Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

9. szám - Dr. Lengyel Anna: A szennyvizek és szennyvíziszap humán parazitológiai vonatkozásai

Dr. Lengyel A.: A szennyvizek és szennyvíziszap Hidrológiai Közlöny 1970. 9. sz. 429 elméletileg sem várható a szennyvíziszap aerob lebontásától a féregpeték számának és életképességének csökkenése. Magunknak alkalmunk volt a Vízügyi Tudományos Kutatóintézet 1963-ban megindított kísérleteihez csatlakozóan az aerob iszapkezelés parazitológiai hatásfokára vonatkozóan félüzemi kísérletekből vizsgálatot elvégezni. A kezelésre kerülő iszapból és a levegőztetett iszapból végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a szabványos életképességi vizsgálat szerint (3% formaldehidet tartalmazó fiziológiás konyhasóoldatban, 1—2—4 hét után vizsgálva) a barázdálódási arány a levegőztetett iszapmintákban a kiindulási iszapban talált aránytól értékelhetően nem különbözött [20]. A szennyvíziszap lebontására széles körben elterjedt anaerob oxidációs eljárások parazitológiai hatásfokát illetően nem egységesek az álláspontok. Lentze [21] szerint az Ascaris peték az iszapban évekig megmaradnak. Cram [22] szerint 20—30 °C közötti hőmérsékleten az első három hónapban a petéknek csak csekély százaléka károsodik; 6 hónap után viszont csak mintegy 10% marad életképes, Cram és Hicks [23] rothasztott iszapban egy év után is találtak mozgó lárvát tartalmazó petéket. Schlieper és Kalies [24] szerint a rothadás az Ascaris petéket nem károsítja. Ezekkel szemben fíaumhögger [10], Schroeder [25], Rheinhold [26], Billib [27] és mások szerint az iszap rothadása az Ascaris petéket néhány héten belül elpusztítja. Reyes [28] kiterjedt vizsgálatainak eredményei azt mutatják, hogy 30 °C-on 45 napig történő rothasztáskor a kezdeti peteszámnak csak 10—15%-a marad károsulatlan. Liebmann [29] vizsgálatai szerint a rothadó iszap alkalikus milliője nem nyújt kedvező életfeltételeket a féregpetéknek. Az anaerob rothadás parazitológiai hatásfoka vizsgálataink szerint is több tényező, de elsősorban a rothadási idő függvénye [30], Amennyiben a rothadás rövid időtartamú, a rothasztók — különösen a fűtött rothasztók — belsejében uralkodó hőmérséklet a peték fejlődését elősegíti és ahhoz járul hozzá, hogy a nyers szennyvíziszappal betáplált éretlen peték fertőzőképes állapotban kerüljenek az iszapágyakra. — Hosszantartó anaerob rothadás folyamán a keletkező rothadási gázok iránt a féregpeték érzékenynek látszanak. Valószínűleg elfogadható Liebmann [31] álláspontja, mely szerint a rothadás fűtetlen anaerob rothasztóban legalább 3 hónap, fűtöttekben legalább 2 hónap alatt a féregpeték nagy részét elpusztítja. — A szennyvíztisztító-telepek túlterheltsége miatt azonban az iszapnak a rothasztókban való tartózkodása nem mindig éri el a megkívánt időtartamot. Hibaforrás az is, hogy az anaerob rothasztókban az iszap betáplálása rendszerint szakaszosan történik és a jobb rothatási hatásfok elérésére ilyenkor megkeverik az iszapot. Mivel az iszap betáplálásakor egyidejűleg kirothadt iszapot engednek ki, a keverés következtében az iszapágyakra parazitológiailag nem azonosan megítélhető peték kerülnek. Az iszap a rothasztás folyamán eredeti térfogatának jelentős százalékát elveszti ugyan, de víztartalma még mindig elég nagy. A kétszintű ülepítők és a rothasztómedencék kirothadt iszapját elszállítás előtt még az iszapszárító ágyakon víztelenítik. A szárítás az iszap parazitológiai ártalmatlanításának fontos folyamata. A peték aktív fejlődéséhez 70—80% relatív nedvesség szükséges. A nedvességtartalom csökkenése először a fejlődés stagnálását okozza, a későbbiekben azonban irreversibilis károsodást hoz létre. A féregpeték kiszáradás iránti érzékenységét igazolták Schlieper [32] laboratóriumi kísérletei. Vizsgálatai szerint a teljesen kiszáradt iszapban egy hét után az Ascaris peték 20%-a volt csak teljesen károsulatlan állapotban, 50% már elpusztult, 30% pedig úgy károsodott, hogy az optimális érési feltételek bevezetése után sem tudott továbbfejlődni. 3 hetes száradási periódus után kísérleteiben a levegőszáraz iszapból izolált Ascaris petékből készített kultúrában egy pete sem érte el a fertőzőképes stádiumot. A szárítás parazitológiai hatását emeli az is, hogy a féregpeték az UV sugárzás iránt is érzékenyek. Alf [33] vizsgálatai szerint a talaj felszínén, napon levő Ascaris peték az UV sugárzás mértévkétől függően, néhány óra, néhány nap alatt elpusztulnak. 2,5—10 cm-rel a talaj felszíne alatt az Ascaris peték viszont egy évig is megtartották életképességüket, Az iszapszárító ágyakban az iszap 30—40 cm-es rétegekben van kiterítve és 14—30 napig, vagy tovább szárad. A nagy rétegvastagság, az esetleges esőzések miatt még hosszabb tartózkodási idő mellett sem tételezhető fel, hogy az iszapszikkasztás tökéletes parazitológiai hatásfokot érjen el. A kirothadt és szárított iszapot a mezőgazdasági hasznosítás előtt rendszerint tőzeggel kezelik vagy komposztálják. A tőzegelés Zoltai és Angyal vizsgálatai szerint az Ascaris peték életképességét nem befolyásolja. Magunk is végeztünk kísérleteket különböző tőzegek parazitológiai hatásának vizsgálatára, különös tekintettel a savanyú (ph=3,0— —3,5) hansági tőzegre. Kísérleteink eredményei szerint a vizsgálati anyagokban az adott kísérleti feltételek (28—35, 52—60, 72—80 napos incubálás 30 °C-on, illetve 36—42 napos incubálás + 4 °C-on) között az Ascaris peték életképtelenné válása, degeneratiojának aránya megegyezik az ellenőrző vizsgálatokban észlelt degeneratio fokával; a tőzegek parazitológiai ártalmatlanítási hatást nem mutattak. Közegészségügyi-járványügyi szempontból a szennyvíziszap komposztálása előnyös és megbízható módszer; a komposztálás során keletkező hő rövid idő alatt a féregpeték irreversibilis degeneratioját okozza. Iwanczuk [34] kísérletei alapján a komposztálás teljes parazitológiai hatásosságáról számol be. Rhode [35] és Burger [36] a szennyvíziszap, fekália és városi szemét együttes komposztálásával elért eredményei igen figyelemreméltóak. Almásival [37] 1966-ban magunk is vizsgáltuk az iszap és városi szemét komposztálhatóságának feltételeit és parazitológiai hatásfokát. Megállapítottuk, hogy a kb. 34% nedvességtartalmú nyári szeméthez 25%-nyi mennyiségben kb. 93% nedvességtartalmú ülepített iszap keverhető. E keverési arány mellett a komposztálási folyamatok kedvezőek, a hőmérsékleti maximumok a prizma