Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

2. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium és a Magyar Nemzeti Bizottság 1968–69. évi működése

Dr. Lászlóffy W.: A Nemzeti Bizottság 1968—69. évi működése Hidrológiai Közlöny 1970. 2. sz. 87 kiemeli az ún. deeennium-állomások és tájjellemző vízgyűjtők fontosságát, amelyek a szárazföldek egész területére kiterjedő hálózatot alkotnak. (Lásd az I—1,3; III—1; IV—1,4 határozatot.) Az UNESCO tervbe vette a decennium állomások jegyzékének és észlelési adataik sokévi átlagának, továbbá a tájjellemző és kísérleti területek tájékoztatójának kiadását. Az ezekhez a kiadványokhoz kért adatokat eljuttattuk a Koordináló Tanács titkáraágához. Bekérte a titkárság a felszín alatti vizek, a talajnedvesség, a vizek minősége és a hordalékszállítás megfigyelésére kialakított észlelőhálózatok megtervezésére vonatkozóan kialakított alapelvek ismertetését is, amit ugyancsak megadtunk. Folytattuk a deeennium-állomások észlelési anyagának folyamatos közreadását. Angol—német nyelvű magyarázó szöveg készült a Vízrajzi Évkönyvhöz, amely így a külföld részére is használhatóvá válik. Tervszerűen dolgozik a Vituki a hidrológiai észlelőhálózat fejlesztésére kidolgozott programjának megvalósításán, ós bevezette az észlelési adatok mikrofilmen való korszerű tárolását, valamint lyukkártyákra való átvitelét, ami lehetővé teszi a gépi adatfeldolgozást. Ismételten rá kell azonban mutatnom arra, hogy közreadott vízhozamadataink nem mentesek a jég, a kisebb medreket felverő növényzet és a vízszínesés változásai okozta módosító hatásoktól. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a deeennium-állomások adatainak az etalon szerepét szánta a Koordináló Tanács. Vízhozam-adataink megbízhatóbbá tótele sarkalatos kötelességünk. b) Kataszterek és vízmérlegek Az észlelési eredményeket összefoglaló kataszterekre és hidrológiai térképekre, továbbá a rájuk támaszkodó vízmérlegekre a Koordináló Tanács öt határozata vonatkozik (1—6, 10, 20; IV—2, 3). Végrehajtásukban hidrológiai térképeink jelkulcsának és mintalapoknak, a vízmérleggel foglalkozó hazai tanulmányok bibliográfiájának és három nagy tavunk vízmérleg-adatainak beküldésével segítettük a titkárságot. Itt kell megemlítenem Európa I : 5 000 000, ill. 1:10 000 000 méretarányú csapadék- ós hőmérsékleti térképsorozatát, amely a Meteorológiai Világszervezet tlecennium-programja keretében a mi Központi Meteorológiai Intézetünkben befejezéséhez közeledik, és amelyet WMO-UNESCO megbízásból a Kartográfiai Vállalat fog kinyomtatni. A „Magyarország felszíni vizei" ós ,,Budapest hévizei" c. Vituki kiadványok fontos adalékokat szolgáltatnak hazánk vízviszonyainak jobb megismeréséhez. A MTA Földrajzi Kutatóintézetének 1 : 300 000 méretarányú morfológiai térképe, amelynek mintául szánt első lapja (A Balaton) nyomtatásban is elkészült, gazdag hidrogeográfiai adatanyagot tartalmaz. Elkészült a Dunántúli Középhegység 1 : 100 000 méretarányú karszt-vízszint térképi!. Kikerült már a nyomdából a Magyar Állami Földtani Intézet százéves jubileumára magyar és angol nyelven készülő Szolnok c. atlasz 21 db 1 : 100 000 méretarányú lapja, amelyek közt több hidrogeológiai tárgyú. Szabadjon azonban felvetni azt a kérdést, hogy nem kellene-e több energiát fordítani vízgyűjtőterületeink —- elsősorban a tájjellemző területek — vízmérlegének folyamatos megszerkesztésére, ami nemcsak az észlelési adatok ellenőrzése szempontjából volna hasznos, hanem jól szolgálná a nemzetközi együttműködést is. Továbbá kívánatos volna, hogy hidrogeográfusaink közül valaki foglalkozzon a területi vízmérleg egyes elemeiben mutatkozó hosszúidejű értékingadozások vizsgálatával. c) Kutatómunka A kutatási feladatok igen szerteágazók. Áttekinthetőségük érdekében fejezetekre bontva foglalkozom velük. 1. Módszertani kérdésekkel — amelyek közé sorolom a szükséges műszerek kialakítását és fejlesztését is — a Koordináló Tanács 10 határozata foglalkozik (I—47— •50, 53, 57, 61; III—5; TV—8, 9). ,,A számítógépek alkalmazása a hidrológiában" címen decemberben az arizonai Tuesonban megrendezett szimpozionra 6 magyar dolgozatot küldtünk ki. Folytatódtak a Nemzetközi Atomenergia Szervezet (IAEA) decennium-programja keretében az izotópok segítségével végzett hordalék- ós talaj víz-áramlás mérések. A Magyar Hidrológiai Társaság októberben megtartott 2 napos pécsi ankétja éppúgy, mint a Vituki májusi tudományos napjai számos bizonysággal szolgáltak arra nézve, hogy fiatal kutatógárdánk a matematikai statisztika művelésében lépést tart a világgal. Ujabban a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszéke is fokozott figyelmet szentel a rohamosan fejlődő matematikai modell-hidrológiának. A dunai államok V. hidrológiai előrejelzési konferenciájára benyújtott dolgozatok is — amelyek orosz, ill. angol nyelvük révén nemzetközi nyilvánosságra számíthatnak — több példát szolgáltatnak a számítógépek alkalmazására. A moszkvai magyar műszerkiállításon (1969 május) méltán kaptak helyet a Vitukiban kifejlesztett hidrológiai műszerek. Fejlődik az intézet izotóplaboratóriuma, amely maga oldja meg a felmerülő műszerszerkesztési és -fejlesztési feladatokat, és kísérletek folynak a vízkutatásban alkalmazott geofizikai műszerek és eljárások fejlesztése érdekében. A mérési eljárások egységesítését - ami a vízrajzi szolgálat decentralizálása folytán különösen fontossá vált — Útmutatók sorozatával szolgálja a Vituki. 2. A hidrometeorológiát illető, a folyékony és szilárd csapadék, ill. a párolgás kérdéseire vonatkozó határozatok száma tíz (1—12, 22, 28, 29, 37, 43, 47, 50, 57; IV—8). A Koordináló Tanács titkárságának kérésére tájékoztatást adtunk a magyarországi hóviszonyokról. A decennium programjához való hozzájárulásként kiadtuk „A vízfelületek párolgása" c. angol nyelvű kötetet. (Witter Surface Evaporation. Measurements and Studies in Hungary. Budapest, 196!).) Ez a munka annyiban is tükrözi a decennium szellemét, hogy a Vituki és a Központi Meteorológiai Intézet közös kiadványa. Hasonló közös kiadvány van készülőben a magyarországi hómérések tapasztalatairól is. A párolgásmérés ügyében még 1967-ben együttműködést alakítottunk ki a csehszlovák ós keletnémet kutatókkal. A folyó óv tavaszán sor került — a Berlin melletti Neuglobsowban — az ősszel elhalasztott második találkozóra, amelyen már a lengyelek is bekapcsolódtak a közös kutatásba. Meg kell említenünk a lefolyástalan Szappanosszéki tó vízgyűjtőjében megindult víz- és hőháztartási vizsgálatokat, amelyektől értékes eredményeket várunk. A szép eredmények mellett hiányolnunk kell a csapadékok időtartama, mennyisége és területi kiterjedése közti hármas összefüggés tisztázását, ami pedig vízrendezési terveink szempontjából igen fontos volna, és nyomatékosan rá kell mutatnunk a csapadékmérés pontosáságára vonatkozó módszeres kísérletek fontosságára. A vízháztartási vizsgálatokban legmegbízhatóbbnak tekintett csapadókailatokról ugyanis éppen az elmúlt évben mutatták ki — az NDK-ban és Angliában is —, hogy a mérési módszert terhelő szabályos hiba miatt métr sík vidéken is lényegesen a valódi értékek alatt maradnak. 3. Felszín alatti vizekre a Koordináló Tanácsnak nyolc határozata vonatkozik (T—10, 26, 33, 34, 35, 42, III—4, 6). A nagymértékű vízkitermelés okozta terepsiillyedcsek kérdésének szentelt tokioi Unesco-szimpozionra (1969. szept.) 2 dolgozatot küldtünk ki. ,,A geofizikai eljárások szerepe a vízkutatásban" címmel pedig hazánk ban lesz az ősszel szeminárium, amelyet az Unesco támogatásával a Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetsége (AIH) rendez. A magyar kutatók munkásságának nagyra értékelését jelenti, hogy a gyakorlati bemutatókkal kapcsolt szeminárium helyéül a Szövetség éppen hazánkat választotta. További lehetőséget kínál jó hírnevünk öregbítésére a Koordináló Tanács újabb elhatározása, amely a Földközi-tenger vidékének karsztvizeivel foglalkozó munkabizottság figyelmét Földünk minden karsztos területére kiterjeszti. Ezzel kapcsolatban kívánatos volna a hazai