Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

9. szám - Dr. Lengyel Anna: A szennyvizek és szennyvíziszap humán parazitológiai vonatkozásai

428 Hidrológiai Közlöny 1970. 9. sz. Dr. Lengyel A.: A szennyvizek és szennyvíziszap a többi vizsgált városban (Eger, Salgótarján, Székesfehérvár, Debrecen, Pécs, Sopron) literenként 1—45 volt a talált Ascaris peték mennyisége. — Magunk [8] az eddig vizsgált hazai városi nyers szennyvizekben literenként 1—7,2 Ascaris, ill. 0—3 Trichuris és 0—0,5 Taenia petét találtunk. Afrika és Ázsia szennyvizeiben az Ascaris és Trichuris peték száma jelentősen magasabb; a szennyvíz helminthologiai spektruma ezeken kívül Ancylostoma, Necator-fajok és a legkülöhfélébb Trematoda fajok petéinek előfordulásával bővül. Liebmann [1] értékelése szerint pl. Afrikában az emberi vizelettel naponta mintegy 300 000 Schistosoma haematobium pete ürül és kerül szennyvízfolyásba. A lakosság fertőzőttsége és a szennyvíz petetartalma közötti összefüggést világosan mutatják Bheinhold[9l és Baumhögger [10] adatai, akik a darmstadti Áscaris-járvány idején a nyers szennyvíz literéből 4,500, ill. 5,400 Ascaris petét mutattak ki. Az Ascaris és Trichuris fajok petéinek fajsúlya relatíve magas, 1,10 vagy annál nagyobb; ülepedési sebességük 0,7—1,0 m/óra. A Taenia peték ülepedése ennél lassúbb ütemű; 0,1—0,3 m/órára becsülhető. Menschel [11] laboratóriumi modellkísérleteinek eredményei szerint egy 130 cm-es szennyvízoszlopban 2 óra után a Taenia peték kiülepedése 67%-os volt, míg 3 óra után a sedimentatio 89%-ra emelkedett. A féregpeték fajsúlyából, ill. ülepedési sebességéből adódóan a szennyvíztisztítás leglényegesebb fázisa parazitológiai szempontból az ülepítés [9,12]. Az oldómedencés tisztítás nem előnyös. A kiülepedett iszap rothadása gázok keletkezéséhez vezet, a felszálló gázok iszapfoszlányokat és így féregpetéket ragadhatnak magukkal, melyek bekerülhetnek az elfolyó szennyvízbe. A kétszintes ülepítőmedencék alkalmazása a szennyvíz féregpete-mentesítését illetően feltétlenül biztonságosabb. A kétszintes ülepítők parazitológiai hatásfoka az átfolyási idő és az áramlási" sebesség függvénye. Schmnuder [13] elégségesnek tartja a 30—60 perces ülepítést, míg Zunker [14] szerint a 20—30 perces sedimentatio is megengedhető. A tapasztalat szerint azonban az ülepítési idő beszűkítése feltétlenül a hatásfok csökkenésével jár. — Az elmélet és a gyakorlat összeegyeztetése alapján született meg a 1,5—2 óra átfolyási idő és a 2—3 mm/sec. áramlási sebesség igénye. A féregpeték kiülepedése csak akkor jön megbízhatóan létre, ha az ülepedési folyamatot örvényképződés és áramlások nem zavarják. Jól méretezett, a tervezési körülményeknek megfelelően funkcionáló és jól kezelt ülepítő medencékben a féregpetók 80—90%-os kiülepedése várható [5, 9], Megemlítendő, hogy a galandféregfajok ízei, a proglottisok, optimális ülepedési körülmények között sem feltétlenül sedimentálódnak és hosszú ideig lebegve maradhatnak az ülepedő szennyvíz felszínén. Ilyenmódon, ha a szennyvíz csak mechanikai tisztításon esik át, akadálytalanul bejutnak a tisztított vízfolyásba. Ahol a tartózkodási idő kevesebb vagy az áramlási sebesség nagyobb, a féregpeték kiülepedése nem kielégítő. A szennyvíztisztító telepek túlterheltsége miatt gyakori, hogy az átfolyási idő lerövidül, amely következményesen a parazitológiai hatásfok romlásában nyilvánul meg. Ezt mutatják Zoltai és Angyal [15] vizsgálatai és nagyterhelésű szennyvíztelepeken végzett saját vizsgálataink is. A detergensek kiterjedt alkalmazása és szennyvizekbe való kerülése a parazitológus számára is új problémát jelent. Csanádyval végzett kevésszámú laboratóriumi modellkísérletünk nem teszi ugyan megengedhetővé következtetések levonását; mindenestre a détergens koncentráció a féregpeték kiülepedésére negatív irányú befolyást látszik gyakorolni. A mechanikai kezelés után alkalmazott biológiai szennyvíztisztítás a megmaradt féregpetetartalmat tovább csökkenti. Martin [16] kísérletei azt mutatják, hogy kis- és nagy terhelésű biológiai csepegtetőtestek alkalmazásával az elfolyó szennyvízben a bevitt Ascaris petéknek csak a töredéke volt felfedhető, míg a többi a csepegtetőtestekben maradt vissza. A szennyvíz féregpetementesítése az előbbiek szerint a nehézségek ellenére is viszonylag egyszerűen megoldható. A szennyvíziszap parazitológiai ártalmatlanítása jóval nagyobb problémát jelent elméleti és gyakorlati síkon egyaránt. A szennyvíziszap a szennyvíz fertőzöttségi fokával arányosan, literenként többszáz-többezer féregpetét tartalmaz. Zoltai pécsi vizsgálataiban az ülepítő medencék iszapjából literenként 1100— —2700 féregpetét mutatott ki [17]. A darmstadti ascaris-epidemia járványügyi felderítése kapcsán végzett vizsgálatok a nyers iszap köbcentiméterenkénti (!) 352—371 féregpete tartalmát állapították meg [10]. A féregpeték ellenállóképessége a külvilág behatásaival szemben rendkívül magas; a nagy rezisztencia biokémiai-biológiai sajátságokkal magyarázható. A geohelminth és a galandféreg peték a mechanikai tisztítás folyamán nem szenvednek károsodást. Kezeletlen nyers szennyvíziszap napfény hatásának ki nem tett, mélyebb, ki nem száradt rétegeiben az Ascaris és Trichuris peték hónapokig —évekig megtartják élet- és fertőzőképességüket. Az aerob biológiai szennyvíztisztítás sem károsítja jelentős mértékben a féregpetéket. Martin [16] üzemi kísérletei szerint 6 hét után az eleveniszapos eljárás során és kisterhelésű csepegtetőtestekben az exponált Ascaris peték 5%-a, míg nagyterhelésű csepegtetőtestekben 16%-a károsodott. Hat hetes behatási idő az eleven iszapban a Taenia petéknek csupán 3%-át károsította: a nagy terhelésű csepegtetőtestekben ez az arány 5%-ra emelkedett. Hamm [18] kísérleteiben oxidatios árok iszapjának parazitológiai hatását vizsgálva megállapította, hogy három hónapos behatási idő után az exponált Ascaris és egyéb petéknek csak csekély százaléka szenvedett morfológiailag megítélhető károsodást. Schátzle [19] megállapította, hogy az oxidatios árok iszapjában az Ascaris peték embryonálódása stagnál ugyan, de kedvező feltételek közé helyezve, azonnal megindul. Az oxigén jelenléte a geohelminth peték fejlődésének obligát követelménye. Ezen az alapon