Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
6. szám - Dr. Barta István: Hidrogeokémiai vizsgálatok a Tokaji-hegységből
Dr. Barta. I.: Hidrogeokémiai vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1970. 6. sz. 251 7. táblázat A megvizsgált felszíni vízfolyásuk évi átlagos kémiai összetétele elemkoncentrációkbau kifejezve Tabelle 7. Jahrliehe durchschnittliche chemische Zusammensetzung der untersuchten Oberfláchengewcisser in Ele mentkonzentrationen ausgedrückt Table 7. Annual average ehemical composition of watercourses studied, expressed as concentrationsof elements » •a (C O á *6 M a Cí 00 O ei "S a c C Tekeres-p. AranyosPa} 8 © . N p, GG P, öj M . . N • -O HH w . N h-i •OHH « W « > Hotyka-p. a > « a Tolcsva-p. Q. 'E >> s -4) 3 Bodrog (I.) ÖC c „ t. T3 h-t O t-H CQ w Na [%] 2,54 2,69 3,72 3,62 3,58 5,35 4,39 4,36 6,99 4,50 4,77 3.43 4,99 3,90 3,76 K 1,28 1,74 1,62 2,20 1,19 1,75 2,09 2,22 2,56 1,89 1,23 1,56 2,73 1,24 1,27 Ca 14,08 12,68 11,22 11.80 11,75 11,05 11,11 11,23 11,08 11,94 11,39 13,33 1 1,32 15,43 15,65 Mg 4,80 4,48 3,39 3,91 3,87 4,20 2,87 2,86 2,95 3,07 3,25 3,68 2,55 3,32 3,35 íe 0,04 0,14 0,07 0,04 0,04 0,07 0,15 0,19 0,17 0,36 0,18 0,14 0,15 0,23 0,29 Mii 0,00 0,05 0,02 0,00 0.00 0,02 0,07 0,08 0,07 0.14 0,03 0,12 0,03 0,05 0,06 C 6,60 6,21 6,97 8,23 8,90 10,47 8,64 8,67 8,89 8,40 6,05 10,40 8,68 11,29 11.20 S 10,27 9,32 6,51 5,32 4,44 2,99 3,85 3,69 3,48 4,54 8,36 3,13 3,31 3,00 8,25 Cl 0,95 1,20 1,25 3,04 1,58 2,84 1.89 2,14 7,07 3,51 1,31 2,66 3,66 3,30 3,18 p 0,00 0,04 0,02 0,02 0,00 0,02 0,02 0,03 0,20 0,03 0,01 0,04 0.06 0,00 0,00 Si 4,32 6,32 8,54 6,32 7,00 4,50 7,87 7,82 4,64 6,54 7,92 4,60 7,34 2,22 2,07 *H 0,86 0,98 1,20 1,14 1,25 1,20 1,29 1,29 1,08 1,18 1,08 1,20 1,25 1,11 1,09 *0 54,26 54,25 55,47 54,36 56,40 55,54 55,76 55,42 50,82 53,90 54,42 55,71 53,93 54,91 54.83 összesn [%] 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 * A vízben oldott ionokban kémiailag kötött O és H. 8. táblázat A kőzetek, ill. azokkal érintkező vizek néhány jellemző ionhányadosa Tabelle 8. Einige charakteristisehe Ion-Quotienten der Gesteine bzw. der mit diesen in Berührung stehenden Gewasser Table 8. Iiepresentative ion-ratios for the rocks and the waters in contaet with them Sorszám A vízfolyás neve A vízösszetételek éves átlagának ionhányadosai A vízgyűjtő teriiletek átlagos kőzetkémiai összetételének ionhányadosai és Oj.'e értékei Sorszám A vízfolyás neve _K Na Ca Mg K + Na Ca + Mg K Na Ca Mg K + Na Ca + Mg o F e 1. Hosdát-p 0,50 2,93 0,20 2,99 2,69 2,27 3,34 •2. Csenkő-p 0,65 2,85 0,26 2,28 3,10 2,74 3,24 3. Gönci-p 0,43 3,31 0,37 1,24 2,41 0,83 1,86 i. Tekeres-p 0,61 3,02 0,37 1,01 2,28 0,54 1,72 o. Aranyos-p 0,33 3,03 0,31 1,35 2,36 0,80 1,85 6. Szerenes-p 0,33 2,63 0,47 1,89 2,40 1,17 2,13 7. Bózsva-p. (I.) 0,48 3,87 0,46 1,89 3,15 2,44 2,75 8. Bózsva-p. (11.) 0,51 3,92 0,47 2,01 3,18 2,57 2,85 9. Ronyva-p 0,37 3,76 0,64 — — — — 10. Hotyka-p 0,42 3,89 0,43 1,97 2,41 1,22 2,16 11. Radvány-p 0,26 3,50 0,41 2,86 2,83 3,12 3,65 12. Tolesva-p 0,45 3,62 0,29 1,25 2,36 0,73 1,83 13. Bényei-p 0,55 4,44 0,56 2,43 2,88 2,52 3,01 14. Bodrog (I.) 0,32 4,65 0,27 — — — — 15. Bodrog (II.) 0,34 4,67 0,27 — Tekeres- és Aranyos-pataknak a beszámításával a K/Na ionhányados értéke 0,49-re növekedik. F. W. Clarké adataiból [4] ugyanilyen elv alapján képezve a folyóvizek földi átlagos K/Na arányát, 0,36nak adódott. A patakvizek elemzési adataiból számított K/Na ionhányadosok többnyire jól ingadoznak a vízgyűjtő területek kőzetkémiai összetételeihez. Itt meg kell jegyezni, hogy a Hotyka-, és a Radvány-p. vízkémiai átlag adatait nem lehet teljes mértékben figyelembe venni. Ennek oka, hogy ezek a patakok az év jelentős részében vizet nem szállítottak és így csupán néhány hónap elemzési adatai alapján csak abban az esetben lehet némi összehasonlítást tenni, ha a többi patak esetében is esak az azonos hónapokat vesszük figyelembe. A vizsgált vízfolyások közül a Csenkő-p. relatív K ion tartalma a legnagyobb (0,65), amelyet a vízgyűjtő területén található káliumdús kőzetelterjedések magyaráznak; elsősorban riolit, riolittufaés pszeudotrachit. A Hosdát-p. esetében már a mintavételi hely környékén előforduló andezites területek is éreztetik hatásukat, némileg csökkentik a K + ion relatív mennyiségét (0,50). A Gönci-, Tolcsva- és az Aranyos-p. lehordási területe pedig túlnyomólag andezitekből épül fel és ezzel összefüggésben a vizek K/Na ionhányados értékei is kisebbek (0,43; 0,45; 0,33). Az Aranyos-p. mutatja az egyik legalacsonyabb értéket, pedig a vízgyűjtő felsőbb területein még található riolit és tufája. Tudott tény azonban, hogy a kilúgozódott K + ion az Na + iontól eltérően az oldatbeli ionrádiusz csökkenése folytán [17] nagymértékben hajlamos a talaj, illetve a patakmeder agyagásványaiban való megkötődésre, másrészt a növényi szervezetek beépítik vázukba. Ezért a megfelelő utánpótlódás hiányában a szállítási távolsággal csökken a patakvíz K + ion tartalma, illetőleg összetétele igazodik a mindenkori környezethez. így a vízgyűjtő alsóbb szakaszán túlsúlyban levő andezites területek hatása jobban
