Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

64 Hidrológiai Közlöny 1970. 3. sz. Dr. Haszpra O.: Hidraulikai rezgéstani vizsgálatok II. 5. kép. A felfüggesztési pont mozgását közvetítő rúd tetején levő ,,erkély", az elmozdulásait mérő fejjel Bild 5. „Erker" am oberen Ende des Stabes, der die Be­wegungen des Aufhangepunktes übertragt, sarnt dem Messkopf zur Erfassung der Bewegungen dulást. Mértük még a felfüggesztő kötél tövének függőleges mozgását és a gerenda végének függő­leges mozgását. A felfüggesztő kötél tövének kivé­telével Valamennyi ponton egy-egy alumínium­lapocskát ragasztottunk a gerendára s ennek el­mozdulását mértük a VITUKI által kifejlesztett rezgésmérőfej [15] segítségével. A felfüggesztő kötél tövének mozgását egy könnyű alumíniumcső köz­vetítésével felhoztuk a víz felszíne fölé, ott egy erkélyszerű alumínium lapocskát erősítettünk rá (5. kép) s ennek a mozgását mértük. Végered­ményben tehát két ponton a vízszintes, három ponton a függőleges elmozdulást mértük. A mérési állapotokat az említett vizsgálatok [6, 7] alapján határoztuk meg. Ezek a következők: 1. Felül nyitott, alul zárt, tehát teljesen leeresz­tett gátszerkezet (lehajtott billenőlap, maximális felső átbukás), mint felső átbocsátásra mértékadó beállítás. #,= 107,80 B. 2. Felül zárt (felemelt billenőlap), alul 70 cm-re megnyitott gátszerkezet, mint alsó nyitásra meg­engedhetőnek minősített maximum. Hf= 107,55 B, H a=99,05 B. 3. Teljesen kiemelt gátszerkezet és 6000 m 3/s-nak 9 nyíláson való átbocsát ása, mint a gerenda elképzel­hető, de nem üzemi terhelési állapota, inkább mint hidraulikailag érdekes állapot. H f= 104,50 B, H a= 103,97 B. Ezeknél a vízátbocsátási állapotoknál a gerendát felszíntől fenékig leeresztettük és közben a szük­ségesnek ítélt sűrűséggel (0,5, 1, 1,5 vagy 2 m­enként) elvégeztük a gerenda rezgéseinek vizsgála­tát. Az eredmények megfelelőbb értékeléséhez azon­ban szükséges volt a gerenda természetes rezgései­nek vizsgálata is, azaz saját-rezgésszámának és csil­lapodási mértékének meghatározása. Ezeket a vizs­gálatokat levegőben, valamint álló és mozgó víz­ben is elvégeztük. (Folytatjuk.) (Folytatás az 55. oldalról) A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály a Magyar Agrártudományi Egyesület Ön­tözéses Növénytermesztési Szakosztályával közösen 1909. június 9-én rendezett előadás ülésén dr. Franz Blttmel, a Petzenkircheni Kultúrtechnikai és Technikai-Talajtani Intézet (Ausztria) igazgatója ,,Talajtani módszerek al­kalmazása mezőgazdasági rendeltetésű víztelenítő rendsze­rek tervezésénél" címmel tartott előadást. A Magyar Hidrológiai Társaság Győri Csoportja, az Agrártudományi Egyesület Mosonmagyaróvári szervezete, valamint a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főis­kola Oéptani és Kultúrtechnikai Tanszéke 1969. június 6-án lívassay Jenő halálának ötvenedik évfordulója alkal­mából emlékülést rendezett Mosonmagyaróváron. Az emléküléssel kapcsolatosan kiállítás, is nyílt, amelyet dr. Márton Géza egyetemi tanár nyitott meg. Az emlék­ülés során elhangzott előadások: Nagy Györgyné: Megemlékezés Kvassay .Jenőről. Dr. Salamin Pál: A belvízrendezés és lecsapolás idő­szerű kérdései. Dr. Oroszlány István: A vízgazdálkodás fejlődésének tendenciái. Mohos Ottó: A Szigetköz és Hanság vízgazdálkodásának várható alakulása. Dr. Varga Sándor; Az öntözés időpontjának megválasz­tása a talaj nedvességtartalmának közvetett mérése alapján. Az emlékülés résztvevői az ülésszakot követően a helyszínen tekintették meg a sövényházi bélvizátemelő szivattyútelep építését. A Szegedi Csoport 1969. szeptember 10-i előadó ülé­sén Szilléry László a szegedi szennyvízelvezetési és tisztítási problémák gazdaságos megoldási lehetőségeiről adott elő. Az előadó érintette a városi szennyvizeknek a Rókus­Móraváros főgyűjtő üzembe helyezésével kapcsolatos mennyiségi és minőségi kérdéseit, a korszerű biológiai szennyvíz tisztítások lehetőségeit, a megvalósításra vo­natkozó szegedi adottságokat és az ezzel kapcsolatos gaz­daságossági kérdéseket. A Szolnoki Csoport a Borsodi Csoport közreműködésé­vel 1969. szept. 10-én és 11-én tanulmányutat rendezett az északmagyarországi tároló medencék megtekintésére, ill. a Bodrog árvízvédelmi töltésépítésének tanulmányozá­sára. A tárolókról Markó Jenő adott helyszíni ismer­tetést. A töltésépítésről az Északmagyarországi Víz­ügyi Igazgatóság szakemberei tartottak ismertetést. A Vízépítőipari Szakosztály, a Vízellátási és Hidrogeo­lógiai Szakosztály, a Borsodi Csoport, valamint az Építő­ipari Tudományos Egyesület Mérnöki Létesítményi és Közműépítési Szakosztálya 1969. szeptember 12-én ta­nulmányulat rendezett a Köszörüvölgyi és a Markazi tároló megtekintésére. Helyszíni ismertetőt tartott Zsámboki Lajos és Wittinghoff Béla. ABalneotechnikai Szakosztály 1969. szeptember 18-án előadóülést tartott, amelyen dr. Molnár Miklós a vizek szervesanyag tartalmának egészségügyi jelentőségéről; Hegyessy László, Gaál László és Hannák Vilmos a mező­kövesdi termálfürdő I. sz. gyógyvízkútja vízkőlerakodási kísérleteinek eredményéről adott elő. (Folytatás a 72. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom