studies have been performed to obtain a better understanding of the crystal structure and chemistry of seales. From these it has been found that by varying different physical factors the rate of scaling and the crystalline Structure of seales can be controlled. In order to eliminate scaling and to convey the ther­mal water in unchanged condition a elosed system gas regulating device operating at critical pressure, the so­called "stabilizer" has been installed at the Bük bath. In the stabilizer device the methane content of the gaseous thermal water can be reduced to the desired levél, without affecting the chemical eomposition and dissol­ved carbonic aci<l content of the water during treat­ment and conveyance. No scaling occurs in the elosed pipeline system, which operates under pressure. After treatment in the stabilizer the gaseous thermal water at Bük, which tends otherwise strongly to scaling, has been inadé suitable for medical purposes and for the utilization of geothermal energy alike. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Dr. VÁG ÁS IS T VÁ N A Borsodi Csoport 1970. március 4-ón Miskolcon elő­adó ülést rendezett a számítógépek vízgazdálkodási hasz­nálatáról. Az ülés keretében Tóth Sándor a számítógé­pekről ós a velük megoldható vízgazdálkodási számítási Jeladatokról, Hornyik Gyula pedig a szervezési és prog­ramozási feladatok számítógépes megoldásáról adott elő. A Borsodi Csoport a Magyarhoni Földtani, Társulat Északmagyarországi Szakosztályával közös rendezésben 1970. március 5-én kerekasztal megbeszélést tartott, amelyen a védőidomok és a földtani felépítés kapcsolatát vitatták meg a résztvevők. A vitaanyagot összeállította: Szlabóezky Pál. A Borsodi Csoport a Gépipari Tudományos Egyesillet Miskolci Csoportjával közösen 1970. március 6-án tar­tott előadó ülésén dr. Fázold Ádám és Varga István az 1969. évi brüsszeli „Europlastik" kiállításról tartott ve­títettképes ismertetést. A Pécsi Csoport a Baranyai Műszaki Propaganda Hét keretében 1970. március 5-én ,,hidrológus-nap"-ot tar­tott. A megnyitót dr. Szűcs Endre, a Baranya megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás igazgatója tar­totta. A baranyai kistelepülések szennyvíz elhelyezésének hely­zetéről és megoldási lehetőségeiről dr. Steiner József, a baranyai öntözésekről és a víztározók helyzetéről Forifó Kiilőke tartott előadást. Az első előadáshoz dr. Kádár László (OVH), Vass Béla ós Fekete Károly, a második­hoz Csekei Tibor és Varga Dezső szólt hozzá felkért hoz­zászólóként. A NyugatdunántAli Csoport 1970. március &-án Zala­egerszegen vitaülést rendezett a zalai hévizek hasznosítási lehetőségeiről, a Nyugat-Dunántúlon működő vízügyi be­ruházó, ós tervező vállalatok, valamint hatóságok szak­embereinek bevonásával. A vitát Gaál Ferenc a Nyugat­dunántúli VÍZIG főmérnöke vezette. A Balncotechnikai ÍSzakosztály 1970. március 10-i elő­adó ülésén dr. Székely Miklós a gyógyviz-nomenklatiíra értelmezése körül kialakult nehézségekről, Horváth József pedig a tabáni gyógyfürdő-pályázat eredményének értékeléséről adott elő. A Szegedi Csoport 1970. március 11-i előadó ülésén dr. Beretzk Péter a szikesek átalakulásának a madárvilágra gyakorolt hatáséiról tartott vetítettkópekkel kísért elő­adást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom