Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

2. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium és a Magyar Nemzeti Bizottság 1968–69. évi működése

88 Hidrológiai Közlöny 1970. 2. sz. Dr. Lászlóffy W.: A Nemzeti Bizottság 196S—69. évi működése karsztkutatás állásáról és eredményeiről összefoglaló képet nyújtani az Unesco ,,Nature et Ressources" című évnegyedes folyóiratában. A gyöngyösvisontai külfejtés hidrológiai kutatóállomásán az alföldperemi beszivárgás tríciumos vizsgálatát végzi a Vituki. Modellkísérlet is készül a területről elektromos analógiamódszerrel. A felszín alatti vizekkel kapcsolatos vizsgálatokban számos esetben alkalmazta a Vituki a geofizika különböző módszereit (ellenállásmérés, szeizmikus és indukált polarizációs eljárás). Említésre méltók végül a JósvafőAggtelek környezetében a szlovák kutatókkal közösen végzett nagyszabású karszthidrológiai vizsgálatok a beszivárgó vizek útjának festékoldattal való kimutatására. 4. A •tulajjal és a növénytakaróval kapcsolatos határozatok száma nyolc (I—24, 25, 27, 30, 36; III—6, 10—11), közéjük tartozik az emberi tevékenység liatáfának vizsgálata a természet vízháztartására. A Koordináló Tanács titkárságának arra a kérdésére, hogy vannak-e hosszabb vízhozamadatsoraink ez utóbbi hatás gépi számítással való kimutatására, sajnos nemmel kellett válaszolnunk, noha elődeink az Alföldön Európa egyik legnagyobb vízjárást szabályozó rendszerét építették ki. A fedőréteg vízháztartásának ós a felszíni vizek keletkezésének vizsgálata a Kecskemét melletti „Komlósi" telepen, a Fehértő—majsai és több más kísérleti területen folyik, és örömmel rögzíthetjük, hogy a tárgykörben a közelmúltban két kandidátusi értekezés is készült. Az Erdészeti Tudományos Intézet mátrafüredi kísérleti területén folytatja az erdő hidrológiai hatásával kapcsolatos vizsgálatait. A káros vízinyövényzet, közelebbről a hínár elleni védekezés tanulmányozása a Vituki munkatervében szerepel. Meg kell azonban állapítanunk, hogy talajtani ós növényélettani szakköreinknek a Decennium ügye iránti érdeklődése a wageningeni szimpozion hozta fel lángolás után sajnos erősen ellanyhult. o. A felszíni vizekre — folyó- ós állóvizekre, az árvizekre és a hordalékszállításra — vonatkozó határozatok közül öttel foglalkozom ezen a helyen (I—15, 31, 32, 44 és TV—6). A Koordináló Tanács „Árvizek ós számításuk" munkabizottsága programjának egyik fejezetét — szovjet társszerzővel — magyar hidrológus dolgozta ki. Kimagasló esemény volt az elmúlt évben lezajlott ,,A folyószabályozás és hordalékmozgás időszerű kérdései" c. akadémiai ankéton a hazai hordalék ós a medermorfológiai kutatás bemutatkozása a nagyszámú külföldi résztvevő előtt. Ebben a vonatkozásban nemcsak a Vitukinak a Rábán és a Hernádon berendezett kísérleti folyószakaszokon megindított munkái, hanem a mederváltozások nyilvántartására irányuló módszertani vizsgálatok ós a légifelvételek segítségül hívása is említésre méltók. Munkatervünk értelmében adósok vagyunk még a múlt évben megjelent ,,Magyarország felszíni vizei" c. munka idegennyelvű kiadásával. A fordítás elkezdése előtt a mű szövegét, a külföldi olvasókra tekintettel, természetesen még át kell dolgozni, a feladatot tehát be kellene illeszteni a Vituki jövő évi tervébe. 6. Vízminőségi vonatkozású a Koordináló Tanács 111. ülésszakának 9. és 10-. határozata, és bizonyos mértékig a geokémiai kutatásokat sürgető, már említett I- 26 és 27. határozat. A tudomány általánosítható összefüggéseket keres egyrészről a vízgyűjtő természetföldrajzi adottságai, másrészről a területhasználat módja és a főbefogadó vizének minősége között. A vizsgálatok helyéül a tájjellemző és kísérleti területek kínálkoznak, a végrehajtás a vízügyi igazgatóságok vízkémiai laboratóriumainak a feladata lehetne. A szikes vizek felhasználásával kapcsolatban is tudnának laboratóriumaink az arid övezet fejlődő országai számára hasznosítható megállapításokkal szolgálni. A Vituki készülő Vízminőségi Evkönyvét bizonyosan nagyra értékelik majd a szakkörök. Csupán rutin jellegűek a csehszlovák—magyar és a magyar—jugoszláv határt szelő folyókon közösen végzett vízminőség vizsgálatok, de mivel szomszédaink illetékes szerveivel közösen végzett munkákról van szó, a decennium szempontjából is meg kellett emlékezni róluk. 7. Az előrejelzéssel és az alapjául szolgáló vízjelző szolgálattal kapcsolatos igények nógv határozatban vannak összefoglalva (1—48; II—14; IV—5 ós 7). A Koordináló Tanácsnak az adatgyűjtési, továbbítási és feldolgozási rendszerekkel foglalkozó munkabizottsága részére, amelyben Magyarország is helyet kapott, tájékoztatás készült a hazai vízjelző szolgálatról. A regionális együttműködés szép példája, amelyre mind szélesebb körben figyelnek fel, a dunai országok hidrológiai előrejelzési munkaközössége. A munkaközösség idén májusban tartotta, a jugoszláv nemzeti bizottság rendezésében Belgrádban, V. kongresszusát, amelyre 5 magyar tanulmányt küldtünk ki. Örvendetes módon szerzőik közt voltak a Vitukiéin kívül a Középduna völgyi és az Alsóduna völgyi Vízügyi Igazgatóság hidrológusai is. Hazai vonatkozásban a vízjelző szolgálat tökéletesítéséről az észlelőhálózat fejlesztése kapcsán mái' szóltam. Az előrejelzés sok vonatkozásban —mint főfolyóink várható vízállásai, a Balaton ós az alföldi talajvizek tavaszi legmagasabb vízállása, több forráscsoport vízszállítása, a belvízhelyzet alakulása — a Vituki rutin-munkájává vált már. A kutatási feladatok közt most az előrejelzés gépesítése áll előtérben. Kívánatos volna az esőzésből és hóolvadásből való előrejelzés kérdésére nagyobb figyelmet fordítani, hiszen az automatikus észlelő- és adat-továbbító berendezések hamarosan megadják a kutatómunka gyakorlati hasznosításának lehetőségét. Mivel pedig vízkészleteink nagyon is korlátozottak, fokozott energiával kell tanulmányoznunk a kisvízi időszakok jelentkezésének előrejelzési lehetőségét, a meteorológusok közreműködését is felhasználva! d) Kiadványok és tapasztalatcsere Az eredmények közreadása. A Decennium fő célkitűzései — ti. a hidrológia tudományának előbbrevitele és. Földünk vízviszonyainak jobb megismerése — nem valósulhatnak meg anélkül, hogy egyrészt az észlelési adatokat, másrészt a felhasználásukkal elért tudományos eredményeket közkinccsé tegyük. A Koordináló Tanács ezért maga is számos szirnpózion szervezését és Unesco-kiadvány közrebocsátását vette tervbe, anyagilag támogatja a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség rendezvényeit ós kiadványainak megjelenését, ós nem szűnik meg a tagországokat is minél élénkebb tevékenységre és különösen regionális együttműködésre serkenteni. A problémakör gondozására létrehozták az „Információ-csere" munkabizottságot, amelyben Magyarország is helyet kapott. A határozatok közül nyolc említhető itt (I—65; III—13, 15, 16; TV—10, 11, 13 ós 14). 1. A titkárság kérésére adatokat szolgáltattunk a decenniumállomásokról és adatsoraikról kiadandó munkához, a tájjellemző és kísérleti vízgyűjtők katalógusához (az ott használt különleges műszerek ismertetését is ideértve), a Föld vízmérlegének kérdését érintő művek bibliográfiájához, és bíráló rnegjegyóseket ffizztünk a hidrológiai értelmező szótár első változatához. Magyar szerzők állították össze a hidrológiai kézikönyvekről kiadandó tartalmi tájékoztatót és a Meteorológiai Világszervezet „Útmutató a hidrometeorológiai gyakorlatIn)/." c. kiadványa kibővítésének tematikáját. 2. A Magyarország területére vonatkozó hidrológiai észlelési adatokat egyrészt a kétnyelvű (magyar ós angol) Havi Hidrológiai Tájékoztatóban, másrészt a Vízrajzi Évkönyvben adjuk közre. Ez utóbbihoz, a Decennium jegyében, angol és német nelyvű magyarázó füzet készült. . 3. Az elmúlt esztenddőben — 1968 áprilisa óta — a Decennium keretében csak egy olyan nemzetközi szimpozion volt, amelyen érdekelve voltunk. Decemberben, az arizonai Tucsonban (USA) rendezte meg a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség a számítógépek hidrológiai alkalmazásáról. Hat magyar dolgozatot küldtünk ki, és a körülmények szerencsés alakulása révén három résztvevővel voltunk képviselve. (A két másik nemzetközi szimpozion tárgya: a folyami delták és a gleccserek hidrológiája. földrajzi viszonyainktól távol esett.) Szeptember-