Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

9. szám - Dr. Szarvas Ferenc: A biotechnika jelentősége és szerepe a vízépítésben

Dr. Szarvas F.: A biotechnika jelentősége Hidrológiai Közlöny 1970. 9. sz. 403 hagyományokkal rendelkező segédtudományát, a mérnöki biológiát; — megindította a műszaki rendeltetésű növények nemesítését; — létrehozta a szakszerű alkalmazás szempontjából oly fontos és eredményes ún. alkalmazott növénytárstani intézeteket; — Európa és Amerika több műszaki főiskoláján mérnökbiológiai tanszékek szervezésére ösztönzött; — megalkotta a korszerű gépesített alkalmazás speciális vegyi és gépiparát; — kialakított olyan modern technológiákat, amelyek talaj-stabilizáló vegyszerekkel, bitumenemulzióval, műanyagfonatokkal, de hagyományos merev építőanyagokkal is kombinálják a biotechnikai építési módokat, nagyon gyors és termelékeny formában teszik lehetővé a kivitelezést és kiküszöbölik a növényzet kezdeti fejlődése lassúságából eredő hátrányokat; — a szokásos kereskedelmi termékeknél kedvezőtlenebb minőségű, a műszaki rendeltetésű növényzet másodlagos hasznosításából eredő termékek feldolgozására, sajátos technológiákat fejlesztett ki (pl. a fűzvessző farostipari, a nád cellulóze és építőipari felhasználása stb.). A fenti fontosabb szellemi és anyagi alapok, megfelelő adaptálási módozatok kidolgozása, kellő speciális ismeretekkel rendelkező kivitelező egységek létrehozása útján, már megfelelő biztosítékot nyújtanak arra, hogy az élő növényi szervezetek kiterjedt alkalmazásától várható jelentős, az emberi bioszférát illető, valamint műszaki és gazdasági előnyök ott is jelentkezzenek, ahol a korszerű biotechnikai építési módszerek eddig még nem eléggé terjedtek el. A fenti gondolatok — a címből is kitűnően — csupán bevezetők. A folyamatban levő és tervezett kísérletek lezárása és értékelése után, a hazai gyakorlati alkalmazás terjedésével mód nyílik, a tervezés, kivitelezés és fenntartással kapcsolatos konkrét tapasztalatok ismertetésére is. IRODALOM [1] Arens, M.: Kanalufersicherung mit Schilfrohr. Wasserwirtschaft. 1952/6. [2] Babos Z.—Bokor M.: A növény- és állatvilág szerepe az árvízvédelmi biztonság kérdésében. Vízügyi Közlemények. 1958/2. [3] Babos Z.: Vízmedrek gyepburkolatának ellenállóképessége. Vízügyi Közlemények. 1961/1. [4] Bauer, D.: Fragen der Reduktion des Durchflusse? bei Verkrautung der Gewasser. WasserwirtschaftWasstertechnik. 1969. [5] Becker, A.: Die Pflanze, als Baustoff im Dienste ingenieur-biologischer Wasserführung und Böschungssicherung. Bautechnik. 1942 23. [6] Becker, A.: Über die lebenden Baustoffe. Bautechnik 1943/1—2. [7] Bittmann, E.: Das Schilf und seine Verwendung im Wasserbau. Angewandte Pflanzensoziologie. 1961/17. [8] Bittmann, E.: Der biologische Uferschutz an den Bundeswasserstrassen. Wasser und Boden. 1957/9. [9] Dietrichs, E.: Die Bedeutung der Lebendverbauung. Wasserwirtschaft-Wassertechnik. 1958/5. [10] Fóris Gy.—Tölg I.: Biológiai védőelemek és korszerű alkalmazásuk. Növényevő halak. Vízgazdálkodás. 1968/2. [11] Ghimessy L.: Talajvédő fásítások — vízmosáskötések. Az Erdő. 1967/10. [12] Hassenteufel, W.: Die Grünverbauung von Wildbáchen. Wasser und Boden. 1957/12. [13] Hibbey A.: A vízügyi szolgálat erdészeti feladatai. Vízgazdálkodás. 1963/1. [14] Hibbey A.—Szarvas F.: Biológiai védőelemek és korszerű alkalmazásuk. A parti vegetáció, mint a mederrendezés biotechnikai eszköze. Vízgazdálkodás. 1969/1. [15] Ihrig D.: Gátvédelern. Vízügyi Közlemények. 1963/3. [16] Kirwald, E.: Der Lebendbau. Wasser und Boden. 1950/6. [17] Keresztesi B.: Magyar erdők. Mezőgazdasági Kiadó Bp. 1968. [18] Kloss, R.: Wasserwirtschaftliche Arbeiten in Berlin. Die Wasserwirtschaft. 1968/4. [19] Krüger, K.: Ingenieure bauen die Welt. SafariVerlag Berlin. 1956. [20] Köstler—Brückner—Bibelriethel: Die Wurzel der Waldbáume. Paul Parey-Verlag Berlin. 1968. [21] Mayer A.: Bükk-erdőtípusok gyökérszint vizsgálata. MTA Agr.-Tud. Oszt. Közleményei. XIV/1—3. 1958. [22] Mayer A.: Vízerekmenti nyárfásítások. MTA; Agr. Tud. Oszt. Közleményei. XV/1—3. 1959. [23] Nakel, E.: Anwendung ingenieurbiologischer Bau— weisen in Wasserbau. Wasserwirtschaft-Wassertechnik. 1957/12. [24] Olschowy, G.: Bepflanzungen von Báchláufen und Gráben. Wasser und Boden. 1957/3. [25] Olschowy, G.: Der Landschaftsplan-Aufgaben, Methodik und Anwendungsbereiche. Schriftenreihe für Naturschutz und Landschaftspflege. Heft 1. Bad-Godesberg 1966. [26] Prückner, E.: Die Technik der Lebendverbauung. öst. Agrarverlag. Wien. 1965. [27] Schauberger, W.: Naturgemasser Wasserbau an geschiebeführenden Flüssen. Wasser und Boden. 1957/12. [28] Sell, O.—Triebel, H.: Grossversuche mit Rasenmatten im Bereich der Wasserwirtschaftdirektion Werra—Gera—Unstrut. Wasserwirtschaft-Wassertechnik. 1964/9. [29] Sébor J.: Erdészeti vadpatak-szabályozás. Egyetemi jegyzet. Sopron. [30] Szalay M.: Biológia a mérnöki gyakorlatban. Műszaki Könyvkiadó. Bp. 1967. [31] Szarvas F.: Biológiai védőelemek és korszerű alkalmazásuk. Sorozat. Vízgazdálkodás. 1967/1. 1967/4, 1968/1. [32] Voisin, A.: Dynamique des herbages. Maison Rustique. Paris. 1960.