Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

2. szám - Dr. Takács Sándor–dr. Schiefnek Kálmán–Fázold Ádám: Gyógyvíz minőségének változása összefüggésben az üzemeltetéssel

Dr. Takács S.—dr. Schiefner K.—Fázold Á.: Gyógyvíz minőségváltozása Hidrológiai Közlöny 1970. 2. sz. 7T kén kiválik, illetve kénhidrogén formájában elil­lan. A nyitott elvezetés tehát káros és tovább súlyosbítja az állapotot még az is, hogy a hűtővíz oldott oxigén tartalma magas (oxidációs hatás). A gyógyvíz minőségére rendkívül káros a kút kompresszorozása. Az 1—5. ábrán látható, hogy valamennyi minimum érték augusztus 28-án volt. Ennek az a magyarázata, hogy a mintázás előtt néhány órával a kutat hosszabb ideig kompresszo­rozták (nagy mennyiségű levegő bejuttatása a kútba). Annak megállapítására, hogy a minőségi válto­zások hol következnek be, a mintákat minden alka­lommal a medencék töltésének időpontjában vet­tük, közvetlen a medencékbe beömlő vízből, majd ezt követően magából a medencéből. Az eredmé­nyek szerint a beömlő vízben már lezajlott a vál­tozás és a medencékben való tartózkodás hatása elhanyagolható. Ezt igazolta a napszaki vizsgálat is (3. táblázat). A bakteriológiai vizsgálatok szerint a bakteriális szennyezettség a medencékben hamar bekövetke­zett. Vizsgálataink bizonyították, hogy a technológia és a vízminőség változásai összefüggésben vannak egy­mással. Helytelen üzemeltetés a gyógyvíz jellegét megváltoztatja. A kútvíz vizsgálata arra is felhívta a figyelmet, hogy a kompresszorozás rendkívül káros. Az, hogy a medencékben minimumra, illetve nul­lára csökken néhány alkotórész az a gyógyvíz nyi­tott elvezetésével és más minőségű hűtővíznek be­keverésével magyarázható. Gyógyvizet a termelő­kúttól a medencékig terjedő szakaszon zárt cső­rendszerben ajánlatos vezetni és a víz hűtését hő­kicserélő berendezéssel célszerű megoldani. összefoglalás A szerzők egy gyógyfürdő termelőkútját és me­dencéinek vizét vizsgálták három hónapon keresz­tül. A termelőkút által szolgáltatott gyógyvíz kal­cium-magnéziumhidrogénkarbonátos kloridos hé­víz, mely szulfid tartalmánál fogva a kénes gyógy­vizek csoportjába tartozik. A vizsgálat célja volt, annak megállapítása, hogy az üzemi technológia mi­lyen vízminőségi változásokat okoz. A 430 elemzés adatai szerint a medencékbe nyitott csőrendszeren lefolyó és eltérő minőségű hűtővízzel kevert gyógyvíz szulfid tartalma nullára csökken. A kalcium, a hid­rogénkarbonát és a szabad szénsav mennyiségének csökkenése is kifejezett. Véleményünk szerint ennek oka az, hogy a nyitott csőrendszeren vezetett gyógyvíz részben a levegő oxigénjének, részben a hűtővíz magas oldott oxigén tartalmának következtében oxidációs fo­lyamat során veszti el kéntartalmát (a kén kiválik, illetve kénhidrogén formájában elillan). A kalcium magnéziumhidrogénkarbonát csökkenését, annak kal­cium-mcignéziumkarbonáttá való átalakulása és ki­válása okozza. Megállapítják, hogy a kút kompresz­szorozása károsan befolyásolja a gyógyvíz minősé­gét. Javaslatot tesznek a technológia megváltoztatá­sára. IRODALOM [1] Frank M., Papp F., Sarló K.: Magyarország ásvány^ vizei, Országos Fürdőügyi Igazgatóság kiadása, Bu­dapest, 1949. [2] Schulhof ö.: Magyarország ásvány- és gyógyvizei,. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957. [3] Irányi, J., Mirgay S., Riesz E., Schulhof Ö.: Fi/.iko­therápia, Balneotherápia, Medicina, Budapest, 1963, [4] Rentsch IV.: Taschenbuch der Kurzwellen-Therapie u G. Fischer, Jena, 1958. [5] Fogt H.: Lehrbuch der Báder und Klimaheilkunde^ Springer, Berlin, 1940. [6] Vogt H., Amelung W.: Einführung in die Balneolo% gie und medizinische Klimatologie, Springer, Ber­lin—Göttingen—Ileidelherg, 1952. H3meHeHHe KaqecTBa Tepitia.ibHOft BOAW B CBH3H C ei> 3KC-. njiyaTauHeií JJ-p Taican, 111.—d-p Ulucf>H3p, K-—Qasojid, A. ABTOPAMH B TeiemiH Tpex MecHueB ŐHJIO HaOjuoaeHa N3.\IEHEHME KANECTBA BOAH OAHOÍÍ JIENESHHUBI. Ha 22 npo-. öax ÖBUM HMM npoBe,neHbi 430 anajiH30B. Ebuio ycTaHOii­:ieH0, MTO jieMeŐHbiií HCTOMHHK coaep>KHT KaJibiu-i>i, Mar-. HC3HH H KapöoHaTa Boflopofla, a TaiOKe XJIOPHZIOB, c oteHb 3HAMIITEJIBHBIM C0Aep>KaHiieM HOHOB CYJIBIJW.NOB (4—7 Mr/jiHT.). 0:iyopn/( n OH hí cocraHJiíTiOT 4—4,5 Mr/jiiiT., öpoMHfl-HOHBI 1,55—2,17 Mr/jiHT. TepMajibHbiii HCTOMHHK OTBOflHTCH OTKpblTOIÍ CMCTeMOIÍ /10 ŐaCCelÍHOB 11 OXJia>Kfla-. erca c rpyHTOBbiMH BOjjaMH, HAYIUHMH B6jih3II nouep­XHOCTH. B őacceÜHax coaep>KaHne cyjibt()Hfla yna/ieT ao Hyjia, no 3HaqHTejibH0 yMeHbuiaerot II co;iep>KaHiie Kajib^ uhh, KapőoHaTa BOAopoAa h CBOK>OAHOÖ yrjieKwcjioTbi. na MHeHHIO aBTOpOB JipHMHHOH yMeHbllieHIISI cepbl HBJIÍieTCH MacTH'iHO HenocpeacTBeHHoe iipHKOCHOBemie c B03;;yx0M, a qacTHMHO oxjia.iiiTCjibHaH BO^a, coAepwainan OKHCJIJH romne MATEPHAJIBI. Cepa YXOFLHT B BITFLE CEPOBOAOPOAA. riepe0öpa30BaHHe i<ajibuwíi-MarHe3HH, KapőoHaTa BOAO^ pojia noJiyMHTCH B pe3yjibTaTe yMeHbuiemiíi KOjmqecTBa pacTB0peHH0r0 yrjieKiicjiOTbi u Hanopa noApbiBaioiueiioi BOflbl. ABTopa.MH npefljiaraeTCH H3MeHeHHe texHOjiormi, aahv pbiTbiíi OTBOA jieieöHoíí BOAbi n ocyiuecTBJieHHe ox/iawae^ Hiia c noMombio uHpKyjiauHOHHon CHCTeMbi. Ánderung der Heilwassergiite ini Zusamineiiliang mit der Betriehsfülirung Dr. Takács, S.-—Dr. Schiefner, K.—Fázold, 1. Die Verfasser untersuchten drei Monate hindureh die Güteanderungen des Wassers eines Heilbads. Sie habén auf 22 Proben 430 Analysen durchgeführt und stellten fest, dass das aufbrechende Heilwasser ein Kalzium­magnesiumhydrogenkarbonat- und chloridhaltiges Ther­mahvasser, mit bedeutendem Sulfid-Iongehalt (4—7 mg/l) ist. Der Fluorid-Iongehalt betrágt 4—4,5 mg/l und der Bromid-Iongehalt 1,55—2,17 mg/l. Das aufbre­chende Heilwasser wird in einem offenen RohrBystem den Becken zugeleitet und mit den oberfláchennahen Grundwasser gekühlt. Im Wasser der Beeken verringerte sich der Sulfidgehalt auf Null, das Kalzium, der Wasser­stoff, das Karbonat und die freie Kohlensáure vermin­derte sich bedeutend. Die Verfasser sind der Meinung, dass die Schwefelverringerung teils auf die dii'ekte Be­rührung mit der Luft, teils auf das oxydierende Stoffe enthaltende Külilwasser zurüekzuführen ist, weiters dass der Schwefel in Form von Schwefelwasserstoff entweicht, Die Umwandlung und Ausscheidung des Kalzium-Mag­nesiumwasserstoffkarbonats erfolgt durch die Vermin­derung des gelösten Kohlensáuregehalts und des Drucks des aufbreehenden Wassers. Die Verfasser schlagen vor, die Technologie abzuán­dern, weiters das Heilwasser in einem geschlossenen System weiterzuleiten und die Kühlung mit einem Zir­kulationssystem vorzunehmen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom