Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
2. szám - Dr. Takács Sándor–dr. Schiefnek Kálmán–Fázold Ádám: Gyógyvíz minőségének változása összefüggésben az üzemeltetéssel
Dr. Takács S.—dr. Schiefner K.—Fázold Á.: Gyógyvíz minőségváltozása Hidrológiai Közlöny 1970. 2. sz. 7T kén kiválik, illetve kénhidrogén formájában elillan. A nyitott elvezetés tehát káros és tovább súlyosbítja az állapotot még az is, hogy a hűtővíz oldott oxigén tartalma magas (oxidációs hatás). A gyógyvíz minőségére rendkívül káros a kút kompresszorozása. Az 1—5. ábrán látható, hogy valamennyi minimum érték augusztus 28-án volt. Ennek az a magyarázata, hogy a mintázás előtt néhány órával a kutat hosszabb ideig kompresszorozták (nagy mennyiségű levegő bejuttatása a kútba). Annak megállapítására, hogy a minőségi változások hol következnek be, a mintákat minden alkalommal a medencék töltésének időpontjában vettük, közvetlen a medencékbe beömlő vízből, majd ezt követően magából a medencéből. Az eredmények szerint a beömlő vízben már lezajlott a változás és a medencékben való tartózkodás hatása elhanyagolható. Ezt igazolta a napszaki vizsgálat is (3. táblázat). A bakteriológiai vizsgálatok szerint a bakteriális szennyezettség a medencékben hamar bekövetkezett. Vizsgálataink bizonyították, hogy a technológia és a vízminőség változásai összefüggésben vannak egymással. Helytelen üzemeltetés a gyógyvíz jellegét megváltoztatja. A kútvíz vizsgálata arra is felhívta a figyelmet, hogy a kompresszorozás rendkívül káros. Az, hogy a medencékben minimumra, illetve nullára csökken néhány alkotórész az a gyógyvíz nyitott elvezetésével és más minőségű hűtővíznek bekeverésével magyarázható. Gyógyvizet a termelőkúttól a medencékig terjedő szakaszon zárt csőrendszerben ajánlatos vezetni és a víz hűtését hőkicserélő berendezéssel célszerű megoldani. összefoglalás A szerzők egy gyógyfürdő termelőkútját és medencéinek vizét vizsgálták három hónapon keresztül. A termelőkút által szolgáltatott gyógyvíz kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos kloridos hévíz, mely szulfid tartalmánál fogva a kénes gyógyvizek csoportjába tartozik. A vizsgálat célja volt, annak megállapítása, hogy az üzemi technológia milyen vízminőségi változásokat okoz. A 430 elemzés adatai szerint a medencékbe nyitott csőrendszeren lefolyó és eltérő minőségű hűtővízzel kevert gyógyvíz szulfid tartalma nullára csökken. A kalcium, a hidrogénkarbonát és a szabad szénsav mennyiségének csökkenése is kifejezett. Véleményünk szerint ennek oka az, hogy a nyitott csőrendszeren vezetett gyógyvíz részben a levegő oxigénjének, részben a hűtővíz magas oldott oxigén tartalmának következtében oxidációs folyamat során veszti el kéntartalmát (a kén kiválik, illetve kénhidrogén formájában elillan). A kalcium magnéziumhidrogénkarbonát csökkenését, annak kalcium-mcignéziumkarbonáttá való átalakulása és kiválása okozza. Megállapítják, hogy a kút kompreszszorozása károsan befolyásolja a gyógyvíz minőségét. Javaslatot tesznek a technológia megváltoztatására. IRODALOM [1] Frank M., Papp F., Sarló K.: Magyarország ásvány^ vizei, Országos Fürdőügyi Igazgatóság kiadása, Budapest, 1949. [2] Schulhof ö.: Magyarország ásvány- és gyógyvizei,. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957. [3] Irányi, J., Mirgay S., Riesz E., Schulhof Ö.: Fi/.ikotherápia, Balneotherápia, Medicina, Budapest, 1963, [4] Rentsch IV.: Taschenbuch der Kurzwellen-Therapie u G. Fischer, Jena, 1958. [5] Fogt H.: Lehrbuch der Báder und Klimaheilkunde^ Springer, Berlin, 1940. [6] Vogt H., Amelung W.: Einführung in die Balneolo% gie und medizinische Klimatologie, Springer, Berlin—Göttingen—Ileidelherg, 1952. H3meHeHHe KaqecTBa Tepitia.ibHOft BOAW B CBH3H C ei> 3KC-. njiyaTauHeií JJ-p Taican, 111.—d-p Ulucf>H3p, K-—Qasojid, A. ABTOPAMH B TeiemiH Tpex MecHueB ŐHJIO HaOjuoaeHa N3.\IEHEHME KANECTBA BOAH OAHOÍÍ JIENESHHUBI. Ha 22 npo-. öax ÖBUM HMM npoBe,neHbi 430 anajiH30B. Ebuio ycTaHOii:ieH0, MTO jieMeŐHbiií HCTOMHHK coaep>KHT KaJibiu-i>i, Mar-. HC3HH H KapöoHaTa Boflopofla, a TaiOKe XJIOPHZIOB, c oteHb 3HAMIITEJIBHBIM C0Aep>KaHiieM HOHOB CYJIBIJW.NOB (4—7 Mr/jiHT.). 0:iyopn/( n OH hí cocraHJiíTiOT 4—4,5 Mr/jiiiT., öpoMHfl-HOHBI 1,55—2,17 Mr/jiHT. TepMajibHbiii HCTOMHHK OTBOflHTCH OTKpblTOIÍ CMCTeMOIÍ /10 ŐaCCelÍHOB 11 OXJia>Kfla-. erca c rpyHTOBbiMH BOjjaMH, HAYIUHMH B6jih3II nouepXHOCTH. B őacceÜHax coaep>KaHne cyjibt()Hfla yna/ieT ao Hyjia, no 3HaqHTejibH0 yMeHbuiaerot II co;iep>KaHiie Kajib^ uhh, KapőoHaTa BOAopoAa h CBOK>OAHOÖ yrjieKwcjioTbi. na MHeHHIO aBTOpOB JipHMHHOH yMeHbllieHIISI cepbl HBJIÍieTCH MacTH'iHO HenocpeacTBeHHoe iipHKOCHOBemie c B03;;yx0M, a qacTHMHO oxjia.iiiTCjibHaH BO^a, coAepwainan OKHCJIJH romne MATEPHAJIBI. Cepa YXOFLHT B BITFLE CEPOBOAOPOAA. riepe0öpa30BaHHe i<ajibuwíi-MarHe3HH, KapőoHaTa BOAO^ pojia noJiyMHTCH B pe3yjibTaTe yMeHbuiemiíi KOjmqecTBa pacTB0peHH0r0 yrjieKiicjiOTbi u Hanopa noApbiBaioiueiioi BOflbl. ABTopa.MH npefljiaraeTCH H3MeHeHHe texHOjiormi, aahv pbiTbiíi OTBOA jieieöHoíí BOAbi n ocyiuecTBJieHHe ox/iawae^ Hiia c noMombio uHpKyjiauHOHHon CHCTeMbi. Ánderung der Heilwassergiite ini Zusamineiiliang mit der Betriehsfülirung Dr. Takács, S.-—Dr. Schiefner, K.—Fázold, 1. Die Verfasser untersuchten drei Monate hindureh die Güteanderungen des Wassers eines Heilbads. Sie habén auf 22 Proben 430 Analysen durchgeführt und stellten fest, dass das aufbrechende Heilwasser ein Kalziummagnesiumhydrogenkarbonat- und chloridhaltiges Thermahvasser, mit bedeutendem Sulfid-Iongehalt (4—7 mg/l) ist. Der Fluorid-Iongehalt betrágt 4—4,5 mg/l und der Bromid-Iongehalt 1,55—2,17 mg/l. Das aufbrechende Heilwasser wird in einem offenen RohrBystem den Becken zugeleitet und mit den oberfláchennahen Grundwasser gekühlt. Im Wasser der Beeken verringerte sich der Sulfidgehalt auf Null, das Kalzium, der Wasserstoff, das Karbonat und die freie Kohlensáure verminderte sich bedeutend. Die Verfasser sind der Meinung, dass die Schwefelverringerung teils auf die dii'ekte Berührung mit der Luft, teils auf das oxydierende Stoffe enthaltende Külilwasser zurüekzuführen ist, weiters dass der Schwefel in Form von Schwefelwasserstoff entweicht, Die Umwandlung und Ausscheidung des Kalzium-Magnesiumwasserstoffkarbonats erfolgt durch die Verminderung des gelösten Kohlensáuregehalts und des Drucks des aufbreehenden Wassers. Die Verfasser schlagen vor, die Technologie abzuándern, weiters das Heilwasser in einem geschlossenen System weiterzuleiten und die Kühlung mit einem Zirkulationssystem vorzunehmen.
